A Keleti Partnerség országaival találkoztak a V4-ek vezetői Budapesten

A Keleti Partnerség országaival találkoztak a V4-ek vezetői Budapesten

BUDAPEST. A visegrádi országok stratégiai jelentõséget tulajdonítanak az Európai Unió keleti irányú szövetségépítésének – közölte a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, miután a V4-ek vezetõi a Keleti Partnerség országaiból érkezett politikusokkal találkoztak az Európai Bizottság és Észtország képviselõinek részvételével Budapesten.

Szijjártó Péter a találkozót követõ közös sajtótájékoztatón a lehetõ legambiciózusabb és legbátrabb szövetségépítést célzó határozat elfogadását szorgalmazta az unió és a Keleti Partnerség országainak novemberi brüsszeli csúcstalálkozóján. Hozzátette: amellett is kiállnak majd a V4-ek, hogy a közösség következõ hétéves költségvetésében ne csökkenjen az ezt célzó forrás.   

A partnerországok segíthetnek gátat szabni a migrációs folyamatoknak, és a távol-keleti piacok elérése sem lenne elég hatékony nélkülük – mondta a miniszter, hozzátéve: egy Európa-barát szövetségesi rendszer felépítésével olyan országokkal fûzzük szorosabbra a kapcsolatunkat, amelyek meggátolják a terrorizmus alapját jelentõ szélsõséges ideológiák terjedését. A miniszter az eddig elért eredmények közé sorolta az Ukrajnával és Georgiával elért vízummentességet, de azt is, hogy pénteken életbe lép az Ukrajnával kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodás. Szólt az energiabiztonsági szempontokról is, rámutatva: a déli gázfolyosó és Közép-Európa összekapcsolása elképzelhetetlen a keleti partnerek nélkül.   

Witold Waszczykowsky lengyel külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a novemberi brüsszeli keleti partnerségi csúcstalálkozón az érintett országok állam- és kormányfõi támogatni fogják a kapcsolatok elmélyítését a keleti partnerekkel. Az együttmûködés szintjének emelésérõl beszélõ miniszter külön kiemelte, hogy Moldova, Georgia és Ukrajna állampolgárai vízummentesen léphetnek be az EU területére, és reményét fejezte ki, hogy a közeljövõben más országok állampolgárai is élhetnek ezzel a lehetõséggel.   

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az európai szolidaritás jelének nevezte a kezdeményezést. Fontos pillanat lesz, amikor Ukrajna társulási szerzõdése hatályba lép, mert "megyünk az európai jövõbe az orosz agresszió ellenére" – közölte. A politikus a találkozót gyümölcsözõnek nevezte, ahol megtárgyalták, hogy mit kell tenni a novemberi csúcs elõtt. Ukrajna, Moldova és Georgia számára ez az az út, amely az uniós tagsághoz vezet – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy európai társadalmat akarnak építeni, minden korlátot le akarnak bontani országuk és az EU között.   

Lukáš Parízek szlovák külügyi államtitkár aláhúzta az együttmûködés jelentõségét és fontosságát. Novemberben jelentõs csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben, ami jelezés, hogy az EU is foglalkozni fog a keleti partnerekkel, víziót nyújt számukra és fejleszti az együttmûködést – emelte ki. Szükség van arra, hogy az EU megadja, milyen konkrét lépéseket vár a Keleti Partnerség országaitól – mondta, hozzátéve, a hat partnerország biztosította õket arról, hogy teljesítik a vállalt reformokat.

Elmar Mammadyarov azeri külügyminiszter hangsúlyozta, hogy öt ponton mûködnek együtt az EU-val, és jelenleg is intenzíven tárgyalnak a stratégiai partnerségi megállapodásról. Hozzátette: a kereskedelemre, az oktatásra és a demokráciára szeretnének nagy hangsúlyt fektetni, de az a déli gázfolyosó is fontos szerepet játszik, amely az EU gáztartalékainak húsz százalékát tudná biztosítani. A hat keleti partnerségi tagállamból négyet érintenek különbözõ konfliktusok, ezért fontos, hogy ez a téma is szerepeljen az õszi találkozón és az EU globális biztonságpolitikájában – közölte.   

Petr Gajdušek cseh külügyi államtitkár kiemelte, hogy Csehország a praktikus együttmûködést szeretné erõsíteni, de ugyanakkor azt gondolja, hogy a novemberi csúcs végén egy sokkal szélesebb jövõbeli utat kell felvázolni. Az együttmûködésnek érvényesítenie kell az egyes országok közötti különbségeket, minden egyes partnerségi ország esetében egyéni megközelítést kell alkalmazni, de a célnak és a felvázolt lehetõségeknek ugyanazoknak kell maradniuk – fogalmazott.   

Miheil Dzsanelidze georgiai külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy idén lesz négy éve, hogy országa az EU együttmûködési partnere. Lehetõség van georgiai termékeket bemutatni az uniós piacokon, az ország állampolgárai pedig vízummentesen léphetnek be az unióba, de a végsõ cél a teljes tagság – emelte ki.   

Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter fontosnak nevezte országa politikai és gazdasági kapcsolatainak, energetikai infrastruktúrájának fejlesztésében a Keleti Partnerséget. Közép-Európával a többi között az üzleti, szállítmányozási kapcsolatok erõsítését szorgalmazta.   

Daniela Morari moldáv külügyminiszter-helyettes országa erõfeszítéseit hangsúlyozta az unióba való beilleszkedésért, mondván: Moldova az európai fejlõdési modellt választotta. Beszámolt a moldovai piaci liberalizációról a többi között az energetika területén, amely könnyíti az üzleti világ lehetõségeit.   

Gagik Ghalachyan, az örmény külügyminisztérium európai ügyekért felelõs fõosztályvezetõje azt emelte ki, hogy országa a Keleti Partnerség aktív tagja, és eredményeik között említette a partnerségi megállapodás az unióval. A konfliktuskezelésrõl szólva azt mondta: Örményország elkötelezett a békés megoldás iránt Hegyi-Karabah esetében, és minden jogot biztosít az övezetben élõk számára.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »