A kamat, mint fogalom

A kamat, mint fogalom

A kamat a betét vagy az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét- vagy a kölcsönösszeg százalékában meghatározott, évre vetített, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg illetve egyéb hozadék. Mai fogalmak szerint mindenki természetesnek tartja, hogy a kölcsönért kamatot kell fizetni. A kamatfizetési kötelezettség csak a pénzintézetek által nyújtott kölcsönökre vonatkozik. Mások egymás között akár kamatmentesen is adhatnak kölcsönt.

Érdemes megnézni, hogy a kamatot az emberek mindig így értelmezték-e?

A bibliai Ótestamentum szerint nem szabad a másik ember kiszolgáltatott helyzetét kihasználva a segítségért cserében uzsorát, kamatot kérni. A két fogalmat a biblia azonosként kezeli. Más a helyzet az idegennel: Móz. V. 23,20 „Az idegentől vehetsz kamatot, de a te atyádfiától ne végy kamatot, hogy megáldjon téged az Úr, a te Istened mindenben, a mire kinyújtod kezedet, azon a földön, a melyre bemégy, hogy bírjad azt.” A zsidónál a kamatszedés vonatkozásában kettős mérce volt a mérvadó.

A zsidókkal szomszédos területen az iszlámvallás – a kettős mérce elhagyásával – szintén tagadja a kamat létjogosultságát. Az iszlám szerint minden ember köteles a szegényeket könyöradománnyal támogatni, így az elesettek vonatkozásában fel sem vetődik a kamat, vagy uzsora fogalma.

A befektetések vonatkozásában is értékelni kell a helyzetet. Ha egy köteg pénzt rakok egy szekrénybe, egy év múlva sem lesz több. A másnak kölcsön adott pénz csak akkor teremti meg a kamat fedezetét, ha kölcsönt befektették, és az hozamot eredményezett. Ebben szintén hatalmas különbség van a keresztény és az iszlám bankrendszer között.

Az iszlám bankrendszer nem vállalja fel a kockázatot, hogy mások pénzét átvegye, és kölcsönként befektetésbe kihelyezze. Így nincs bankcsőd. A bank összehozza a pénz tulajdonosát és a felhasználót, hogy együtt egyezzenek meg a feltételekben. Így a kockázat közös. A pénz tulajdonosának meg van a lehetősége, hogy a pénze felől döntsön, sőt akár a felhasználását is folyamatosan figyelemmel kísérje. A kamat helyett pedig osztalékot kap a megvalósított beruházásból. Az iszlám banki megoldás sokkal igazságosabb, hiszen a felek a valós hasznon osztoznak, nem úgy, mint a keresztény bankoknál, ahol kamat formájában az eredménytől függetlenül kerül a bank haszna kikötésre. Nem beszélve arról, hogy az iszlám banknak nincs kockázata.

A keresztény bank működéséhez a banknak elvben nincs szüksége pénzre. A betétesek pénzét adja kölcsön. A kölcsön és a betétkamat különbségét megtarthatja, miközben nem vállal kockázatot. Ugyanis a kockázatot a betétesek vállalják. Nem csoda, hogy Rothschild a kamatot a világ legnagyobb találmányának nevezte.

Úgy tűnik, hogy a keresztény bankoknál a kockázat ellenére ritka a bankcsőd. A valóság azonban, hogy a bankcsődöket eltusolják. Ilyen például a magyar önkormányzati deviza alapú kölcsönök helyzete. A bankok is tudták, hogy ezeket a kölcsönöket az önkormányzatok jellemzően nem tudják visszafizetni. A fedezet (pl. egy falusi óvoda) sem nyújt a banknak biztonságot, hiszen jellemzően nem árverezhető el. A Kormány átvállalta a teljes kölcsönállományt, a bankok pedig felelősségre vonás nélkül megúszták a tudatosan rossz befektetésüket. Ezeket a rossz banki kölcsönöket az adófizetők fizetik ki. Ez a példa is jól mutatja mennyivel hatékonyabb az iszlám bankrendszer. A közel-keleti fejlődés nem csak az olajnak, hanem a bankrendszerek eltérő jellegének is köszönhető.

Hírdetés

A történelmi és bankrendszeri összehasonlítás után nézzük a hazai helyzetet. A kamat fogalmát az 1996. évi CXII. törvény, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hitelpiaci Törvény, rövidítve Hpt.) melléklete egyértelműen határozza meg.
7. Kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét- vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék.

Egyes bankok azonban bevezettek egy új fogalmat, a kezelési költséget, amit kamatként értelmeznek. A Hitelpiaci Törvény melléklete felsorolja a pénzintézetek szolgáltatásait, amelyek között a kezelési költség nem szerepel, tehát nincs. Számos deviza alapú kölcsön esetében mégis felszámították. Miután Magyarországon nincs működő pénzügyi felügyelet, senki sem tiltotta az alkalmazását. A nem létező fogalom alátámasztására Hitelpiaci Törvény módosításában már megjelent a kezelési költség, mint „kamat jellegű költség” fogalma. Nem tudni, hogy a törvényhozás a slampos, vagy a jogszabályt próbálják a törvénytelen állapothoz igazgatni. Egy biztos, a szövegben utólag megjelent megjegyzés nem helyettesítheti a törvényben a kezelési költség, akár mint szolgáltatás, akár min fogalom meghatározását.

Egyes bankok gyakorlata szerint mi a kamat? Ha a törvényi állapotot nézem, a pénz használat díja. Ha a pénz használat díját nézem, az kamat és kezelési költség együtt. Tehát egy tiszta fogalmat sikerül Magyarországon banki érdekből tisztázatlanná tenni. Míg a kamatot éves viszonylatban kell kifejezni, addig egyes pénzintézetek a kezelési költséget havi viszonylatban írják a szerződésbe, ami súlyosan megtévesztő. De a kezelési költségre nincs törvény, így a kezelési költség havi viszonyításában való meghatározása még inkább az, mert súlyosan megtévesztő és így tisztességtelen.

Joggal vetődik fel a kérdés, miért jó ez a törvénytelen állapot? A fogyasztók megtévesztésére. A deviza alapú kölcsönöknél a kölcsönfelvevők elhitték, hogy a kamat például mindössze 2,5%. Más soron azonban megjelent a 2% nagyságú kezelési költség. De mire erre ráeszmélt az ügyfél, már felvette a kölcsönt. Ez nem csak az adós megtévesztése, hanem a bankok közötti tisztességtelen verseny eleme is, hiszen a tisztességes bank üzletkötési esélye rosszabb, mint a kezelési kölcsönt alkalmazóé. De melyik bank vállalja, hogy az ügyet a Versenyhivatal elé vigye?

Másik jellemző eset, mikor az árut 0% kamattal reklámozzák. Kamat ugyan nincs, de az ügyfél nem veszi észre a szerződésben, hogy a kezelési költség akár tetemes.

Bár még a biblia a kamat és az uzsora fogalmát azonosnak tekintette, napjainkban ez letisztult. Uzsoráról egy törvényi meghatározásban szereplő kamatszint felett beszélünk. További feltétel a kölcsönfelvevő kiszolgáltatott helyzetének kihasználása. Magyarországon a múlt század elején a kamat maximuma 6% volt. Ennél magasabb kamat már uzsorának számított és büntetendő volt. A kamat maximumát a Polgári Törvénykönyv jegybanki kamat + 24%-ban határozta meg. Így napjainkban 26,4% felett egy kölcsön már uzsorának számít. A kamatmaximum törvényi küszöbét azonban könnyen átlépik a bankok, és a többletet kezelési költségként érvényesítik, amire nincs maximum. Így fordulhat elő, hogy a TV-ben ma is reklámoznak olyan kölcsönt, aminek a THM (Teljes Hiteldíj Mutató) értéke 41% feletti. Ez a megoldás természetesen törvényellenes, hiszen a jogszabály megkerülésével kötött szerződés semmis, azonban ha a fogyasztóvédelem nem működik, akkor….., mi van?

A bankok nyíltan is felvállalják az uzsorás szerepet. Számos bankszámlaszerződésben szerepel a kényszerhitel fogalma. Ha az ügyfél folyószámlája negatívba fordul, azaz nincs a fizetési kötelezettségre fedezet, akkor a pénzintézet kényszerhitelt nyújt. A kényszerhitel a mértéke mintegy három-négyszerese a késedelmi kamatnak, azaz a pénzintézet a késedelem révén lényegesen nagyobb bevételre tesz szert. Ez a konstrukció minden elemében recseg. Egyrészt a kényszerhitel a törvényi előírás megkerülésére kerül alkalmazásra, és így semmis. Másrészt a Polgári Törvénykönyv szerint a hitel nyújtására külön írásos szerződést kell kötni, ami nem valósul meg, tehát nincs hitel sem. Harmadszor a kényszerhitel folyósításakor már kölcsönről beszélünk, amelyre a Hitelpiaci Törvény szerint a pénzintézetnek szintén külön kölcsönszerződést kellene kötni, hiszen a folyószámla szerződés nem kölcsönszerződés. Végül, a kényszerhitel az ügyfél szorult helyzetét használja ki, ezért uzsorának minősül, ami szintén törvényellenes és így semmis.

Mi a kamat? Mikor mi! Amit a bank gondol.

A német jogrendszerben tisztázták a helyzetet. Bírósági ítélet mondta ki, hogy nincsen kezelési költség. A kezelési költség címén beszedett pénzt pedig a bankoknak vissza kell fizetniük.
Súlyos hibának tartom, hogy a pénzügyi törvények egyre átláthatatlanabbak, és a fogyasztók védelme egyre inkább romlik. Szeretném tudni, van Magyarországon pénzügy felügyelet?

Forrás: Makkos Albert – közgazdász


Forrás:emberiseg.hu
Tovább a cikkre »