A nagyberuházások után a kkv-kon a sor

A nagyberuházások után a kkv-kon a sor

Majdnem minden második projekt forráshoz jut a 2014–2020-as ciklusban, és minden igényelt három forintból kettőt odaad az irányító hatóság. Az átmeneti aránytalanság arra utal, hogy az infrastruktúra-beruházások után a kisebb cégek fejlesztései kaphatnak nagyobb teret.

Tizenöt év alatt több mint 19 ezermilliárd forint uniós támogatásból fejleszthet Magyarország, hiszen a 2007–2013-as ciklusban a győztes pályázóknak kifizetett 9222 milliárd forint után a kormány a 2014–2020-as időszakban is 10 százalékos túlvállalásról döntött az alanyi jogon járó 8900 milliárdnyi brüsszeli forrásokon túl. Így ebben az etapban a 9800 milliárdot is megközelítheti az egyenleg.

A Világgazdaság számításai szerint a teljes keret kifizetésén túl is 25 százalékos túligényléssel nézne szembe a kormány, ha minden pályázat automatikusan nyerne, hiszen eddig közel 125,2 ezer pályázat érkezett be 12,2 ezermilliárdos igénnyel. A sikerarány azonban értelemszerűen nem lehet 100 százalék.

Lapunk kalkulációja szerint mennyiségben 46,4, értékben pedig 66 százalékos az aktuális mutató, vagyis a nagyberuházások túlsúlyban vannak a kisebb fejlesztésekhez képest.

Mégsem tölthetnek be nagyobb szerepet a végelszámolásnál a jellemzően állami érdekeltségű infrastruktúra-munkálatok a kkv-k projektjeivel szemben, hiszen éppen ez volt az előző ciklus súlyos kritikája. A kormány elismerte, hogy akkor a nyertes pályázatok 90 százaléka közkedvezményezett volt. E mutatót 40 százalékra szorítanák le 2020-ig, azaz a források 60 százalékának a versenyszférába kell áramolnia.

Az előző ciklusban kifizetett 9222 milliárd forint mögött 71,1 ezer projekt állt. Akkor 133,7 ezer pályázat érkezett, együtt 17,2 ezermilliárd forint igénnyel. Az irányító hatóság döntései következtében 2007 és 2013 között mennyiségben 52,7, értékben 59,9 százalék volt a nyerési arány. Vagyis még számos, a kkv-szektornak szóló felhívás eredményhirdetése szükséges ahhoz, hogy az elnyert források alapján is szigorúbb legyen a mostani rendszer a korábbinál.

Annak érdekében, hogy a fejlesztéspolitikai rendszer a 2014–2020-as ciklusban hatékonyabban szolgálja a magyar vállalkozók érdekeit, a kormány a közbeszerzési rendszert is átalakította. A Miniszterelnökség által lapunkkal közölt adatokból kirajzolódik, hogy tavaly már jóval több kkv nyert a közbeszerzéseken, mint 2010-ben: 71,4 százalékról 81,8-re kúszott a mutató. Összességében is megnőtt a közbeszerzések száma és értéke: az összeg 1521 milliárd forintról 1932-re ugrott, az esetek száma pedig 3446-ról 14 127-re.

Mivel a 2017-es fejlesztéspolitikai tervszámokat kivételesen 13 hónap alatt, 2018. január 31-ig kell teljesíteni, a kormány részéről jó eséllyel egyetlen jelentős vállalás sem fut zátonyra.

Az első sarokpont tavaly március vége volt, az ígéretnek megfelelően addigra meg is hirdették a 2014–2020-as ciklus összes pályázatát. A következő december helyett tehát január vége: dönteni kell az összes forrás legalább 85 százalékáról, azaz 7583 milliárd forintról, és ténylegesen ki kell fizetni a nyerteseknek a tárgyévben 2700 milliárdot, ami 24 havi bónuszt hozhat az intézményrendszerben dolgozóknak. A felsoroltak közül már csak az utóbbi kérdéses, de 12 havi prémiumot a 2064 milliárdos cél teljesítése biztosan hozott a konyhára a szakembereknek.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »