A lakáshitel-felvétel szigorítása nyugdíjas éveinket is veszélyeztetheti

A lakáshitel-felvétel szigorítása nyugdíjas éveinket is veszélyeztetheti

A Pénzügyminisztérium és a Munkaügyi Minisztérium sem örül a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) szigorító intézkedéseinek, amelynek köszönhetően a fiatalok nehezebben juthatnak lakáshitelhez.

Az egyik oka az aggodalmuknak, hogy azok a hiteligénylők, akiknek kérelmét elutasítják kénytelenek lesznek más megoldáshoz folyamodni. Például az úgynevezett „peer-to-peer” módszerrel, amely azt jelenti, hogy egy mási természetes személytől vagy személyektől kérünk kölcsön egy lakás megvételére.

A peer-to-peer hitelezés egyébként viszonylag virágzó üzletág, külön weboldalak szakosodtak arra, hogy internetes aukció formájában kapcsolják össze a keresletet a kínálattal (vagyis a kölcsönért folyamadót a hitelezővel). A kollektív hitelezés ilyen formáját a nemzeti bank elsősorban azért ítéli el, mert ezekre a kölcsönökre nincs rálátása, nincs joggarancia, ezért csak saját felelősségre ajánlják.

Roskadozó nyugdíjrendszer

A másik, ami miatt a minisztériumok agytrösztjei meghúzták a vészharangot a hiteligénylési szigorítások láttán, az az, hogy a mai 35 éves és fiatalabb generációk számára elveszhet az egyik legfontosabb bevételi forrás nyugdíjas éveik biztosítására: az értékesíthető ingatlan.

Márpedig európai viszonylatban a szlovák nyugdíjrendszer nézhet szembe a legkeményebb demográfiai kihívásokkal. A kormány által kidolgozott Program stability na roky 2015-2018 (Stabilitási program a 2015-2018-as évekre) című dokumentum szerint Szlovákiában az évszázad derekára 1 millióval több lesz a nyugdíjas és 1 millióval lesznek kevesebben a munkaképes korú lakosok.

Ez a nyugdíjrendszer elképesztő nyomás alá fogja helyezni, mert nem lesz, aki megtermelje az idősek nyugdíjához szükséges összeget (nem újdonság: az általuk ledogozott évtizedek után elvezetett járulékokat az állam addigra már rég feléli, mire nyugdíjba mennek).

Nyomasztó kilátások

A minisztérium agytrösztjei szerint 2060-ra a GDP több mint 10,7 százalékát fordítja majd a szlovák állam a nyugdíjakra, de mivel sok ágazat (pl. az egészségügy) kifejezetten érzékeny az elöregedés mértékére, ezért az ország által megtermelt bruttó hazai termék egy negyedét viszi majd el az olyan intézmények fenntartása, mint a nyugdíjak (10,7 százalék), a közegészségügy (7,7 százalék), az idősgondozás (0,6 százalék) és az oktatás (2,9 százalék).

Ivan Švejna most-hidas munkaügyi államtitkár a 2016-os választások után adot interjújában kerek perec kimondta: a jövőbeli nyugdíjak valószínűleg alacsonyabbak lesznek, mint a mostaniak. Ódor Lajos, az NBS alelnöke szerint, ha el akarjuk kerülni a nyugdíjak csökkenését, akkor a dolgozók járulékterheit vagy a nyugdíjkorhatárt kell megemelni.

A nyugdíjkorhatár emelése a kormányválságot megelőző időkben az egyik olyan téma volt, ami megosztotta a kormánykoalíciót. Bugár Béla és a Most-Híd ellenezte a Smer javaslatát, hogy alkotmánytörvényben rögzítsék a nyugdíjkorhatárt.

A fentieket olvasva tehát nem árt felkészülni a szűkebb esztendőkre. Ha a szakértőknek igazuk van, sokan csak akkor tudnak majd nyugdíjba menni, ha mellette biztosítják a megélhetésüket is. Vagy nyugdíj melletti munkával, vagy ingatlanjuk eladásával.

Körkép.sk, eTrend.sk

Nyitókép:


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »