A törökök is beszállnak a szaúdi-iráni balhéba?

A törökök is beszállnak a szaúdi-iráni balhéba?

MTI nyomán

Ha eddig még nem lett volna elég kemény a helyzet a Közel-Keleten, most a elek szerint Ankara is bejelentkezett a meccsre. Erdogan megsértődött, mert az iráni közmédia bírálta őt.

A török külügyminisztérium csütörtök este bekérette Irán ankarai nagykövetét, hogy tiltakozását fejezte ki, amiért az iráni-szaúdi konfliktussal kapcsolatban a teheráni média támadást intézett Recep Tayyip Erdogan török elnök ellen.

Az iráni sajtó azt kifogásolta, hogy Erdogan nem ítélte egy síita főpap szaúdi kivégzését, amely miatt a szaúdi-iráni konfliktus kirobbant. A török államfőt ez a jelek szerint rendkívül felzaklatta. Olyannyira, hogy lényegében

cenzúra jogot követel az iráni sajtó fölött.

“Határozottan elítéljük, hogy elnökünk közvetlen célpont legyen az iráni média bizonyos írásaiban”, amelyek a hivatalos iráni véleményt tükrözik – olvasható a török külügyminisztérium nyilatkozatában, amely egyben felszólította Teheránt, hogy

azonnal hagyjon fel minden ilyen tartalmú cikk közlésével.

Ez (is) Szíriáról szól

Bár az ankarai kormány hétfőn sajnálatosnak nevezte, hogy Rijád a múlt hét végén 46 másik, elsősorban az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez köthető elítélttel együtt kivégezte Nimr al-Nimr tekintélyes síita főpapot is, Erdogan szerdán azt hangsúlyozta, hogy mindez

Szaúd-Arábia “belső ügye”.

Teheránban azonban éles bírálatot váltott ki a síiták jogaiért szót emelő a főpap elleni halálos ítélet végrehajtása, olyannyira, hogy a hét végén feldühödött emberek Szaúd-Arábia teheráni nagykövetségét is megtámadták, amire Rijád a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok megszakításával reagált, majd hasonlóan döntött néhány szövetségese is.

A török külügyminisztérium közleményében “elfogadhatatlannak és sajnálatosnak” nevezte a Szaúd-Arábia nagykövetsége és egyik konzulátusa elleni támadásokat. Az Ankara és Rijád közötti kapcsolatok az utóbbi hónapokban sokat javultak, és Erdogan elnök decemberben hivatalos látogatást is tett a sivatagi királyság fővárosában.

Mindkét ország lakóinak túlnyomó többsége szunnita muszlim. Ám a közeledés oka valószínűleg nem a vallási hasonlóság – már csak azért sem, mert a törökországi iszlám és a szélsőséges szaúdi vahabizmus között legalább annyi különbség van, mint a szunnita és a síita tanítások között. A barátkozás oka sokkal inkább a két állam hasonló szíriai politikája lehet. Ankara és Rijád is Aszad elnök ellenzékét támogatja – igaz, a törökök hivatalosan a “mérsékelt”, míg a szaúdiak az keményebb iszlámista lázadükat favorizálják – ám a gyakorlatban e csoportok közötti határok sokszor elmosódnak.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »