Újra működésbe léphet a székelyföldi vulkán

Újra működésbe léphet a székelyföldi vulkán

A székelyföldi Csomád vulkán – amelynek egyik krátere a Szent Anna-tó – harminckétezer éve tört ki utoljára, azonban számos megfigyelés utal arra, hogy nem tekinthető inaktív tűzhányónak, írta honlapján a Magyar Tudományos Akadémia. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport munkatársai megmérték a szén-dioxid kiáramlását a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánjának területén. Méréseik szerint évente minimálisan 8700 tonna szén-dioxid jön a talajon keresztül a felszínre, ez hasonló a hosszan szunnyadó vulkánok kibocsátásához.

A korábbi kutatások szerint a földkéregben van még olvadéktartalmú magma. Ez akár azt is jelentheti, hogy a jövőben a vulkán ismét működésbe lép. A vulkánkitörések idejének meghatározása során kiderült, voltak már ilyen hosszú, több tízezer éves nyugalmi időszakok a vulkán életében.

http://mno.hu/

A vizsgálatok célja az volt, hogy megbecsülje a felszínre jutó szén-dioxid mennyiségét, és felhívja a figyelmet az esetleges veszélyekre. A kutatócsoport két, vulkáni gázokra specializált munkatársa, Kis Boglárka-Mercédesz és Artur Ionescu a népszerű turistacélpontnál, az Apor lányok feredőjének nevezett Timsós-fürdőknél és Lázárfalva mellett mérte nagy felbontásban a talajon keresztül kiáramló gáz mennyiségét. Méréseik alapján térképen is ábrázolható volt a kiáramlás mennyiségi eloszlása. Ehhez további huszonkét helyen mérték a gázkiáramlást, amiből meg lehetett becsülni a mélyből feljövő és felszínre jutó szén-dioxid éves mennyiségét. A szén-dioxid-gázok izotóp-összetétele arra utal, hogy részben magmás eredetűek, és feltételezhető, hogy a földkéreg alsó részén lévő magmás testből származnak.

A Kárpát-medence vulkáni területein ez volt az első ilyen, modern eszközökkel végzett mérés a szén-dioxid-kiáramlás meghatározására. A további kutatások célja, hogy a szén-dioxid-gázok kémiai összetétele alapján pontosítani lehessen a mélybeli magmával való kapcsolatot, továbbá a havi rendszerességgel végzett mérések alapján információt lehessen kapni a kiáramlás éves időbeli eloszlásáról és a földrengésekkel való esetleges kapcsolatáról.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »