A gazdáság kifehérítésének irányába mutat az online számlázás

A gazdáság kifehérítésének irányába mutat az online számlázás

Jelentős változásra kell készülniük az áfa-körbe tartozó vállalkozásoknak, mivel július 1-től életbe lép a valós idejű online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség. Az új kötelezettség bevezetése a következő lépés az adózás digitalizálásában, ami a gazdaság kifehérítését, illetve hosszú távon az adózáshoz kapcsolódó adminisztratív folyamatok hatékonyságának növelését jelentheti.

A július elsején életbe lépő online számlaadat szolgáltatási kötelezettség értelmében az adózóknak közvetlenül a számlakiállítást követően adatot kell szolgáltatniuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részére. Az online adatszolgáltatást a 100 ezer forint összeget elérő, vagy azt meghaladó áfa-tartalmú, számlázó programmal kibocsátott számlák esetében szükséges teljesíteni – olvasható a Deloitte közleményében.

Az online adatszolgáltatási kötelezettség biztosan érinteni fogja a belföldön áfa-köteles termékértékesítést, valamint a szolgáltatásnyújtást teljesítő vállalkozások jelentős részét.

Kivételt elsősorban a kis- és mikro-vállalkozások jelenthetnek, amelyeknél a kibocsátott számlák áfa-tartalma nem éri el az értékhatárt, illetve akik nem magyar adóalanyok részére értékesítenek.

„Az adatszolgáltatás jellegéből adódóan komoly adminisztratív terhet jelent majd az érintett adózók számára egy, a jogszabályoknak megfelelő rendszer felállítása. Ez egyrészt fejlesztést igényel részükről, másrészt egyes cégek, elsősorban multinacionális vállalatok esetében különböző belső szabályzatok, adottságok miatt problémás lehet az adatszolgáltatásra létrehozott megoldás implementálása, például azért, mert olyan központilag fejlesztett vállalatirányítási rendszert alkalmaznak, amely nem rendelkezik az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges funkciókkal” – mondta el Tancsa Zoltán, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója.

Az online adatszolgáltatási kötelezettség hasonló problémákat vethet fel az adózók számára, mint az ekáer rendszer, vagy az adatexport funkció bevezetése, azonban – a fent leírtakból adódóan – az adózók jóval szélesebb körét fogja érinteni – és emellett az adatszolgáltatás gyakorisága és a szükséges adatok volumene is jóval meghaladja majd a korábbi követelményekét – magyarázza közleményében a Deloitte.

Ugyanakkor, az adatszolgáltatási folyamatot biztosító rendszer implementálását követően az adózók jelentős adminisztrációs tehertől szabadulhatnak meg, tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatás kiváltja a jelenleg az ÁFA bevallás részét képező, számla szintű jelentési kötelezettséget, legalábbis a kimenő számlák tekintetében. Emellett a NAV az adatszolgáltatás bevezetésével biztosítani fog néhány, az adózási folyamatokat támogató szolgáltatást, így például

számlabefogadóként lekérdezhetők lesznek az adózó nevére kiállított és lejelentett számlák.

Az adóhatóság bizonyos szabálytalanságok esetén preventív jelleggel tájékoztatást nyújt, melynek köszönhetően elkerülhető a büntetés egy esetleges jövőbeli ellenőrzés alkalmával.

„Az új követelmény bevezetésével minden eddiginél nagyobb mennyiségű adat áll majd a NAV rendelkezésére, ráadásul mindez valós időben, közvetlenül az egyes számlák kiállítása után. Ez hatékonyabb kockázatelemzést tesz lehetővé, amelynek köszönhetően az adóhatóság könnyebben, akár még az ÁFA bevallások beadása előtt azonosíthatja a kockázatos adózói ügyleteket. Ennek értelmében az várható, hogy az adóellenőrzések célzottabban fognak zajlani, illetve kevesebb, pusztán adatgyűjtésre irányuló kapcsolódó ellenőrzés végrehajtása lesz szükséges” – idézi Tancsa Zoltánt a közlemény.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »