Szakértő: megsértették a jogalkotás szabályait az ukrán oktatási törvény elfogadásakor, de náluk ez így szokás

Az új oktatási törvény elfogadásakor az ukrán parlament alapvetően sértette meg a jogalkotás szabályait, a szavazás nem is a konkrét normaszövegről, hanem a képviselők hazafiasságának "szintjéről" szólt – jelentette ki Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap szombaton megjelent számában nyilatkozva.

A szakértő az oktatási törvény kapcsán várható fejleményekről szólva elmondta: az ukrán parlament házrendje szerint a képviselői apparátusnak öt munkanap áll rendelkezésére, hogy a házelnök aláírásával ellátva átadja azt az államfőnek aláírásra. Az elnöknek a kézhezvétel után 14 nap áll rendelkezésére vizsgálódásra, mérlegelésre, aminek lejártával alá kell írnia a jogszabályt, ami az ukrán törvények szerint annak kihirdetését is jelenti, vagy indokolt észrevételeivel és javaslataival vissza kell küldenie a Legfelsőbb Tanácsnak – tette hozzá.

Tóth Mihály emlékeztetett arra, hogy e területen már hagyománnyá vált a vázolt előírások laza kezelése. Számtalan esetben nem tartották be ezeket a szabályokat – mutatott rá. Az ukrán törvényalkotásban tapasztalható következetlenség példájaként felidézte, hogy 2014 tavaszán a nyelvtörvényt hatályon kívül helyező jogszabályt a Legfelsőbb Tanács ugyan megszavazta, de a további sorsáról nincs hivatalos információ.

A szakértő kifejtette: az oktatási törvény a kihirdetése napjától lép hatályba, de egyes rendelkezései az átmeneti és záró hivatkozásaiban foglaltak szerinti időrendben emelkednek jogerőre. Például a kárpátaljai magyarok számára érdekes 7. cikkelynek a kisebbségek nyelvén történő oktatásra vonatkozó részeit három év alatt fokozatosan kell bevezetni – jegyezte meg.

Azzal kapcsolatban, hogy mi történik, ha az államfő nem írja alá a törvényt, és az érvényes szabályoknak megfelelően visszaküldi a parlamentnek, Tóth Mihály elmondta: ebben az esetben a Legfelsőbb Tanács köteles azt újratárgyalni, és vagy elfogadni az államelnök észrevételeinek, javaslatainak megfelelően, vagy kétharmados többséggel megerősíteni az eredeti normaszöveget, illetve bármilyen egyéb normaszöveget elfogadni.

Az oktatási törvény elfogadásakor észlelt szabálytalanságokról szólva a jogász leszögezte, hogy véleménye szerint a törvény 7. cikkelyének elfogadásakor alapvetően sértették meg a jogalkotás vonatkozó szabályait, amelyek szerint kizárólag a megfelelő formában és az elfogadást napokkal megelőzően a képviselőknek írásban tudomására hozott normatív szövegtervezetekről szabad csak dönteni a parlamenti végszavazásoknál. Az adott esetben – érvelt – az ülés szünetében sebtében elkészített, addig senki számára nem ismert, a szószékről felolvasott, illetve korlátozott számban papiroson kiosztott szöveg tartalmáról szavaztak a honatyák. Úgy vélte, magában ez a tény elégséges volna az államelnöki vétóhoz, ha ehhez lenne politikai szándék, vagy törvényerőre emelkedése esetén kifogásolt rendelkezésének alkotmánybíróság általi hatálytalanításához, amennyiben Ukrajna jogállam volna.

"Meglátásom szerint esetünkben a szavazás nem is a konkrét normaszövegről, hanem a képviselők hazafiasságának "szintjéről" szólt" – hangsúlyozta. Sajnos, be kell látnunk, több oknál fogva Ukrajnában a helyzet úgy alakult, hogy az államnyelv kizárólagosságának kérdése a társadalom meghatározó része (akikre a regnáló hatalom alapvetően támaszkodik) számára egyszerre jelent kulturális, presztízs- és állambiztonsági kérdést is – fejtette ki Tóth Mihály.

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, s a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának tervezett visszaszorítása ellen.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »