Szilveszteri és újévi szokások, babonák, hiedelmek

Szilveszteri és újévi szokások, babonák, hiedelmek

Miért sütünk szilveszterkor malacot? Miért kell lencsét enni újév napján?

A szilveszteri és újévi szokások közös célja eredendően az, hogy a következő évre egészséget, bőséget, boldogságot és szerencsét varázsoljanak. Ismerkedjünk meg tehát a legismertebb  „szerencsehozó“ szokásokkal, babonákkal és hiedelmekkel!

Történelmi tudnivaló

Az a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óesztendőtől, I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetőjének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Az ünnep a nyugati kultúrkörben sokáig ide-oda tolódott, végül 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült január elseje.

A ,, nagy“ újévi fogadalmak

 

Szilveszter: a legzajosabb, legvidámabb és legnyitottabb napja ez az évnek, s újév napjával közösen ehhez a két naphoz fűződik a legtöbb babona és szokás.

Ez a nagy fogadalmak ideje, amiket (tisztelet a kivételnek!) ideig-óráig meg is szoktunk tartani. A karácsonyi eszem-iszom után a legtöbben néhány kilótól szeretnének megválni, vagy mások káros szenvedélyüktől szeretnének megszabadulni. Hányan fogadkoznak szilveszterkor, hogy ez az utolsó szál cigi ebben az évben, s eljesétől már leszokom? Gondolom, sokaknak ismerős ez a kijelentés. Akiknek viszont elég erős az elhatározásuk, azok valóban el tudják nyomni az utolsó szálat, és soha többet nem gyújtanak rá, sajnos ők vannak kevesebben.

Babonák, szokások, hiedelmek

Sok családban szokás szilveszter napján szerencsepogácsát sütni. A szerencsepogácsa úgy készül, hogy a sima pogácsák egyikének közepébe érmét teszünk, és aki megtalálja, azt éri abban az évben a legnagyobb szerencse. Fontos azonban, hogy a pogácsa még az óévben elfogyjon!

Ha már a szerencspogácsánál tartunk, térjünk ki azokra a hagyományos ételekre, melyeknek fogyasztása bőséget, szaporaságot, és főleg anyagi gyarapodást varázsol.

lencse, a bab vagy bármilyen más apró szemes étel fogyasztása szerencsét hoz. Viszont a szerencse csak abban az esetben következik be, ha a megfőtt lencse pontban éjfélkor a konyhaasztalra kerül. Jó tanács: aki bulizni megy, még indulás előtt tegye ki az asztalra a fazék lencsefőzeléket!

Szintén szerencsés lesz az az ember, aki újév napján malacot eszik. Tudniillik a malac előre túrja a földet, vagyis ,,kitúrja a szerencsét“, sőt kunkori farkát meg is lehet markolni, így aztán garantálhatjuk szerencsénket a következő évre. A lábasjószág, csirke vagy tyúk fogyasztása azonban tilos, mert az hátrafelé rúg, elkaparja szerencsénket. Óvatosan kell bánni a hallal, mert a folyó menti vidékeken szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele együtt elúszik a háziak szerencséje is.

Tilalmak

Újév napján TILOS a mosás és a teregetés, mert az valakinek a halálát hozza, továbbá TILOS levinni a szemetet, mert kiöntjük vele a szerencsét a házból. Ezen a napon TILOS kölcsönkérni vagy kölcsönadni bármit is, beleértve a pénzt és a használati tárgyakat is. Nem szabad orvoshoz menni vagy orvost hívni, mert akkor betegséggel töltjük az elkövetkezendő esztendőt. Ha újév napján az első látogató asszony vagy lány, az szerencsétlenséget jelent, viszont ha férfi csenget be elsőként, az éppen az ellenkezőjét jelenti, mégpedig szerencsét.

Rendkívül fontos: újév napján ne veszekedjünk! Tartózkodjunk a viszálykodástól, perpatvartól, mert különben az egész évet veszekedéssel fogjuk tölteni.

Jó tanács, hogy a szerelmeseknél, házasulandóknál tele legyen a mézes bödön, ill. legyen méz a háznál, ugyanis ha a szerelmesek megkenik ajkukat mézzel, és éjfélkor úgy váltanak csókot, akkor édes és hosszú lesz a szerelmük, házasságuk.

Jóslatok

Természetesen ilyen jeles napon nem maradhatnak el a jóslatok sem, hiszen a kíváncsiság ördöge egy tiszta lappal induló újév hajnalán biztos ott mocorog mindenkiben.

Szerelemjóslás: a régi hagyományok egyike volt az, hogy a lányok gombócok közepébe apró papírokat helyeztek, amelyeken egy-egy férfinév szerepelt. Pontosan éjfélkor bedobták a forró vízbe, az elsőként felbukkanó férfinév leendő férjük nevét árulta el.

Régi korok szokásai közé tartozott az ólomöntés vagy a gyertyaöntés. Az egyiknél ólmot olvasztanak, a másiknál gyertyafaggyút, vagyis viaszt. Mindkét eljárás azonos. A felmelegített anyagot hideg vízbe öntik, és megnézik milyen alakot vett fel. Az alakok, formák jellegzetességei utalnak a jövendőre, a formák egymásutánisága az időben előre haladó eseményeket vetítik előre.

Nem jövendőbelijükről, hanem a férjhezmenetelükről adtak hírt a malacok: a lányok kiszaladtak a disznóólhoz, megrúgták az ól falát, s ha a disznók röfögtek, biztos volt, hogy az új évben férjhez mennek.

Honnan ered a durrogtatás, a tűzijáték és trombitaszó?

 

Régen a zajkeltő szokások célja az ártó és a rontó erők távol tartása volt. Magyar tájegységeken ennek a célnak felel meg az éjféli harangozás.

Miért éppen pezsgőt iszunk szilveszterkor?

 

A pezsgő nagyon sokáig csak a leggazdagabbak itala volt. Dom Perignon francia szerzetes az 1600-as évek végén állított elő először – véletlenül – borból pezsgőt. A habzó ital létrejöttéhez szükséges erjesztést ezután egészen a XIX. század közepéig egyedileg, üvegenként végezték, ami azt jelentette, hogy egy üveg pezsgő elkészítése 2-3 évet is igénybe vett. Az 1850-es évek óta ismert a tankpezsgő-készítés, vagyis az az eljárás, amellyel hatalmas tartályokban egyszerre 7-8000 palacknyi pezsgő is előállítható egyszerre.

Érthető módon az új gyártási technika a pezsgő árának jelentős csökkenéséhez vezetett, és ezáltal a kiváltságosok itala az egyszerű földi halandók számára is elérhetővé vált. A luxus érzete azonban mind a mai napig hozzákapcsolódik a pezsgőiváshoz. A szilveszteri szokás lényege tehát az, hogy ha drága, úri italt iszunk az újév első perceiben, a folytatás is gazdag, úri, fényűző lesz.

Ezen írásommal kívánok minden jót, szépet, szerencsés új évet kedves olvasóinknak!

Takács Henrietta


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »