Váratlan román agresszivitás

Váratlan román agresszivitás

Fagypont alá süllyedtek az amúgy sem rózsás román–magyar kapcsolatok, miután Mihai Tudose román miniszterelnök egy Gheorghe Funar szellemét idéző, agresszív kijelentéssel élt a székely zászlóval kapcsolatban.

Tudose, aki tavaly nyár óta Románia szociáldemokrata párti kormányfője, a Realitatea hírtelevíziónak nyilatkozott telefonon annak kapcsán, hogy kedden a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös állásfoglalást írt alá az erdélyi magyar autonómiaelképzelések összehangolásáról. A rossz telefonkapcsolat miatt a politikus szavait nehezen lehetett érteni, ám végül kikerült a szöveg leirata. Ezek szerint azt mondta: „Ugyanaz lesz a válaszom, mint amikor, nem tudom milyen nap alkalmából, zászlót próbáltak kitűzni. Ekkor világossá tettem, hogyha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is.”

A miniszterelnök hozzátette, a magyar pártok célja az, hogy marakodással teljen el az Erdély és Románia egyesülése kinyilvánításának centenáriumi éve. Hozzátette, hogy szerinte a magyar pártok nem képviselnek jelentős politikai erőt Romániában. Csütörtökön azzal próbálta pontosítani előző esti nyilatkozatát, hogy románként és kormányfőként elutasít bármiféle tárgyalást Románia valamely részének az autonómiájáról. Azt mondta, az autonómia sérti Románia alkotmányát. Kijelentéséért nem kért bocsánatot.

Azt egyébként nem tudni, Tudose pontosan kit fenyegetett akasztással, ha felvonják a székely vagy a magyar zászlót az intézményekre, a székelyeket vagy inkább a hatóságokat, helyi illetékeseket. A miniszterelnök a Kronika.ro szerint valószínűleg arra utalhatott kijelentésével, hogy tavaly novemberben Sepsiszentgyörgyön a Magyar Polgári Párt (MPP) megpróbálta felvonni a címeres magyar zászlót egy rendezvényen, de a helyi hatóságok és a rendvédelmi szervek felszólítására elállt a tervétől.

A román miniszterelnök kijelentéseit az erdélyi és a magyarországi politikum is hasonlóan értelmezte, és határozottan kikérte magának. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor bocsánatkérést és következményeket követelt, több helyi politikus lemondásra szólította Tudosét, és tiltakozott a Fidesz és az LMP is. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter magához rendelte Románia budapesti nagykövetét, aki elmondása szerint „bizonyos nyelvtani magyarázatot” próbált adni a kijelentésre.

Tudose kijelentése egyébként az agresszivitása mellett azért is lepett meg sokakat, mert előzmény nélküli, ezt az erdélyi politikusok és lapunknak nyilatkozó politológusok is így gondolják.

A román–magyar kapcsolatok ugyan már régóta rosszak, ám Mihai Tudose román minisz-terelnök agresszív megnyilvá-nulása a szokottnál is kemé-nyebb, szinte példa nélküli – mondják erdélyi magyar poli-tológusok. Tudose ráadásul olyan dolognak ment neki nagy vehemenciával, ami eddig sem volt új.

Bár az erdélyi magyar pártok autonómiakoncepcióinak összefésülése ugyanis bír némi szimbolikus jelentőséggel, a helyi politológusok szerint sem jelent valamiféle komolyabb áttörést. Szász Alpár Zoltán politológus szerint annyi jelenthető ki, hogy a megegyezés az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek fokozatos közeledése után jött létre, és most teljes a konszenzus.

A dokumentum pillanatnyi közeledést, egyfajta véd- és dacszövetséget jelent az erdélyi politikai pártok között – egyrészt a modern „Nagy-Románia” megalakulásának centenáriumát ünneplő román belpolitika irányában, másrészt szimbolikus támogatás a választások előtt álló Fidesz-kormány felé. Ugyanakkor a gyakorlatban nem sok újat jelent. „A nyilatkozatban nem találunk új elemet abban a tekintetben, hogy újrafogalmazását adta volna a közös autonómiatörekvésnek. Lényegében általánosságok szintjén megfogalmazva azt a hármas autonómiakoncepciót látjuk, mely már 25 évvel ezelőtt megjelent különféle RMDSZ-dokumentumokban” – magyarázta az Új Szónak Bakk Miklós erdélyi politológus. Elmondása szerint nagyon általános szinten van összhang a három párt között, a részletekben viszont vannak különbségek. „A közös eszközökről, cselekvésről, helyzetkihasználásról ez a dokumentum sokat nem mond” – tette hozzá.

Szász véleménye szerint a román felet talán épp az zavarja, hogy Erdélyben ebben a tekintetben létrejött egyfajta összhang és a politikai szervezetek egységes fellépése, és ennek nemzetközi tekintetben lehet bizonyos hozadéka, és nemzetközi színtéren is felhívja a figyelmet a határon túli magyarság kérdéseire. „Az is zavarhatja az ünneplő román felet, hogy az erdélyi magyarság politikai szervezetei állandóan hivatkoznak arra, hogy maga az Erdélyt Romániához csatoló, száz évvel ezelőtti gyulafehérvári határozat tett ígéretet a kisebbségek számára egy széleskörű autonómiára és joggyakorlásra, ami száz év alatt sem valósult meg” – tette hozzá.

„Az erdélyi közvélemény és a magyar politika hozzászokott ahhoz, hogy az elmúlt több mint két évtizedben hullámzó, de általánosságban véve rossz a kapcsolat Románia és Magyarország között. Most egy rosszabb periódusban vagyunk” – mondta kérdésükre Bakk. Elmondása szerint a rossz viszony főként abból fakad, hogy a történelmi román nemzetépítés elsősorban a magyarokkal szemben valósult meg, és ezen az sem változtatott, hogy Magyarország és Románia közös szövetségi rendszerben, az EU-ban és a NATO-ban együtt van.

Szász szerint ugyanakkor a korábbi évekre nem voltak jellemzők a hasonló nyilatkozatok, bár az kérdéses, hogy tulajdonképpen kit is akar akasztófára küldeni a román miniszterelnök: a székelyeket vagy az illetékes hatóságokat. „Nem az a kérdés, hogy ennek következményeképpen hogyan alakulnak a román–magyar kapcsolatok. Több mint egymilliós magyar kisebbség él Romániában, a magyar kormánynak semmiképp sem áll érdekében a kapcsolatok romlása, a román félnek pedig valamilyen korrekciót kell alkalmaznia Tudose baklövésére. Hogy ennek mi lesz a módja, azt nehéz előre látni, de egyértelmű, kinek a térfelén pattog a labda” – vélekedik az elemző.

Hozzátette azonban: arra már néhány hónappal ezelőtt lehetett számítani, hogy Erdély és Románia egyesülésének centenáriuma nem telik eseménytelenül a román–magyar kapcsolatok viszonylatában. „A román miniszterelnök nyilatkozatában az is benne volt, hogy nem szeretné, ha a centenáriumi évet a románok és a magyarok kakaskodása tarkítaná, viszont egy nyilatkozat önmagában kakaskodás” – jegyezte meg, hozzátéve, a magyarokban szerinte megvan a megfelelő hidegvér ahhoz, senki se gerjesszen konfliktust. „A magyarok tudatában vannak a románok érzékenységének, de nekünk is megvan a saját érzékenységünk. Ha mindkét fél tiszteletben tartja ezt, nem hinném, hogy problémák lennének” – jegyezte meg.

Azt egyik politológus sem látja reálisnak, hogy az erdélyi autonómiáról a közeljövőben bármilyen értékelhető párbeszéd indul a román féllel. „Csak akkor nyílik erre valamilyen lehetőség, ha nagyon komolyan felmerül Románia közigazgatási rendszerének reformja és a regionalizáció kérdése. Ez azonban jelen pillanatban egyáltalán nem látszik valószínűnek” – mondta. Hozzátette: a román–magyar viszony belpolitikai kártya az országban, ahol a magyarok nem partnerként érintettek, hanem az egyes román politikai erők harcában használják fel őket. S ez szerinte nem csak retorikai szinten van így. Románia az elmúlt években fokozatosan visszavett a kisebbségi politikai eredményekből, melyek az EU-csatlakozással intézményesültek az országban.

Szász szerint azok a román politikai erők, melyek megnyilvánultak a kérdésben, leginkább elzárkóztak az autonómia kérdésétől, és most a miniszterelnök is egyértelműen, félreérthetetlenül kijelentette, autonómiáról nem lehet szó. Amiben szerinte bízni lehet, az az, hogy az erdélyi magyar politikai szervezetek kikristályosodó álláspontja nemzetközi visszhangra számíthat, és ha ezt olyan eszközökkel is meg tudják támogatni, mint a Minority SafePack uniós kisebbségvédelmi kezdeményezés, az érzékenységet válthat ki uniós szinten is a problémával szemben. „Ha ezt a lépést megtettük, akkor lehet elgondolkodni olyan jogszélesítésen, mint a kulturális vagy a területi autonómia” – jelentette ki. Ha nemzetközi szinten nem lesznek kisebb-nagyobb áttörések, a jelenlegi romániai politikai viszonyok között nem nagyon lehet eredményt elérni kisebbségpolitikai kérdésben – zárta.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »