Továbbra is az átlagosnál több menedékkérelem érkezik az osztrák hatóságokhoz

Továbbra is az átlagosnál több menedékkérelem érkezik az osztrák hatóságokhoz

Bécs. Ugyan 2016-ban feleannyi menekült akart Ausztriában maradni, mint egy évvel korábban, mégis továbbra is az átlagosnál több menedékkérelem érkezik az osztrák hatóságokhoz – derült ki a Sebastian Kurz külügyi és integrációs miniszter által szerdán bemutatott integrációs jelentésbõl.

Míg 2005-ben 22 ezer, 2010-ben 11 ezer és 2014-ben 28 ezer, addig 2015-ben mintegy kilencvenezer menedékkérelmi eljárást adtak be Ausztriában. A tavaly benyújtott több mint 42 ezer menedékkérelem közül csaknem 22 ezer nyert pozitív elbírálást. Elsõsorban Afganisztánból, Szíriából, valamint Irakból származók akartak az országban maradni. A kísérõ nélkül érkezõ kiskorúak száma 2016-ban mintegy négyezer volt.

A szerdán bemutatott jelentés szerint a benyújtott kérelmek számát tekintve a lakosság arányához viszonyítva Ausztria Németországot követve a második az uniós országok sorában. Az osztrák lakosságnak a 22 százaléka, nagyjából 1,9 millió ember bevándorló, vagy bevándorlók Ausztriában született gyermeke, és közülük mindössze félmillió a második generációs, aki már Ausztriában született.

A jelentést készítõ szakértõk véleménye szerint Ausztriában még sokat kell tenni a menekültek beilleszkedéséért, elsõsorban a képzés és a munkaerõpiaci elhelyezkedés területén. Sok a fiatal menekült férfi, akik ugyan akarnak dolgozni, de igen rosszul képzettek és németül sem beszélnek – számolt be a Die Presse címû osztrák lap.

"A családegyesítések és az Európai Unión belüli áthelyezések növekvõ száma miatt az integrációnak továbbra is központi társadalompolitikai kérdésnek kell maradnia" – olvasható a beszámolóban. A szakértõi becslések szerint a menekültek 2015 és 2019 között nagyjából nyolc és tizenkétmilliárd euró közötti többletkiadást jelentenek az osztrák államnak.

Sebastian Kurz külügyi és integrációs miniszter közleményében kiemelte: az integráció sikere a beilleszkedésre várók számától függ, ezért csökkenteni kell az Ausztriába áramlók létszámát, és az európai menekültrendszer átalakítására van szükség. Úgy vélte, hogy elsõsorban a munkaerõpiaci és képzési beilleszkedést kell segíteni.

A miniszter a beszámoló bemutatásakor kijelentette: meg kell állítani az ausztriai szociális ellátórendszert igénybe vevõ bevándorlók számának növekedését. Meglátása szerint nem szabad hagyni, hogy az embercsempészek dönthessék el, ki utazhat be Ausztriába. Egyúttal utalt azokra a lehetõségekre, amelyeket menekültek számára kínálnak az úgynevezett értékközvetítõ és nyelvi kurzusokon, valamint az iszlámtörvény szigorításának tervezetére.

A keddi kormányülést követõen ugyanis bejelentették, hogy az Ausztriában illegálisan mûködõ iszlám iskolák, valamint az iszlám szervezetek tiltott közvetlen külföldi finanszírozásának ügyei miatt a jövõben szigorítanának az ide vonatkozó törvényen, valamint további jogköröket biztosítanának a kancelláriahivatal illetékes szervének a vallási közösségek vizsgálatában.

Heinz Fassmann, a kormány integrációs ügyekben illetékes tanácsadója szerint Ausztria a magas szociális juttatások és a magas színvonalú oktatási rendszer miatt vonzó a menekültek számára. Fassmann elmondta: egyre kevesebben érkeznek az országba, de az osztrákok már kevésbé bíznak az integrációban is. A megkérdezettek több mint hatvan százaléka szerint rossz az Ausztriában zajló integráció, a török származású lakosok körében pedig megkezdõdött az elidegenedés folyamata.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »