A kutatás, amit az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetét képviselő Hajdu Tamás, valamint Hermann Zoltán, Horn Dániel és Varga Júlia kegyeznek, a 444.hu szerint 95 szempontból vizsgálta a hazai oktatást, elsősorban az általános és középiskolákat, de kitértek a felsőoktatásra is.
Az adatok pedig elég összetett képet mutatnak, csak sajnos ezt a képet nem éppen kellemes látni.
Néhány főbb ténymegállapítás, ami mellett nem szabad elmennünk:
a tanároknak adott fizetésemelés az életpályamodell miatt csak az idősebb munkatársak bérét rendezte valamennyire, egy kezdő pedagógus évekig 120 ezer forintból hal éhen, kezében a diplomájával. Ez statisztikailag azért nem mutatható ki könnyen, mert pont emiatt senki nem megy tanárnak, tehát a rendszert azok tartják fenn, akik már évtizedek óta benne vannak. Ha ők kiesnek, márpedig ki fognak esni, akkor mindennek vége lesz.
Uniós összehasonlításban ez azt jelenti, hogy a magyar közoktatás finanszírozása GDParányosan hátulról a negyedik, nálunk csak Csehország, Szlovákia és Litvánia költ arányaiban kevesebbet oktatásra.
Az ország kistérségeinek 5 százalékában semmilyen középiskola nincs, miközben 2012ben a kormány 18-ról 16 évre csökkentette a tankötelezettség életkorát
Így a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek hamarabb kiesnek a rendszerből, Borsodban az iskolaelhagyás már 20 százalékos.
2011ben a 17 éveseknek 98, 2016-ban már csak a 85 százaléka volt tanuló.
2012ben elkezdett nőni a foglalkoztatott 15-19 éves fiatalok száma, a közmunkások száma négyszeresére nőtt.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a felsőoktatásba felvettek száma két év múlva akár a felére is visszaeshet, ha 2020-tól már csak középfokú nyelvvizsgával lehet bekerülni a felsőoktatásba. A probléma viszont az, hogy a nyelvoktatás is rendkívül gyenge, a lap szerint 2016-ban a gimnáziumokból a felsőoktatásba jelentkezők felének nem volt nyelvvizsgája.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
