A "holokauszt" az emberiség elleni merénylet volt, Orbán zéró toleranciájára van szükség – ma is holoszeánszot tartottak

Az "antiszemitizmus elleni harc" nemcsak a zsidó emberek ügye, hanem globális kihívás, olyan harc, amelyet mindenkinek fel kell vállalnia – mondta az aktuális nemzetközi holokamu-emléknap alkalmából Ilan Mor izraeli nagykövet szerdán Budapesten.

A helytartó a Holokauszt Emlékközpont és az izraeli nagykövetség által szervezett eseményen kiemelte: ugyanakkor "nem küzdhetünk olyasmi ellen, amit nem értünk", ezért az első feladat az antiszemitizmus okainak megértése.

A nagykövet arra hívta fel a figyelmet, hogy a "holokauszt" nem a koncentrációs táborokkal kezdődött: a tudatlanságon és félelmen alapuló antiszemitizmus, gyűlölet volt a kezdete, Auschwitz pedig a következmény. Ma emlékezünk az áldozatokra és próbáljuk megérteni, mi történt több mint 70 évvel ezelőtt, amikor "a rasszizmus, az előítéletek és a gyűlölet szabadon tombolhatott", és az okok feltárása, megértése a jelen korszaknak is fontos – mutatott rá.

Az Izrael-kritika már antiszemétizmus

Kifejtette: ahhoz, hogy az "antiszemitizmus tovább támadja az emberek lelkét", a zsidók elleni gyűlöletre tüzeljen, ma már új okok kellenek. Ilyen ok, hogy a zsidó embereket azért kell gyűlölni, mert egy "gonosz, illegitim, gyilkos államot" támogatnak, Izraelt. Ilyen ok az is, hogy a zsidók Izrael alapjának "képzeletbeli, eltúlzott szenvedésüket" tekintik, és ez holokauszttagadás – magyarázta. Hozzáfűzte: Magyarországon is vannak politikusok, emberek, akik tagadják a holokauszt megtörténtét, és arra törekszenek, hogy újraírják, újraértelmezzék a "vészkorszakot".

Ilan Mor továbbá azt is az antiszemitizmus új okai közé sorolta, hogy a zsidók egyesek szerint arra törekszenek, hogy saját halottaik emlékét ráerőltessék másokra, és ezzel más mártírok szenvedését háttérbe szorítsák.

A nagykövet szerint a "sötét korszak" ma is hasznos tanulsága: nem csaphatjuk be magunkat azzal, hogy a jelenleginél rosszabb úgysem lesz a helyzet, valóban "zéró tolerancia kell az intolerancia ellen".

Nem kell félni a "menekültektől"

A diplomata arról is beszélt: a "menekültek" Németországba érkezése a zsidó közösségben félelmet keltett, hogy erősödhet az antiszemitizmus, de Angela Merkel német kancellár kijelentette, hogy ezeket az aggodalmakat komolyan kell venni, mert az antiszemitizmus elterjedtebb, mint hinnénk, és küzdeni kell ellene, nincs helye a társadalomban.

Mindenkinek kötelessége harcolni az antiszemitizmus ellen!

Ilan Mor elmondta: Európának meg kell értenie, hogy mindenkinek kötelessége harcolni az antiszemitizmus ellen. Nem több emlékműre van szükség, hanem határozott kiállásra az európai zsidó emberek mellett – emelte ki.

Orbán zéró toleranciájára van szükség

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke hangsúlyozta: nem tolerálható "kicsi antiszemitizmus" sem, és a zéró tolerancia, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök meghirdetett, pontosan ezt jelenti. Hiteles szembenézésre van szükség Magyarország történelmével, nem szabad gesztusokat tenni a "szélsőjobbnak", tiszta fogalmazás és őszinte beszéd kell – jelentette ki.

Emlékeztetett: a magyar közvélemény évtizedekig kizárólag zsidó ügyként kezelte a holokausztot, majd a kilencvenes évektől fokozatosan közügy lett. Sok gesztust tapasztaltak az elmúlt években – mondta, egyebek mellett megemlítve, hogy 2001-től minden évben (inkább minden egyes nap, kétszer – a szerk.) megemlékeznek a holokauszt magyar (sic!) áldozatairól, 2012-t Wallenberg-emlékévvé nyilvánították, 2014-ben emlékévet szerveztek a "magyar holokauszt" (sic!) emlékére, az államfő és kormánytagok jelentős beszédeket mondtak az elmúlt években, és zéró toleranciát hirdettek az antiszemitizmus ellen.

Valami nincs rendben

Közölte: úgy tűnhet tehát, hogy Magyarországon van "egyfajta szép íve" a történelem feldolgozásának, a szembenézésnek, a felelősség megállapításának, de tapasztalható, hogy "valami nincs rendben". A Saul fia című film nemzetközi sikereit követően korábbról ismert indulatok törtek fel – tette hozzá.

Heisler András véleménye szerint az oktatás és a kultúra megismertetése az egyetlen lehetőség, hogy a magyar fiatalok megismerjék a múltat, Magyarország és a "magyar zsidóság" összetett kapcsolatát, és ennek érdekében mindenkinek tenni kell.

A holokauszt "az egész emberiség elleni merénylet" volt

Grósz Andor, a Holocaust Közalapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte: az ENSZ közgyűlése egyhangú határozatával, amellyel döntött a nemzetközi holokauszt-emléknapról, kötelezte a tagállamokat, hogy emlékezzenek meg a "holokauszt" áldozatairól, tanítsák a történetét, hogy a jövő nemzedékek is megismerjék az eseményeket. A holokauszt "az egész emberiség elleni merénylet" volt, és a "magyar zsidóságot" ért népirtás a nemzeti történelem része, kitörölhetetlen és tragikus eseménysor, amellyel erkölcsi kötelesség szembenézni – hangoztatta.

A rendezvényen bemutatták az ún. holokauszt magyarországi áldozatainak névsorát tartalmazó első, budapesti vonatkozású kötetet és a Holokauszt Emlékközpont gyűjteményi katalógusát.

Január 27-ét, az auschwitzi munkatábor felszabadításának napját az ENSZ közgyűlése az ún. holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

(MTI nyomán)

Korábban írtuk: Nem fogja elhinni, de ma is van egy holoemléknap


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »