Sokadik filmfesztiváldíját gyűjtötte be Saul fiainak idei magyarság elleni vádbeszéde – a "Magyar" "Nemzeti" Filmalap 334 millió forintunkkal támogatta

Sokadik filmfesztiváldíját gyűjtötte be Saul fiainak idei magyarság elleni vádbeszéde – a "Magyar" "Nemzeti" Filmalap 334 millió forintunkkal támogatta

Megnyerte a hollandiai Film by the Sea nemzetközi filmfesztivál fődíját Török Ferenc 1945 című filmje – számolt be a magyarok elleni újabb "vádbeszédnek" szánt film sokadik sikeréről vasárnap a Magyar Nemzeti Filmalap közleménye. Andrew G. Vajna belterjes pénzosztodája 334 millió forintunkkal támogatta az újabb Saul-diadalt.

A hollandiai Vlissingenben 19. alkalommal szeptember 8. és 17. között megrendezett filmmustra díjátadóján a rendező Török Ferenc és Szántó T. Gábor, a film alapjául szolgáló novella írója és a forgatókönyv társszerzője személyesen vette át az elismerést.

A film és irodalom kapcsolatát a középpontba állító Film by the Sea fesztiválon idén 120 alkotást láthatott a közönség. A nemzetközi filmes rendezvényen korábban is szerepeltek magyar alkotások, de először díjaztak magyar filmet.

Török Ferenc filmje 1945 augusztusának egyetlen napján játszódik, témája a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon. A fontosabb szerepeket Rudolf Péter, Tasnádi Bence, Szabó Kimmel Tamás, Sztarenki Dóra, Angelus Iván, Nagy Marcell, Szirtes Ági, Szarvas József, Znamenák István és Nagy-Kálózy Eszter alakította. A görög tragédiákat idéző, mindössze néhány óra leforgása alatt játszódó dráma helyszíne egy felbolydult kelet-magyarországi falu, ahol mindenki a jegyző fiának az esküvőjére készül.

Részlet a fajtársi Origó filmkritikájából:

Hol voltak a nagyszüleink, amikor a zsidókat elvitték?

Török Ferenc, a Moszkva tér és a Szezon rendezője (…) filmje témáját és minőségét tekintve is indokolt: az 1945 a magyar társadalmat próbálja szembenézésre késztetni a második világháborúban elkövetett bűneivel. A fojtott atmoszférájú, tablóképszerű, szikár stílusú film alattomosan beszivárog a bőrünk alá, és a végefőcím után tovább kísért.

Törvényszerűnek tűnik, hogy Török Ferenc 1945 című filmje épp Berlinben debütál, abban az országban, ahol már szinte mindenki túlesett azon a nehéz kérdésen, hogy Nagypapa! Te mit csináltál a második világháborúban? És hol voltál, amikor a zsidókat elvitték?

Nálunk ez sok okból kifolyólag elmaradt, pedig lenne mit megpiszkálni, és nemcsak a nagypapáknál, de a nagymamáknál is – már ha élnek még. Török Ferenc magára vállalta ezt a nem könnyű, nem kellemes feladatot, és megpróbálkozik a szembesítéssel. (…)

Egy meg nem nevezett magyar faluban játszódik, közvetlenül a világháború vége után, de úgy kezdődik, mint egy klasszikus western: idegenek érkeznek vasúton. Történetesen két ortodox zsidó (egy idősebb és egy fiatal), akik gyanús csomagokat hoztak. Az állomásfőnök azonnal felméri a helyzet súlyosságát, és igyekszik riasztani a teljes falut, mert ha a zsidók visszatérnek, ahhoz mindenkinek köze lesz.

A kocsist utasítják, hogy lassan hajtson, így míg a zsidók elérnek a falu centrumába, már mindenki pánikol, és taktikán töri a fejét. Hamarosan kiderül, hogy a zsidók deportálását korántsem tétlenül nézték végig, és meglehetősen jól jártak vele. Senki nem akarja elveszíteni, amit a „végső megoldással” nyert.

A faluban persze mindenféle népek laknak, és míg a zsidók a koncentrációs táborban szenvedtek, az ő életük ment tovább, most is épp készülődik valami. De ez a két idegen pusztán a jelenlétével felforgat mindent, és arra kényszeríti őket, hogy színt valljanak önmaguk és egymás előtt. A két zsidó pedig – ha volt is valaha közük ehhez a vidékhez – már senkihez nem kapcsolódik, egyszer kitagadták őket, örökre bizalmatlanok maradnak. Azért jöttek, hogy teljesítsék a magukra mért küldetésüket, és mire végeznek, már semmi sem lesz úgy körülöttük, ahogy azelőtt volt. (…)

Ezzel a témával eddig csak érintőlegesen, más megközelítésből találkoztunk magyar filmben, mint például Fábri Zoltán Ötödik pecsétjében vagy Gyöngyössy Imre és Kabay Barna Jób lázadásában, az 1945 mondandója mégis fájdalmasan újnak és egyenesnek hat, olyan, mint egy vádbeszéd.

Az 1945 a "Magyar" "Nemzeti" Filmalap és a zsidó kárpótlási ügyekkel foglalkozó, a "magyar" kormány által (még saját bevallásuk szerint is) "nagyvonalúan" kitömött Claims Conference támogatásával készült a Katapult Film gyártásában, operatőre ragályi Elemér, zenéjét Szemző Tibor szerezte.

A produkció korábban is számos elismerést szerzett a nemzetközi fesztiválokon: közönségdíjat nyert a Berlinalén, a Miami Zsidó Filmfesztiválon, a Washingtoni Zsidó Filmfesztiválon és a budapesti Titanicon is. Meghívást kapott az edinburghi filmfesztiválra, jeruzsálemi filmfesztiválon a Jad Vasem Intézet díjával tüntették ki, San Franciscóban a kritikusok díjával együtt a közönségdíjat is elnyerte. A freistadti Der neue Heimatfilm című filmfesztiválon a legjobb játékfilm díját kapta, a múlt héten pedig a Temesváron megrendezett közép- és kelet európai filmek fesztiválján is fődíjjal jutalmazták.

Novembertől New York-i és Los Angeles-i mozikban is műsorra tűzik az 1945-öt amerikai forgalmazója, a Menemsha Films közreműködésével. Magyarországon áprilisi debütálása óta mintegy 35 ezren nézték meg, és továbbra is műsoron van a mozikban – írta a Filmalap.

(Kuruc.info – MTI – Origó nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »