Történelmi pusztítást okozott a jégverés

Régen nem tapasztalt pusztítást okozott az ország felett többször elvonuló, júliusi jégvihar. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által közölt statisztikák szerint Magyarországon hatezer hektár szőlőföld szenvedett kárt, ami az előállított bormennyiségben idén és jövőre is érezteti hatását. Ezért a szervezet az állami kárenyhítési rendszerben külön eljárást követel, javaslataikkal az agrártárcához fordultak.

Az ország szőlőtermésének mintegy tíz százalékát verte el a júliusi jégeső, egyes területen a tőkék nyolcvan százaléka sérült meg – derült ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által végzett kárfelmérésből. Lapunk kérdésére a szőlő- és bortermelők érdekképviseletét ellátó szervezet közölte, országszerte a jégveréstől összesen hatezer hektár szőlő sérült. A legnagyobb kárt Veszprém megyében okozta a jégverés. A Balatonfüred–Csopaki borvidék háromszáz hektáros területén a termés mintegy nyolcvan százalékában keletkezett kár, míg az ország legkisebb történelmi borvidékeként számon tartott Nagy-Somlón a hegyközség 50-60 százalékát verte el a jég. A Balaton-felvidéki borvidékben is komoly károk keletkeztek: a négyszáz hektáros lesencei terület hatvan százaléka, a badacsonyi szőlőnek közel negyven százaléka sérült. Figyelemre méltó az is, hogy a legnagyobb, a kunsági hegyközség mintegy húsz százaléka sérült meg. A Móri borvidéken és Tolna megyében további ezer hektárt érintettek a júliusi viharok.

A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatott arról, hogy van pénz a gazdák kártalanítására. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a hét elején a Kossuth rádióban elmondta: jelenleg 24 milliárd forint van a viharkárosult agrártermelők megsegítésére. Az agrárkár-enyhítési rendszerben a termelők kárenyhítési hozzájárulást fizetnek, amelynek mértéke ültetvény és szántóföldi zöldség esetén hektáronként 3-3 ezer forint, míg egyéb szántóföldi kultúra esetén hektáronként 1000 forint. Az azonban, hogy a kivételesen szeszélyes időjárás miatt idén pontosan mekkora kár keletkezett, csak év végén derül majd ki. Szerettünk volna a kárenyhítésről részleteket megtudni, az agrártárca azonban kérdéseinkre csak egy korábban kiadott, az állami káralapot ismertető tájékoztatót küldött el. Pedig a szőlő- és bortermelők szeretnék, hogy az alapon belül hangsúlyosabban jelenjenek meg érdekeik, ezért a HNT egységes intézkedéscsomagot dolgozott ki.

Hírdetés

Voltak olyan területek, ahol nem maradt levél a tőkéken – jellemezte a keletkezett kár súlyosságát Brazsil Dávid, a tanács főtitkára. A borász elmondta, a jégverés káros hatását a következő évben érezhetik a borászok, hiszen a letört rügyek miatt a mennyiségi hiány akkor jelentkezik majd. A HNT ezért el akarja érni, hogy a szőlő- és bortermelők számára az állam hosszú távú, kamatmentes forgóeszközhitelt biztosítson. A borászok többsége nem tudja más gazdaságokból pótolni a viszontagságos időjárás miatt keletkezett hiányt, őket ezért a jégverés különösen rosszul érintette. A hegyközség számukra külön, gyorsított kárenyhítést kér.

Kérdésünkre a főtitkár elmondta, az idei jégverés mértéke a HNT-t is váratlanul érte. Eddig a borsó nagyságú, gömbölyű jéghez szoktunk, idén azonban jégkorong méretű darabok estek, nem várt pusztítást végeztek – jellemezte a kárt Brazsil Dávid, aki a globális éghajlatváltozásban látja a riasztó jelenség feltűnését. Szerinte ez az időjárás a jövőben is fenyeget, ez is indokolja a kárenyhítési rendszer megváltozását, a korábbi, naptári évek mentén történt kifizetés ugyanis a károsult gazdák számára többé nem jelent megfelelő megoldást. Egyetért a kormány, az agrárkamara és a HNT abban, hogy a megelőzésre kell koncentrálni – mondta. A főtitkár szerint komplex, országos jégelhárító rendszernek kellene létrejönnie, amellyel a károk csökkenthetővé válnak.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 29.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »