Politico: Nem szívesen vallják be Brüsszelben, de Orbán Viktor megnyerte a migrációs vitát

Senki sem vallja be szívesen Brüsszelben, de Orbán Viktor megnyerte a migrációs vitát – írja a Politico.eu brüsszeli hírportál ma megjelent háttércikkében.

 

A cikk szerzője Jacopo Barigazzi szerint bár Orbánt az európai fővárosokban bevándorlás-ellenes retorikája, a kerítésépítés és a kötelező betelepítési kvóták elutasítása miatt sokan becsmérlik, de ha közelebbről megnézzük a migránsválság 2015-ös kitörése óta elfogadott intézkedéseket és politikai stratégiákat, világos, hogy az uniós vezetők körében is Orbán álláspontja érvényesült.

 

Brüsszel üres győzelme

 

A magyar miniszterelnök kezdetektől hangoztatott felhívása, hogy Európa határait hatékonyabban kell védeni, most Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök évértékelő beszédében is kedvező visszhangra talált. Juncker beszédében több helyen is tetten érhető volt Orbán hatása, az EB elnöke például azt mondta, hogy a bevándorlókat még azelőtt kell megállítani, mielőtt elhagynák Afrikát, illetve az európai partokig elérő migránsokról kijelentette, „hogy akiknek nincs joga Európában maradni, azokat vissza kell juttatni származási országukba”.

 

A szerző szerint bár Magyarország és Szlovákia elveszítette a kötelező kvóták elleni jogi harcot, a tények azt mutatják, hogy Brüsszel jogi győzelme üres eredmény csupán.

 

Egy neve elhallgatását kérő uniós tisztviselő egyenesen kijelentette, hogy

 

„Ebben a városban (Brüsszelben) senki sem fogja elismerni, de Orbán narratívája uralkodik”

 

Szépen csendben mindenki rábólintott

 

Emmanuel Macron francia elnök egy augusztus végi migrációs konferencián a német, olasz és spanyol vezetőkkel tárgyalva kijelentette, hogy Európának nagyobb szolidaritást kell vállalnia Rómával és Athénnal szemben, akik a bevándorlási hullám frontvonalában helyezkednek el.

 

De az európai kormányok tényleges lépései, és az EU afrikai kormányokkal történő egyeztetései mind Orbán Viktor jó ideje hangoztatott álláspontját követik, miszerint az Unió határainak külső védelmére, Afrikában elhelyezett migrációs központokra, és az NGO-k kiszorítására van szükség.

 

Az „orbáni út” olaszországi alkalmazására az említett találkozón még az EU külpolitikai vezetője, Federica Mogherini is áldását adta. Pedig hosszú út vezetett idáig. A nyugat-balkáni útvonal lezárásával a migrációs nyomás áthelyeződött Olaszországra. Idén nyáron azonban hirtelen megcsappant az Appenini-félszigetre érkező bevándorlók száma, miután az olaszok kiszervezték a migránsok feltartóztatását a líbiai politikai vezetőkre, és megvádolták az NGO-kat, hogy együttműködnek az embercsempészekkel. Líbia ezután kitiltotta felségvizeiről a nem kormányzati szervezetek hajóit.

 

Sokaknak nem tetszik az elmozdulás

 

Persze ez az elmozdulás nem mindenkinek tetszik. Gerald Knaus az Európai Stabilitási Kezdeményezés elnöke kijelentette:

 

„Az olasz középbaloldali kormány döntése veszélyes, mert nem különbözik a szélsőjobboldali állásponttól. Mivel nem fogadtak el alternatív tervet, a vita teljes mértékben az orbáni irányt vette fel”

 

A németek a kezdetektől keresték a közös nevezőt – a háttérben

 

Nem feltétlenül meglepő, hogy a migrációs politika a magyar álláspont felé mozdult el. Angela Merkel német kancellár brutális politikai támadásokat volt kénytelen elviselni, amiért felső határ nélkül 2015-ben többszázezer migránst engedett be országába.

 

Orbán Viktor és más közép-kelet-európai vezetők ellenálltak a kényszer-áttelepítési politikának (kvóták), és a tagországok a külső határok védelmének fokozatos növelésében kerestek konszenzust.

 

A Visegrádi Négyek által felvetett hatékonyabb határvédelemre válaszul létrejött egy lehetőség a mély megosztottság áthidalásához – mondta Milan Nič, a Német Külkapcsolati Tanács  vezető munkatársa a 2015-ös események hátteréről.

 

„Németország csendesen közös nevezőt keresett Visegráddal, és a számos szempont helyet kapott a vitában”

 

mondta Nič. Orbán Viktor akkor keményebb megoldást szorgalmazott, azt akarta, hogy a menekültek kizárólag az EU területén kívül kapjanak védelmet.

 

Két évvel később a párizsi találkozón, Macron arra szólított fel, hogy Nigerben és Csádban hozzon létre az EU migrációs központokat. A javaslatot a humanitárius csoportok ellenzik, akik kitartanak azon véleményük mellett, hogy ez a terv nem fog működni.

 

„De akár bevallják, akár nem, nehéz tagadni, hogy a francia elnök elfogadta Orbán álláspontját.“

 

Humanitárius kérdések

 

Az uniós vezetők most attól tartanak, hogy az Afrikában létrehozott migrációs központokban áldatlan állapotok uralkodnak majd – mint ahogy szörnyű a helyzet a líbiai központokban. Az egész történetbe belekeveredik a rasszizmus és antifasiszta politikai retorika is: míg az olasz szélsőjobb üdvözli az ötletet, a baloldali csoportok rasszistának és emberi jogokat sértőnek nevezték az EU-n kívüli migrációs központok létesítését.

 

Az EU tisztviselői és diplomatái ragaszkodnak ahhoz, hogy Orbán Viktor álláspontjának nyilvánvaló követése csak azt bizonyítja, hogy a magyar miniszterelnök nézete bizonyos területeken egyezik az eddig is vallott közös, józan észt követő európai politikával. Ugyanakkor azt is mondják, az EU vezetése továbbra is elkötelezett a nyitottság politikája és a legális migráció ösztönzése mellett.

 

Európa nyitott marad – de nem úgy, ahogy eddig

 

Juncker beszédében azt hangsúlyozta,

 

„Európa továbbra is a szolidaritás kontinense marad és annak kell maradnia, ahol az üldöztetés elől menekülő emberek menedékre lelnek“

 

A Politico egy uniós diplomatát idézve azt írja, hogy Magyarország olyan intézkedéseket fogadott el, amelyek nem voltak összhangban az uniós és nemzetközi jogi normákkal, míg Brüsszel jogi megoldásokat igyekezett kidolgozni.

 

„Nem arról van szó, hogy összhangba kell kerülni Orbánnal, csak először meg kell mutatnunk, hogy ha a dolgok az ellenőrzésünk alatt vannak, akkor könnyebben dolgozunk a folyamatok kezelésének jobb módján“

 

mondta a diplomata.

 

Orbán Viktor tehát a brüsszeli hírportál szerint megnyerte vitát az európai migránsválság kezelése kapcsán. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő találó szavait idézve, amit Orbán Viktor tesz, azt Európa először elítéli, majd később lemásolja.

 

Természetesen ebben az esetben minden szereplő a saját érdemének próbálja beállítani az elért eredményeket, de nem szabad elfelejteni, hogy a migránsválság nem ért véget, csak Európa hatékonyabban védekezik ellene, mint azt tette 2015-ben.

 

Körkép.sk, Politico.eu

Nyitókép: 24.hu


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »