A lengyel kormány nem hátrál meg az Európai Bizottság előtt

A jelek szerint egyelőre nem tervez konkrét intézkedéseket a lengyel kormány a jogállamisággal kapcsolatos aggályok orvoslására – közölte Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának (LIBE) csütörtöki ülésén.

Timmermans a lengyel helyzettel foglalkozó meghallgatáson rámutatott: a bizottságnak nem az a szándéka, hogy alkalmazni kelljen az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben, de minden rendelkezésre álló eszközt használni fognak.

Mint mondta, nem adják fel a politikai nehézségek miatt, mert rendkívül súlyosak lehetnek a következmények az Európai Unióra nézve, mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy megvédjék a hatalmi ágak szétválasztását Lengyelországban.

Nemcsak a jogállamiság elvéről, az EU működéséről is szó van. A jogállamiság önmagában is nagyon fontos érték, amely meghatározza az európai identitást, de annak biztosítása, a kölcsönös bizalom megléte a belső piac működése szempontjából is elengedhetetlen – vélekedett.

„Az egység alapja a jogállamiság és a törvény tisztelete”

– jelentette ki Timmermans a brüsszeli ülésen. A holland uniós biztos elmondta, hogy nemrégiben megkapták Varsó válaszlevelét a jogállamisági mechanizmus keretében július végén megfogalmazott újabb aggályokra. Hozzátette, még vizsgálják a dokumentum tartalmát, a jelek szerint azonban a lengyel kormány nem tervez konkrét intézkedéseket a problémák orvoslására.

Timmermans kifejtette: az ügy nem személyes, ő az Európai Bizottság nevében beszél, a brüsszeli testület azonban nincs egyedül, az uniós tagállamok túlnyomó többsége osztja a lengyel intézkedésekkel kapcsolatos aggályokat, ahogyan az Európai Parlament vagy akár a Velencei Bizottság is.

http://mno.hu/

Elsőként Roberta Metsola néppári koordinátor szólt hozzá a témához, aki aggasztónak nevezte a lengyelországi helyzetet, és úgy fogalmazott, hogy a bizottság helyesen járt el.

Hasonló véleményének adott hangot többek között Birgit Sippel szociáldemokrata és Nathalie Griesbeck liberális koordinátor is. Előbbi sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az EU-nak nincsenek hatékony eszközei a saját szabályai betartatására.

Ana Gomes szociáldemokrata képviselő kijelentette, ha az Európai Bizottság annak idején határozottabban lép fel Magyarországgal kapcsolatban, akkor nem állt volna elő ez a helyzet Lengyelországban, Brüsszelnek ezért bátornak kell lennie, szükség esetén akár a strukturális alapok pénzeit is vissza kellene tartania.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció képviseletében a lengyel kormánypárti Marek Jurek hangsúlyozta, hogy a tagállamok között nincs egyhangúság a Lengyelországot ért vádakkal kapcsolatban, márpedig az uniós tagországokat tömörítő Európai Tanács véleménye a döntő. A bizottságnak tiszteletben kell tartania a lengyel alkotmányt, ahogyan például Magyarországot is – mondta.

Az ülés végén több lengyel kormánypárti EP-képviselő is felszólalt Varsó védelmében, Ryszard Czarnecki például úgy vélekedett, hogy

a bizottság nem a jogállamiság helyzete miatt „támadja” a lengyel vezetést, hanem azért, mert Lengyelország nem akarja befogadni a migránsokat.

Az Európai Bizottság júliusban a vitatott igazságügyi reform felfüggesztésére szólította fel a lengyel kormányt, „súlyos aggodalmának” adva hangot amiatt, hogy a tervezett változtatások alááshatják a bírói függetlenséget.

Az utóbbi időben sok bírálat érte Lengyelországot, elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonták a közmédiát, és korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét. Varsó szerint azonban a vonatkozó törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »