Uniós élelmiszeripari lázadás

Uniós élelmiszeripari lázadás

POZSONY. A 28 európai uniós tagállam közül már 7-en fellázadtak az egyazon, de eltérõ minõséget mutató termékek gyakorlatával szemben. A kezdeményezés, amely 2017 februárjában, Pozsonyban vette kezdetét, – amikor is tesztekkel támasztották alá, hogy a Szlovákiában és Ausztriában is azonos márkanév alatt és csomagolás mellett forgalomba hozott élelmiszerek Ausztriában jobb minõségûek, mint idehaza – mára egyre nagyobb méreteket ölt, s ebbõl kifolyólag egyre nagyobb botránnyá dagad.

A Budapesten és Prágában nyugati termékek kapcsán elvégzett tesztek ugyancsak felháborító eredménnyel zárultak. Az egyazon márkanév alatt és ugyanolyan csomagolás mellett forgalomba hozott nyugat-európai termékeket övezõ bírálatáradathoz idõközben a horvátok, a szlovének, a románok és a bolgárok is csatlakoztak. Az egyes termékek egységes minõség melletti forgalomba hozatalának kérdése hétfõn kerül terítékre Brüsszelben.

Legutóbb a csehek állapították meg, hogy a Németországban forgalomba hozott termékek minõségéhez képest ugyanolyan szintû a Csehországban piacra dobott termékek minõségbeli lemaradása, mint Szlovákia és Ausztria viszonylatában az osztrákok javára. Németországban jobb ízû a Coca Cola, a halrudacskákban több a hal, a mosóporok hatékonyabban távolítják el a foltokat, jobb ízû a tea, a tej zsírosabb, a sajtokat nagyobb csomagolásban leljük meg a nyugati boltok polcain, a pizza húsosabb, míg a csokoládékrém több fehérjét tartalmaz. A kevésbé minõségi termékeket ugyanakkor Csehországban az embereknek ugyanolyan mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, mint a németországi vásárlóknak.

A cseheknél 21 élelmiszer közül 13 eltérõ minõséget mutatott

Az említett nemzetközi összehasonlító felmérést, a cseh mezõgazdasági minisztérium megbízásából készítették el a prágai Kémiai Technológiai Egyetem akkreditált laboratóriumaiban. A felmérésben tesztelt termékek közül Csehországban 21 élelmiszer közül 13 eltérõ minõséget mutatott a Németországban piacra dobottakhoz képest, 5 terméke enyhe eltérést mutatott, s csupán 3 minõsége egyezett meg a németországival. A szlovákiai tesztek esetében 22-bõl 10 termék minõsége volt jelentõsen alacsonyabb.

A csheknél elsõsorban két megállapítás kavarta fel a port. Az elsõ, hogy a csehországi Iglo halrudacskákban a németországihoz képest 7 százalékkal kevesebb volt a halhús tartalom. Az idnes.cz aláhúzta, hogy eközben mindkét termék ugyanazon németországi üzemben került legyártásra. A második nagy felháborodást okozó megállapítás az volt, hogy a Henkel cég által forgalmazott Persil mosópor Csehországban a Németországban forgalomba hozott azonos márkájú mosóporhoz képest kevesebb aktív részecskét tartalmazott, ami végérvényben azt eredményezte, hogy a cseh változat hatékonysága 20 százalékkal alacsonyabb volt.

A Henkel a fogyasztói szokásokra és igényekre hivatkozik

A Pravda a cseh szaktárca tájékoztatását követõen magyarázatot követelt a Henkeltõl. „A Henkel társaság minden egyes termékcsoport esetében betartja a minõségi és hatékonysági irányelveket, függetlenül attól, hogy minõségi termékei mely országban vagy régióban kerülnek forgalomba hozatalra. Egyúttal a különféle fogyasztói szokásokhoz és igényekhez igazodik“ – közölte a Henkel.

„Léteznek olyan régiók, ahol az emberek alacsonyabb, míg olyanok is, ahol hõfokon mosnak. Például a fogyasztói szokásokkal foglalkozó tanulmányokból tudjuk, hogy a cseh fogyasztók más európai országokban élõ fogyasztókhoz képest – s ez Szlovákiára is igaz – szívesebben mossák ki fehérnemûiket magasabb hõfokon. Ezen felül a foltok fajtáiban is eltérés mutatkozik, ami ugyancsak bizonyos összetételbeli eltérést követel meg“ – tájékoztatott a Henkel.

Hírdetés

Aktív részecskék helyett színesek

„A gyártók színes részecskéket kevernek a mosószerbe, amelyek a legtöbb esetben nem a szóban forgó aktív részecskéket takarják, hanem csak hatásvadász megoldásnak minõsülnek. A németországi vagy ausztriai Persilben ugyanakkor még ezekben is eltérõ arányban vannak jelen a szlovákiaihoz képest mutatkozik“ – mondta el a felmérést végzõ prágai egyetem munkatársa, Jan Pivoòka. A Henkel mindeközben kitart álláspontja mellett, miszerint az egyes országokban forgalmazott Persilben nincs eltérés, amit egy idén áprilisban, Magyarországon végzett teszttel kíván alátámasztani.

Eredetit az utánzatok helyett

Gabriela Mateèná földmûvelésügyi miniszter az ügy kapcsán kifejtette, szerinte az érv miszerint az emberek regionálisan eltérõ ízeket várnak el nem állja meg a helyét. „A szlovák fogyasztó bizonyosan nem vágyik az osztrák vagy a német fogyasztóhoz képest mûvi édesítõszerekre, és ételszínezékekre, több emulgátorra vagy alacsonyabb hústartalomra. Egységes minõséget akarunk, a drogériai termékek esetében is“ – közölte Mateèná.

Az eltérõ minõséget mutató termékek problémájával márciusban, a Visegrádi 4-ek tagországai is foglalkoztak varsói ülésükön. Robert Fico kormányfõ akkor azt mondta, a kettõs minõséget mutató termékek problematikájára nem technokrata, hanem politikai problémaként tekint. „Azt akarjuk, hogy a közös piacon olyan termékek kerüljenek forgalomba hozatalra, amelyek nem az eredeti termékek utánzatai lesznek, hanem pontosan megegyeznek azzal a minõséggel, amelyet az adott termék megnevezése ígér“ – fûzte hozzá Mateèná.

Újabb szlovákiai minõségellenõrzés

Szlovákia mindeközben egy újabb minõségellenõrzésbe vágott bele, amelynek keretében 32 terméket vesz górcsõ alá, amelynek célja megállapítani, hogy idõközben történt-e változás a nagy nemzetközi cégek a régi és új tagállamok fogyasztóival szemben tanúsított magatartásában. „Több forgalmazó már az elsõ tesztek eredményeit követõen módosított a csomagolásán és megjelölésén“ – közölte Jozef Bíreš, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszerfelügyeleti Hivatal (ŠVPS) vezetõje.

Hét tagállam elégedetlen

Az Európai Bizottság (EB) arra kérte az uniós tagországokat, hogy bocsássák rendelkezésére az eltérõ minõséget mutató élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos adataikat és ténymegállapításaikat. A kérdõíveket 21 tagország töltötte ki, amelyek közül 7 jelezte, hogy alapvetõ problémákat észlelt a termékek minõségét illetõen, míg 14 tagállam nem emelt panaszt.

A csehországi teszt új szelet terelt az eltérõ minõséget mutató termékek problémaköre miatt aggodalmaskodó tagországok vitorlájába. Marian Jureèka, cseh szaktárcavezetõ az EU mezõgazdasági minisztereinek legközelebbi, hétfõn esedékes ülésén beszélni kíván az eredményekrõl.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »