Osztrák választások – Új kancellár, új koalíció, új politika?

Osztrák választások – Új kancellár, új koalíció, új politika?

BÉCS. Hajrájához érkezett az osztrák választási kampány, három nappal a vasárnapi szavazás elõtt javában folynak a koalíciós találgatások. Elemzõk szerint szinte bizonyos, hogy vége szakad az Osztrák Szociáldemokrata Pártból (SPÖ) és a konzervatív Osztrák Néppártból (ÖVP) álló nagykoalíció kormányzásának, és Ausztriát egy új "páros", új kancellár egy új politika jegyében irányítja majd.

Kurz külügyminiszter menekülpolitikája kifizetõdõ

A legfrissebb közvélemény-kutatások arról tanúskodnak, hogy a legnépszerûbb párt az eddigi kisebbik koalíciós partner, a Sebastian Kurz külügyminiszter vezette konzervatív néppárt, amely támogatottságának fokozatos erõsödését mindenekelõtt a menekültügyben képviselt, a befogadások szigorú korlátozását hangsúlyozó politikájának köszönheti. Elsõsorban a néppárt nyomására fogadta el az azóta lemondott Werner Faymann kancellár által vezetett kormány a befogadható menekültek számának "plafonját", Kurz szerint mindenekelõtt azért, hogy Ausztria ne szembesüljön elviselhetetlen terhekkel. A párt támogatottsága elválaszthatatlan a 31 éves pártelnök-külügyminiszter népszerûségétõl, Sebastian Kurz a legtöbb felmérés szerint Ausztria legkedveltebb politikusa, ha a kancellárt közvetlenül választanák, minden bizonnyal nagy fölénnyel nyerne.

A fõ kérdés, kié lesz a második hely

A felmérések szerint a tényleges vetélkedés a második helyért folyik a nagy hagyományokkal rendelkezõ, a hivatalban lévõ Christian Kern kancellár által vezetett szociáldemokraták és a radikális jobboldali, erõsen populistának tartott ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) között. Az FPÖ elnöke, Heinz-Christian Strache az elmúlt években az osztrák politikusok közül a legkeményebb bevándorlásellenes hangot ütötte meg. A nagykoalíció válsága nyomán a népszerûségi listát sokáig a szabadságpárt vezette, Sebastian Kurz pártelnökké választása után azonban ugrásszerûen megnõtt a konzervatív néppárt támogatottsága.

Szociáldemokraták – végtelenül meggyengülve

Az Osztrák Szociáldemokrata Párt árnyéka régi önmagának. A párt az elmúlt években egy sor tartományi, illetve helyi választást és ezzel párhuzamosan több mint egymillió szavazót vesztett. A választópolgárok mindenekelõtt az SPÖ-t tették felelõssé a bevándorlás okozta gondokért, és a párt adós maradt szociális, illetve jóléti programjainak megvalósításával.  

A szociáldemokratáknak rendkívüli módon ártott a kampány legnagyobb, a közelmúltban kirobbant botránya, amelynek nyomán az SPÖ-t a riválisok "piszkos kampány" folytatásával vádolták. Osztrák lapok ugyanis megtudták, hogy a szociáldemokrata párt korábbi stratégiai és politikai kampánytanácsadója, az Izraelben még augusztusban pénzmosás gyanújával letartóztatott Tal Silberstein áll azon Facebook-oldalak mögött, amelyeken a legfõbb rivális Sebastian Kurzot és pártját, a néppártot akarták a legkülönbözõbb, köztük rasszista és antiszemita rágalmakkal befeketíteni.

Ennek kapcsán a szociáldemokrata pártelnök-kancellárt, Christian Kernt is élesen bírálták, többek között azzal vádolták õt és pártját, hogy jelentõs, mintegy félmillió eurós pénzügyi támogatást nyújtottak a Silberstein által irányított lejárató kampányhoz. Kern ezt cáfolta, szavai szerint nem volt tudomása minderrõl, azt azonban a szociáldemokraták elismerték: a párton belül voltak olyanok, akik tudtak a "piszkos kampányról".

A közvélemény-kutatások most azt vetítik elõre, hogy a szabadságpárt megelõzi a szociáldemokratákat, fölénye azonban hibahatáron belül van. Ezen kívül igen magas a bizonytalanok száma, így a második, illetve harmadik hely sorsa a leginkább nyitott.

A nagykoalíciónak befellegzett

Mindez jelentõs mértékben befolyásolhatja, hogy a tízéves nagykoalíciós kormányzás után milyen kormánya lesz Ausztriának. Ilyen körülmények között a radikális jobboldali szabadságpárt, illetve vezetõje, Heinz-Christian Strache "királycsináló" lehet, pártjának közremûködése nélkül csakis a nagykoalíció folytatásának lenne esélye, csak éppen fordított "felállásban", azaz a konzervatívok vezetésével. Ennek azonban csekély a valószínûsége, különös tekintettel a pártok támogatottságára, illetve arra is, hogy a vasárnapi elõrehozott választásokat éppen a hivatalban lévõ nagykoalíció súlyos válsága miatt írták ki.

Elemzõk ilyen körülmények a legnagyobb esélyt a néppárt és a szabadságpárt koalíciójának adják, utalva arra is, hogy a két párt álláspontja egy sor kérdésben – mindenekelõtt a menekültpolitikai szigorítások tekintetében – közel áll egymáshoz. De nem zárható ki a szociáldemokraták és a szabadságpárt esetleges szövetsége sem, a két párt között azonban már szélesebb a szakadék.

Európa, illetve az Európai Unió számára egyáltalán nem közömbös, hogy milyen kormánya lesz Ausztriának. A kancellári tisztség betöltésére a legnagyobb esélye a jelenlegi külügyminiszternek, Sebastian Kurznak van, az õ európai elkötelezettsége megkérdõjelezhetetlen. Kérdéses azonban, hogy a nemzetállamok jogainak erõsítését és elsõsorban Ausztria semlegességét hangsúlyozó szabadságpárttal való esetleges koalíció a külpolitikára milyen hatással lehet. Ennek különös jelentõsége van azzal kapcsolatban is, hogy 2018 második felében Ausztria tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét.
 


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »