Szydlo: Brüsszel tanulhatna tőlünk

Szydlo: Brüsszel tanulhatna tőlünk

Az Európai Uniónak a visegrádi országcsoporthoz (V4) hasonlóan kellene fejlődnie – jelentette ki Beata Szydlo lengyel kormányfő hétfőn a varsói Király Várban, ahol ünnepélyes keretek között átadta Magyarországnak a V4 soros elnökségét.

A V4 (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) olyan országcsoport, mely “mindenekelőtt az állampolgárainak az ügyeivel foglalkozik” – mondta beszédében Szydlo. Hangsúlyozta: a V4-ek között előfordulhatnak nézeteltérések, “ez természetes, mivel minden államnak megvannak a maga céljai, szuverén országok vagyunk”.

A V4 (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) olyan országcsoport, mely “mindenekelőtt az állampolgárainak az ügyeivel foglalkozik” – mondta beszédében Szydlo. Hangsúlyozta: a V4-ek között előfordulhatnak nézeteltérések, “ez természetes, mivel minden államnak megvannak a maga céljai, szuverén országok vagyunk”.

A V4-eket “az állampolgáraik  biztonsága, a szolidaritás közös felfogása, az egymás iránti tisztelet, az önazonosságuk, kultúrájuk megértése köti össze” – mondta a lengyel kormányfő. Úgy vélte, közös az is, hogy “emlékezünk arról, honnan jöttünk, és ezt a kategóriát alkalmazzuk, amikor Európa fejlődéséről gondolkodunk”.

A V4-eket “az állampolgáraik  biztonsága, a szolidaritás közös felfogása, az egymás iránti tisztelet, az önazonosságuk, kultúrájuk megértése köti össze” – mondta a lengyel kormányfő. Úgy vélte, közös az is, hogy “emlékezünk arról, honnan jöttünk, és ezt a kategóriát alkalmazzuk, amikor Európa fejlődéséről gondolkodunk”.

“Azt szeretnénk, hogy az EU oly gyorsan fejlődjön, mint a V4-csoport. Biztonságosan, gyorsan. Figyeljen oda lakosai ügyeire” – húzta alá a lengyel kormányfő.

“Azt szeretnénk, hogy az EU oly gyorsan fejlődjön, mint a V4-csoport. Biztonságosan, gyorsan. Figyeljen oda lakosai ügyeire” – húzta alá a lengyel kormányfő.

A politikus úgy vélekedett, a V4 az elmúlt évben “látható és befolyásos résztvevője volt az EU jövőjéről folytatott vitának”, hangja “erős és hallható volt”, “sok európai számára viszonyítási ponttá lett, melyre a kontinensünket összekötő értékekhez való ragaszkodás a jellemző”.

A politikus úgy vélekedett, a V4 az elmúlt évben “látható és befolyásos résztvevője volt az EU jövőjéről folytatott vitának”, hangja “erős és hallható volt”, “sok európai számára viszonyítási ponttá lett, melyre a kontinensünket összekötő értékekhez való ragaszkodás a jellemző”.

Beata Szydlo a V4-soros elnökség jelképes átadásával együtt az Árpád-házi Szent Hedviget ábrázoló ezüstérmet adományozta Orbán Viktornak. Elmondta: az érem mintájául a varsói Királyi Várban található portré szolgált. “Jelképesen összekapcsolva országaink történelmét és jövőjét, ezzel az ajándékkal együtt a legjobb kívánságokat adom át, sikert kívánok a magyar elnökségnek, Orbán Viktornak, mindnyájunknak” – mondta.

Beata Szydlo a V4-soros elnökség jelképes átadásával együtt az Árpád-házi Szent Hedviget ábrázoló ezüstérmet adományozta Orbán Viktornak. Elmondta: az érem mintájául a varsói Királyi Várban található portré szolgált. “Jelképesen összekapcsolva országaink történelmét és jövőjét, ezzel az ajándékkal együtt a legjobb kívánságokat adom át, sikert kívánok a magyar elnökségnek, Orbán Viktornak, mindnyájunknak” – mondta.

Lengyelország június végéig lesz a V4 soros elnöke, ezt követően 2018 június végéig Magyarország tölti be a soros elnöki tisztséget. 

Lengyelország június végéig lesz a V4 soros elnöke, ezt követően 2018 június végéig Magyarország tölti be a soros elnöki tisztséget. 

Az Európai Uniónak reformokra és egységre van szüksége

Az Európai Uniónak (EU) reformokra és egységre van szüksége – jelentette ki Beata Szydlo lengyel kormányfő hétfőn Varsóban, a visegrádi országok és a Benelux-államok miniszterelnökeinek csúcstalálkozóját követő sajtóértekezleten.

A megbeszélésen Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia (V4), valamint a Benelux-államok (Belgium, Hollandia és Luxemburg) kormányfői – akik 2001 óta először találkoztak ilyen formátumban – többek között a Brexit következményeiről, a migrációs válságról, a közös uniós védelmi politikáról, az EU keleti politikájáról tárgyaltak.

A politikusok elmondták: az egyeztetés során akadtak nézeteltérések, és volt, amiben közös nevezőre jutottak. Szydlo “jónak és nyitottnak” minősítette az EU-n belül működő két országcsoport találkozóját. “Különbségek bizonyos témák értelmezésében akadnak, viszont az értékekre vonatkozóan nincsenek közöttünk eltérések” – szögezte le.
 

Az EU jövőjéről szólva elmondta, annak “reformokon és a közösség egységén kell alapulnia, a megosztottság Európa gyengítését jelenti”. Varsó számára a legfontosabbnak a szolidaritás, a kölcsönös tisztelet, a nemzetállamok eltérő problémáinak figyelembevételét, az európai biztonság elvét nevezte.
 

Lengyelország szerint Európa nagyobb szerepet vállalhat a biztonságpolitikában – mondta Szydlo, hozzátéve: az EU védelmi politikájának a NATO-val való együttműködésre, az Európát délről és keletről egyaránt érő fenyegetések közös meghatározására kell támaszkodnia.
 

Robert Fico szlovák kormányfő – a hétfőre virradó éjjel elkövetett londoni gázolásra is utalva – hangsúlyozta: az EU-nak csak akkor lesz jövője, ha képesek leszünk összetartani. Az uniós szinten folytatott tárgyalásokon mellőzni kell azokat a témákat, amelyekben nézeteltérések állnak fenn, és arról kell tárgyalni, ami összeköt – jelentette ki.
 

A kormányfők elmondták, a nézeteltérések a migráció témájában jelentkeztek közöttük. “A szolidaritás nem rugalmas – ez az alapja az európai projektnek, és ha most mindenki elkezdi meghatározni, más-más meghatározásokra jutunk” – utalt a menekültek befogadását illető korábbi visegrádi koncepcióra Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök.     

A kormányfők elmondták, a nézeteltérések a migráció témájában jelentkeztek közöttük. “A szolidaritás nem rugalmas – ez az alapja az európai projektnek, és ha most mindenki elkezdi meghatározni, más-más meghatározásokra jutunk” – utalt a menekültek befogadását illető korábbi visegrádi koncepcióra Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök.     

Bohuslav Sobotka cseh kormányfő megerősítette: a két regionális csoport kormányfői nem értettek egyet a menekültelosztási kvóták témájában.
 

Xavier Bettel a kormányfői találkozón megtárgyalt fontos kérdések közül kiemelte továbbá az EU keleti szomszédságpolitikáját és  hangsúlyozta az Oroszországgal folytatandó párbeszéd fontosságát. “Beszélnünk kell egymással, nemcsak a szankciókkal kell foglalkoznunk, nemcsak újabb szankciókkal kell reagálnunk” – vélekedett, az ukrajnai Krím félsziget 2014 tavaszán történt elcsatolása miatt Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedésekre utalva.
 

Úgy vélte, hogy a szankciók közép- és hosszú távon fenntarthatatlanok. “Kiutat kell keresnünk, meg kell oldanunk a krími válságot” – sürgette, aláhúzva: a Krím elcsatolása, “az Ukrajnára gyakorolt nyomás” elfogadhatatlan.
 

Beata Szydlo az EU keleti szomszédságpolitikájáról elmondta: itt közös volt az álláspont a Keleti Partnerség programot illetően, a kormányfők megegyeztek, hogy az EU-nak nyílt politikát kell folytatnia az együttműködni szándékozó kelet-európai országokkal. Lengyelország arra fog törekedni, hogy a novemberben esedékes keleti partnerségi csúcs zárónyilatkozata minél konkrétabb legyen – tette hozzá Szydlo.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »