A március 8-i nőnap a bolsevikok által kreált kommunista ünnepnap

A március 8-i nőnap a bolsevikok által kreált kommunista ünnepnap

Tudom, hogy a virágárusok elátkoznak, mert aki ezt a cikket elolvassa, biztosan elkerüli a virágüzleteket ezen a napon, és remélem, hogy néhány év múlva akár ki se nyitnak március 8-án!

Azt mindenki természetesnek tartja, hogy május első vasárnapján emlékezzen meg az anyák napjáról. Hiszen az édesanyák a család összetartói, ezzel a nemzet fenntartói, végső soron az emberiség fennmaradása is az édesanyákon múlik. Tehát indokolt, hogy akár állami szinten is megemlékezzünk az anyákról.

Ugyanez mondható el a gyermekekről is. Hiszen a gyermek nem csak a család szeme fénye, de a nemzet fennmaradásának is alapvető záloga. Ezért fontos tehát a gyereknap is – május utolsó vasárnapján -, hiszen gyermekek a család és a nemzet fennmaradásának biztosítékai. De ugyanilyen fontos, hogy megemlékezzünk azokról is, akik a legdrágábbat, az életüket adták hazánk fennmaradásáért.

Az is természetes, hogy névnapokon, születésnapokon, házassági évfordulókon virággal köszöntjük a hozzánk közelálló női rokonokat, ismerősöket, szerelmeket. Az azonban nem természetes, hogy “parancsra” minden nőt köszöntsünk! Mert miért tiszteljem és köszöntsem pl. azt a főleg külföldön szereplő, öreg marxista filozófusnőt, akinek a látása is viszolygással tölt el, magyarellenes kirohanásai alatt pedig undort és megvetést érzek. De hasonló érzések töltenek el akkor is, amikor a tv képernyőjén, a parlament bal oldalán feltűnnek azok a nők, akik gyűlölködő, eltorzult arccal szidalmazzák, rágalmazzák a nemzeti gondolatokat és azok képviselőit.
Tehát nem indokolt a nőnapi köszöntés, mint ahogy nem indokolt “férfinapi” köszöntés sem. Ilyen alapon a demokrácia nagyobb dicsőségére, kisebbség és másság védelme jegyében lehetne egy napja a hermafroditáknak is, utána pedig még a homoszexuálisoknak is, nem beszélve a sokféle kisebbség és másság emberi jogairól, akik az esélyegyenlőség, a szabadság és a demokrácia jegyében szintén követelhetnének egy-egy napot maguknak. Erről ennyit!
Ezek után lássunk egy kis történelmi visszapillantást, hogy miként született meg a nőnap gondolata, és miért március 8. lett a nemzetközi nőnap?

1866-ban, az Eső Internacionálé első kongresszusán vetődött fel a gondolat a nők tömeges munkába állásával kapcsolatban. 1899-ben, a Második Internacionálé alakuló kongresszusán Clara Zetkin szocialista politikusnő /ekkor még nem létezett kommunista párt/ a nők aktív részvételét követelte a közéletben.

1917. március 8-án Oroszországban a februári forradalom hatására hatalmas nőtüntetés volt, ami nagymértékben hozzájárult II. Miklós cár lemondásához, akik később a bolsevikok családjával együtt embertelen módon lemészároltak.

Itt egy kis kiérőt kell tenni, és engedje meg a tisztelt olvasó, hogy bemutassam Clara Zetkint, akinek a neve egybefonódott a nemzetközi nőnappal.

1857-ben született Németországban. Fiatalon magáévá tette a szocialista gondolatokat. Aktív szerepet vállalt az I. és II. Internacionálé munkájában. Szoros barátságban volt Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht szélsőbaloldali politikusokkal, akikkel együtt 1919-ben, alapító tagja volt a Német Kommunista Pártnak. Rövidesen kommunista puccsot készítettek elő, amit szerencsére a nemzeti erők meghiúsítottak. Ennek során Rosa Luxemburgot és Karl Liebknechtet agyonlőtték. A szintén zsidó Clara Zetkin megúszta.

1920 és 1933 között a Reichstagban a Német Kommunista Párt tagjaként működött, és 1927 és ’29 között a párt Központi Bizottságának tagja is volt.

Ezekben az években Németország történelmének gazdasági, politikai, erkölcsi mélypontjára süllyedt. Az elkeseredett néptömegek, 1933-ban, demokratikus választások útján, a Hitler vezette Német Nemzetiszocialista Munkáspártot emelték hatalomba, ahol a kommunisták csúfos vereséget szenvedtek. A Reichstag-tűz után a kommunista pártot betiltották. Clara Zetkin a Szovjetunióba menekült, ott is halt meg 76 éves korában. Moszkvában, a kommunista vezetők díszsírhelyén, a Kreml falánál temették el.

Sztálin uralkodásának éveiben valóságos nimbuszt fontak neve köré, és kötelezővé tették a nőnapi megemlékezéseket, ami elválaszthatatlan lett Clara Zetkin nevétől.

Tehát a március 8-i nőnap a bolsevikok által kreált, kommunista ünnepnap!

A II. világháború után a vörös hadsereg által megszállt csatlós országokban is meg kellett ünnepelni a nőnapot, ami a liberális kozmopoliták igyekezete nyomán más országokban is elkezdődött.
Magyarországon először 1948-ban ünnepelték meg március 8-án a nőnapot, amit a Rákosi-rendszer éveiben kötelezővé tettek.

Az 1990 után hatalomba került „rendszerváltó” pártok szégyene, hogy ezt a kommunista „ünnepet” nem törölték a naptárból. Ügyes kommunista és liberális manipulációval átmentették, és virágosztogató nappá tették. Azonban a régi kommunisták és csatlósaik nagyon jól tudják, hogy mit és kit ünnepelnek ezen a napon. És ha egy fiatal, aki még nem hallott Clara Zetkinről és a számítógépen rákattint, csak a fenti kommunista dicshimnuszt olvashatja. Ügyes!

Várom, hogy mikor lesz egy olyan kormány, amelyik helyre teszi a dolgokat.

Szalay Róbert
történelemtanár
1956-os Antibolsevista Szövetség


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »