Pozsonyban is forró az uniós pénz

Pozsonyban is forró az uniós pénz

Hatszáz millió euró uniós pályázati pénzzel kellene tudni elszámolnia a szlovák oktatási miniszternek, az összegek a gyanú szerint frissen alakult úgynevezett postaláda-cégeknél tűntek el. Peter Plavčan miniszter egyelőre nem kíván távozni tárcája éléről, és Robert Fico kormányfő sem erőlteti túlságosan az elszámoltatást, sőt, csütörtökön meg is erősítette pozíciójában a politikust. Csak az ellenzék követeli a fejcserét, egyelőre sikertelenül. Hogy nincs minden rendben a koalíciós Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által vezetett oktatási tárca háza táján, azt már év eleje óta sejteni lehetett, mert újév után az egyik percről a másikra megszűnt az egyetemek hozzáférése egy nagy nemzetközi kutatói adatbázishoz. Mint kiderült, az adatbázis használati díját – évente 3,6 millió euró – a minisztérium addig uniós forrásokból fedezte, de múlt évben úgy döntött, hogy nem hosszabbítják meg az előfizetést.

A tudomány és a kutatás támogatására kiírt két, egyenként 300-300 millió eurós uniós pályázati felhíváson nagyrészt alkalmazottak nélküli, pár ezer eurós forgalommal működő postaláda-cégek eurómilliókat nyertek úgy, hogy többségük csak a felhívás közzétételét követően bővítette tevékenységi körét a kutatással. De mint arról a pozsonyi Új Szó napilap is cikkezett, ezzel párhuzamosan neves, nemzetközi porondon is helyt álló kutatók estek el létfontosságú forrásoktól. A lapnak az egyik állami szerv pályázatíró ügynökségének munkatársa azt mondta, egyre vastagabban fog a pályázatot révbe juttató közbenjárók tolla, a húsz százalékos kenőpénz szerénynek számít, mert ma már bizonyos „ügyintézők” 30 százalék fejében „teszik sínre” a pályázatokat. Az érintettek a gyanút nemcsak a sajtó irányába fogalmazták meg, hanem feljelentést is tettek, az ügyben már a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség és az Európai Bizottság is vizsgálódik. A független DenníkN szlovák hírportál arról számolt be, hogy egy kevéssé ismert informatikai cég, a Glass Way vastagon benne lehet az uniós pénz lehalászásában, mert egymaga elnyert egy 5,1 millió eurós összeget. A portál szerint a cég a pénzből alvállalkozók bevonásán keresztül az államigazgatási szféra informatikai hálózatának krízismenedzselését fogja megoldani. A Glass Waynek csupán 4 alkalmazottja van, 2015-ben nem volt bevétele, tavaly viszont hirtelen ez fél millió euróra ugrott négy milliós forgalom mellett. 

Érdekes a kormánykoalíciót alkotó Híd-Most etnikai vegyespárt hozzáállása a botrányhoz. Míg Bugár Béláék eddig következetesen összezártak a szociáldemokrata Smerrel és a Plačvant is soraiban tudó Szlovák Nemzeti Párttal, ha bírálat érte a pozsonyi vezetést, ezennel árnyaltabban fogalmazott a magyar politikus. Azt nyilatkozta, hogy míg a régi dolgokat nem fogják felhánytorgatni, addig az új korrupciós ügyek kivizsgálását támogatni fogják. A kormánykoalíciót alkotó párt álláspontjáról Tokár Géza felvidéki politológus lapunk megkeresésére azt mondta, hogy a magabiztos nyilatkozatok sokkal inkább PR-célokat szolgálnak. A párt támogatottsága az utóbbi időben ha nem is megroppant, de veszélyesen közel került az öt százalékhoz, úgyhogy most demonstrálniuk kell, mennyire nem tűrik a korrupciót. 

Peter Plavčanról a politológus azt mondta, pozíciója a kormányon belül nem túl erős. Plavčan egy – szlovákiai terminológiával élve – “fehér ló (biely kôň)”, magyarul talán a stróman kifejezés fedi le ugyanezt. Nincs kellő beágyazottsága a párton belül, egy érdekcsoport irányítja, így elvileg akár helyettesíthető is komolyabb rövid távú következmények nélkül. Az SNS akár saját hatáskörében is felajánlhatja a leváltását, ha nagyon vállalhatatlanná válna a helyzet, de felborítani az erőviszonyokat szerintem több kárral járna mindenkinek, mint haszonnal. 

A jószándék ellenére az európai uniós források váltak Közép- és Kelet-Európában a korrupció legnagyobb táptalajává, egészen a helyi szintektől kezdve a politikai elitig bezárólag. Ezt már Richard Sulík szlovák európai parlamenti képviselő állapította meg az EU hatvan éves születésnapjának alkalmával kiadott látleletében. A politikus, aki egyben a szlovák parlamenti ellenzék legerősebb pártjának, a Szabadság és Szolidaritásnak (SaS) az elnöke, tanulmányában ezen kívül még azt is megállapítja, hogy a pénzügyi források rendkívül alacsony hatékonysággal hasznosulnak. 

http://mno.hu/

 

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.04.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »