Szerbia és Macedónia párbeszéd útján rendezi nézeteltéréseit

Szerbia és Macedónia párbeszéd útján rendezi nézeteltéréseit

Zágráb,Belgrád. Aleksandar Vucic szerb államfõ és Zoran Zaev macedón kormányfõ szerdán megállapodtak abban, hogy a két ország közti esetleges nézeteltéréseket párbeszéd útján rendezik – adta hírül a szerb média, miután a két politikus telefonon egyeztetett egymással és közös nyilatkozatot adott ki.

Az állami vezetõk öt pontban határozták meg a további lépéseiket. Megállapodtak abban, hogy mindkét ország a nemzetközi elõírásoknak megfelelõen védi külképviseleteinek jogait és érdekeit saját területén. Továbbá abban, hogy segítik egymást az európai integráció útján, és erõfeszítéseket tesznek a jószomszédi viszony megerõsítésére, hozzájárulva ezzel a régió stabilitásához is. Megállapodtak abban is, hogy közösen küzdenek a szerb és a macedón nép közötti barátság megõrzéséért és megerõsítéséért, valamint a gazdaság és kereskedelem terén is elõrelépést terveznek.

A két vezetõ azután egyeztetett telefonon, hogy Szerbia vasárnap minden magyarázat nélkül sürgõsen hazahívta konzultációra szkopjei nagykövetségének minden alkalmazottját.

Hétfõn Aleksandar Vucic a sajtónak csupán annyit mondott, hogy Belgrád azért rendelte haza szkopjei külképviseletének diplomatáit, mert a szerb hírszerzés elegendõ bizonyítékot szolgáltatott arról, hogy Macedónia "rendkívül offenzív" tevékenységet folytat a szerbiai szervek és intézmények ellen. Részleteket azonban nem árult el errõl.

Keddi belgrádi lapértesülés szerint a macedón titkosszolgálat követte és törvénytelenül megfigyelte a szerb diplomatákat. Nikola Dimitrov macedón külügyminiszter ugyanakkor visszautasította, hogy Macedónia kémkedett vagy szándékában ált volna kémkedni a szerb diplomaták után.

Macedón kormányilletékesek azt a véleményt fogalmazták meg, hogy Szerbia azért hívta vissza diplomatáit, mert dühíti, hogy Macedónia javasolni akarja Koszovó felvételét az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetébe (UNESCO). A szkopjei kabinet közleményt is kiadott, amely szerint Macedónia a szavazásnál figyelembe veszi az európai uniós tagországok többségének javaslatát.

Ivica Dacic külügyminisztert kijelentette: amennyiben Macedónia valóban arra szavaz, hogy felvegyék Koszovót az UNESCO-ba, miközben tudja, hogy ez mennyire kedvezõtlenül érintené Szerbiát és a szerb népet, javasolni fogja az elnöknek, hogy Szerbia Macedónia nevével kapcsolatban vegye figyelembe az európai uniós tagországok többségének álláspontját. Szerbia korábban elismerte Macedónia alkotmányos nevét, a Macedón Köztársaságot, míg a legtöbb EU-tagország és az ENSZ is Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságként említi az országot. A névvita miatt Macedónia európai uniós és NATO-integrációja is késlekedik, Görögország ugyanis addig nem hajlandó szabad utat adni északi szomszédjának, amíg az nem mond le a Macedónia névrõl.

Szakértõk szerint Szerbia és Macedónia viszonya azóta romlott meg, hogy – féléves átmeneti idõ után – a macedón parlament júniusban megszavazta a szociáldemokrata Zoran Zaev vezette új macedón kormányt, míg Belgrád és Moszkva inkább a konzervatív Nikola Gruevski volt kormányfõt támogatta. Zoran Zaev az albán kisebbségi pártokkal kötött koalíciót és szerzett többséget a parlamentben. A valamivel több mint 2 millió lakosú volt jugoszláv tagállam egyharmada albán nemzetiségû. Az új kormány 25 miniszterébõl is nyolc albán. Macedónia ezért jó viszonyt próbál meg kialakítani a többségében albánok lakta Koszovóval és Albániával, ami nem tetszik Szerbiának – mondták a szakértõk.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »