A fiatalok és az idősek foglalkoztatottsága is nőtt tavaly

A fiatalok és az idősek foglalkoztatottsága is nőtt tavaly

Nyolc év alatt közel hétszázezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Az uniós rangsorban is sokat javult Magyarország pozíciója, azonban a KSH tanulmánya azt is megemlíti, hogy az elmúlt negyedévekben tovább nőtt a munkaerőhiány.

Csaknem 690 ezerrel többen jutottak munkájuk révén jövedelemhez tavaly, mint 2010-ben. A foglalkoztatás bővülése valamennyi korosztályt érintette, de főként a fiatalok és az idősek körében valósult meg, ahol egyébként az uniós átlagtól való elmaradásunk is a legnagyobb volt. Míg 2010-ben a 15–24 éves korosztály 18,3 százaléka, addig 2017-ben már a 29 százaléka minősült foglalkoztatottnak, a 60–64 évesek foglakoztatási rátája pedig ugyanezen időszakban 12,6-ről 35,2 százalékra nőtt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) átfogó tanulmányából.

A fiatal korosztályok foglalkoztatási mutatóinak javulásában közrejátszott

Az idősebbek esetében a nyugdíjkorhatár emelése volt a döntő tényező,

amely azonban a nőknél a 40 éves szolgálati idő után igényelhető nyugdíj miatt kevésbé markánsan érvényesült. A növekedési ütem az Észak-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon haladta meg számottevően az országos átlagot, míg Dél-Dunántúlon a foglalkoztatottak száma elmaradt az előző évitől.

A 15–74 éves népességen belül a foglalkoztatottak száma éves átlagban elérte a 4 millió 421 ezret tavaly, ami 1,6 százalékkal magasabb volt, mint az előző évi létszám. A 15–64 éves népességre számított foglalkoztatási ráta rekord magas, 68,2 százalékos szintre emelkedett, éves átlagban. Ez 13,2 százalékpontos javulást jelentett a 2010., illetve 1,7 százalékpontost a 2016. évihez képest.

Az Eurostat adatai szerint 2017 III. negyedévében a 15–64 évesekre számított 68,7 százalékos magyar foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal meghaladta az uniós átlagot, ezen belül a férfiak előnye 2,3 százalékpontra nőtt, míg a nők hátránya 1,1 százalékpontra mérséklődött. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak, a 25–54 évesek 84,2 százaléka minősült foglalkoztatottnak, ezzel

Magyarország a tagországok legmagasabb foglalkoztatási rátával jellemzett felső negyedébe került,

Ausztriával, Észtországgal, Csehországgal, Litvániával, Németországgal, Svédországgal és Szlovéniával egyetemben. A kedvező foglalkoztatási adathoz alacsony munkanélküliség társult, 2017. III. negyedévben mindössze 3 tagországban (Csehországban, Németországban és Máltán) volt kisebb a munkanélküliségi ráta a magyarországi 4,1 százaléknál.

Tavaly a közfoglalkoztatás volumene a 3 évvel korábbi szintre állt vissza: 164,6 ezer fő volt közfoglalkoztatott, közülük 143,8 ezren dolgoztak költségvetési intézményeknél. Havi átlagban 180 ezer fő volt közfoglalkoztatott tavaly, míg 2016-ban még 220 ezer felett volt a létszámuk. A 1139/2017. kormányhatározat alapján az a cél, hogy 2020-ig 150 ezer alá csökkenjen a létszámuk.

A közfoglalkoztatási programban résztvevők 55 százaléka legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezett.

A munkáltatók tavaly 73,2 ezer olyan üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyet jelentettek, amelynek mielőbbi betöltése érdekében már lépéseket tettek, például közvetítő céghez fordultak, hirdetést tettek közzé.

A versenyszférában levő 53,6 ezer üres álláshely 35,6 százalékkal több a 2016. IV. negyedévinél.

Az összes álláshelyek számához viszonyítva a legtöbb betöltetlen állás az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban volt (5,2 százalék), amit 3,2 százalékkal a feldolgozóipar, illetve 3,1 százalékkal az információ, kommunikáció ágazat követett.

A legnagyobb létszámú nemzetgazdasági ágban, a feldolgozóiparban 2017. IV. negyedévben az üres álláshelyek száma már több mint 22 ezer volt, 49 százalékkal több az előző év azonos időszakinál.

Magyarországhoz hasonlóan az unióban is folyamatosan nő a betöltésre váró álláshelyek száma és aránya. Az EU-28-ban 2017 III. negyedévében 100 álláshelyre 2 betöltésre váró jutott. A tagországok helyzete azonban különböző, az alacsony munkanélküliség jellemezte tagországokban magas az üres álláshelyek aránya, míg a válság utóhatásával küzdőket alacsony szint jellemzi. Így – a korábbi időszakokhoz hasonlóan – 2017 III. negyedévében is Csehországban volt kiugró az üres álláshelyek aránya (4,1 százalék), Belgiumban 3,6, Németországban 2,7, Ausztriában és az Egyesült Királyságban egyaránt 2,6, Hollandiában 2,5, Magyarországon pedig 2,4 százalékos. Ezzel szemben Görögországban az állások mindössze 0,5, Bulgáriában, Spanyolországban 0,8, Portugáliában pedig 0,9 százaléka minősült betöltendőnek.

Magyarországon a munkanélküliségi ráta éves átlagban 4,2 százalék volt tavaly, ezen belül az év utolsó negyedévében 3,8 százalékra süllyedt. A munkanélküliség átlagos időtartama továbbra is viszonylag hosszú (bár csökkenő tendenciát mutat), tavaly éves átlagban 16,4 hónapnak felelt meg. Mivel a hazai munkaerőpiac a teljes foglalkoztatottsághoz közeli állapotban van, a munkájukat elvesztők nagy része szinte azonnal el tud helyezkedni. A csak rövid ideig munkanélküliek mellett azonban továbbra is jelentős nagyságrendet képviselnek a legalább egy éve munkát keresők. Tavaly a munkanélküliek 42,6 százaléka számított tartósan munkanélkülinek, ami érdemi javulás az előző évi 48,4 százalékhoz képest. A területi különbségek a munkaerőpiaci helyzet általános javulásával párhuzamosan sem csökkentek. Miközben három megyében a munkanélküliségi ráta már a 2 százalékot sem érte el (Vas, Veszprém, Győr-Moson-Sopron megye), addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még mindig 8,5 százalékos volt az értéke.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »