Végső nyugalomra helyezték Esterházy János hamvait

Végső nyugalomra helyezték Esterházy János hamvait

Ünnepélyes megemlékezés és egyházi szertartás keretében végső nyugalomra helyezték Esterházy János felvidéki magyar mártír politikus hamvait szombaton a zoboralji Alsóbodokon, az e célból épített Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolnában.

Esterházy János hamvainak szülőföldjére való hazahozatalával és végső nyugalomra helyezésével teljesült a Zoboralján, Nyitraújlakon (Velké Záluzie) született mártír gróf végakarata. A kegyeleti megemlékezést Esterházy János halálának 60., és halálra ítélésének 70. évfordulója alkalmából szervezte meg az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület és a Pázmáneum Polgári Társulás, a gróf Olaszországban élő lányának, Esterházy-Malfatti Alice-nak segítségével.

A főpapi szentmisével egybekötött, kulturális műsorral színesített kegyeleti megemlékezésen, amely kora délutántól kora estig tartott, egy-kétezren vettek részt, köztük a mártír gróf lánya és unokája, Giovanni Esterházy-Malfatti János, valamint egyházi személyiségek, diplomáciai testületek képviselői, felvidéki és magyarországi politikusok, neves közéleti személyiségek.

A rendezvény védnökének, Kövér Lászlónak, az Országgyűlés – a megemlékezésről betegsége miatt távol maradó – elnökének beszédét Pethő Tibor, Magyarország pozsonyi nagykövete olvasta fel.

Esterházy János sorsa tragikus jelképe a magyarok számára vesztes 20. századnak, és jelképe annak a 20. századi közép-európai sorsnak is, amely az Istenben és az emberi szabadságban, a nemzeti hűségben és a nemzetek közötti egymásrautaltságban keresett menedéket – emelte ki a házelnök. Rámutatott: a Közép-Európa népei egymás mellett élését meghatározó történelemértelmezésnek a 19. századtól máig “a te hősöd az én ellenségem” volt az irányadó szabálya, s ezt csak kivételes történelmi pillanatokban írta felül a testvériség érzése.

Esterházy János sorsa tragikus jelképe a magyarok számára vesztes 20. századnak, és jelképe annak a 20. századi közép-európai sorsnak is, amely az Istenben és az emberi szabadságban, a nemzeti hűségben és a nemzetek közötti egymásrautaltságban keresett menedéket – emelte ki a házelnök. Rámutatott: a Közép-Európa népei egymás mellett élését meghatározó történelemértelmezésnek a 19. századtól máig “a te hősöd az én ellenségem” volt az irányadó szabálya, s ezt csak kivételes történelmi pillanatokban írta felül a testvériség érzése.

Esterházy János unokája, Giovanni Esterházy-Malfatti János és lánya, Esterházy-Malfatti Alice a felvidéki magyar mártír politikus hamvainak végső nyugalomra helyezésén a zoboralji Alsóbodokon 2017. szeptember 16-án. MTI Fotó: Komka Péter

“Ha mi, mai magyarok és szlovákok, csehek és lengyelek és a többi nép a tágabban vett Közép-Európában, a Baltikumtól a Balkánig nem tudunk ezen a nemzeti kizárólagosság gondolatán alapuló szabályon a nemzeti kiengesztelődés és méltányosság jegyében változtatni, akkor az előttünk álló időkben mindannyian áldozatokká válhatunk, Közép-Európa maga is áldozattá válhat” – hangsúlyozta Kövér László. Hozzátette: Esterházy János hitvallása erőt és bölcsességet kell adjon magyaroknak, szlovákoknak, cseheknek és lengyeleknek abban a küzdelemben, amelyet az előttük álló időkben nemzeteik jogaiért, Közép-Európa érdekeiért és Európa jövőjéért folytatnak.

A megemlékezés végén az e célra épített kápolna sziklabarlangjában helyezték végső nyugalomra Esterházy János Olaszországból hazaszállított hamvait. A kápolnát Paulisz Boldizsár, az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület elnöke, a helyi magyar tannyelvű magán szakközépiskola alapítója kezdte építtetni 2013-ban. A szakrális épületet, amely a Bethlen Gábor Alap anyagi támogatásának köszönhetően épülhetett meg, ugyancsak a kegyeleti megemlékezés keretében szentelték fel. A megemlékezés helyszínén egy, az Esterházy János hagyatékából összeállított emlékmúzeumot is megnyitottak. Az itt megtekinthető állandó tárlat a “Sem gyűlölettel, sem erőszakkal” mottót viseli.

Giovanni Esterházy-Malfatti János, Esterházy János felvidéki magyar mártír politikus unokája a nagyapja hamvait tartalmazó urnánál a zoboralji Alsóbodokon, a Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolnában 2017. szeptember 16-án. MTI Fotó: Komka Péter

Esterházy János a két világháború közötti Csehszlovákia, majd a Hitlerrel szövetséges Szlovákia legjelentősebb magyar mártír politikusa. A második világháború után a szlovák kormány mint “háborús bűnöst” kiadta a Szovjetuniónak, ahol kényszermunkára ítélték és egy szibériai táborba hurcolták. Esterházy Jánost távollétében egy szlovák bíróság 1947-ben halálra ítélte, majd 1949-ben a szovjetek kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglani szabadságvesztést kapott, amelyet később egy általános amnesztia során 25 éves börtönbüntetésre módosítottak. Esterházy János 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben halt meg, Szlovákiában máig nem rehabilitálták.

Az Esterházy-emlékfutás résztvevői haladnak a zoboralji Alsóbodok közelében, ahol végső nyugalomra helyezték Esterházy János felvidéki magyar mártír politikus hamvait 2017. szeptember 16-án. MTI Fotó: Komka Péter


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »