Hogy mást ne mondjak, megszületett, kiemelkedett a habokból, mint valami vörös Aphrodité az igazi ellenzéki. Ő meg alszik nyugodtan, holott lázasan számolnia a kéne a napokat a bukásáig.
Elég, ha leírom a következő mondatot, és mindenki megérti majd, miért kellene rettegnie Orbán Viktornak.
Hát, tessék: Tóth Bertalan az MSZP új elnöke.
Tóth nem a semmiből, hanem a mínusz tartományból érkezett a magyar politika élvonalába. És mégis, tessék csak megfigyelni, micsoda politikai kacérsággal kiáltja világgá: én, a vörös Aphrodité, korunk hableánya vagy -fiúja – teljesen mindegy az – helyet követelek magamnak az ég alatt. Apám, Molnár Zeusz és anyám Kunhalmi Héra jóvoltából megvetettem lábamat ebben a világban. Egyik kezemben a felejtés itala: ha én azt odakínálom a magyar társadalomnak, senki nem lát többé minket bunkó komcsinak. Másik kezemben Szanyi Dionüszosz kedvenc butykosa: aki meg abból iszik, annak elmegy a józan esze, és szakadatlanul idegen istenekhez kiáltozik.
Ez kínálom én, Tóth Aphrodité, akinek a szépségénél és kecsességénél csak a képzelőereje a nagyobb.
Mert itt, az Olümposzon is megy ám egész nap a szervezkedés az Orbán-rezsim ellen, és figyeljük csak, milyen isteni programot alkottam én, a külön bejáratú vörös istennő. Istenné választásom mellesleg vasárnap történt, jelentős csodák mellett. Balról négy sasmadár szelte át az eget, jobbról pedig Havas Szófia énekelte az Internacionálét. Nem csoda, hogy ennyi csoda láttán kibukott belőlem a következő mondat: együttműködő és a tradicionális baloldali értékrendet kérlelhetetlenül képviselő Magyar Szocialista Pártot szeretnék az Olümposzon. Aztán azt is hozzátettem: az istenváltás motorja lehetek azzal, hogy kérlelhetetlenül bírálom az orbáni hatalmat és az emberek valódi problémáira kínálok valódi megoldásokat.
Kezdetnek ez épp elég. Aztán elhajózunk nyugat felé, majd lesz valahogy. Ha a náci, antiszemita, populista szirének elcsábítanának buja énekükkel, kikötöztetem magam Mesterházy Erószhoz, a másik olümposzi jó csajhoz, és füldugóban leszbizünk, amíg ki nem köt a szocializmus vándorhajója.
Sajnos, alaptermészetem szerint én, Aphrodité hűtlen és csapodár vagyok ám, mint a fene. Olyat nem látott a világ, hogy egy szocialista olümposzi ne henteregjen minden jöttmenttel. Én is odakínálom magam bárkinek, aki priaposzi lángfalloszával kikényszeríti belőlem a koalíciót. Kicsit fáj ugyan majd, de kéjes fájdalom az olyan. Ezért is jó istennőnek lenni. Böknek balról, szúrnak balról, de vörösségem mit sem változik.
Istennői figyelmemet nem kerülte el, hogy akad egy vetélytársnőm az Olümposzon. Gyurcsány Athéné lándzsával a kezében őrködik a baloldali értékek felett. Ha Molnár Csaba-fejű aigisz pajzsát meglóbálja a feje felett, Angyalföld valamennyi nyuggere a segítségére siet. Gyurcsány Athénének hajszálpontosan olyan hetéra hajlamai vannak, mint nekem, habozás nélkül odakínálja magát bárkinek, látszik, hogy Héphaisztosz műhelyében a küklopszok valamilyen folyós anyagból kalapálták ki a szívét.
Csökkenő érdeklődés mellett, de le fogjuk még játszani ezt a csatát. Két vörös istennő nem fér meg az Olümposzon. Valakinek le kell szállnia Hadész birodalmába, hogy ott is maradjon. És nem én leszek az. Ha másképp nem megy, lefizetem Gyurcsány Athénét, a mindennapi nektár mellett úgyis a pénz a mindene. Stílusosan nem nokiás dobozba, hanem Pandóra szelencéjébe rejtem a pénzt, ha azt kinyitja, egész életében számolhatja majd a prímszámokat meg a kígyókat a szerencsétlenje.
Lángra lobbantom a pártot, ahogyan Uranosz és Gaia is világra lobbant az őskáoszból. Roppant erő és felelősség az enyém: vert hadból kell ép sereget kovácsolnom. Azt hiszem, menni fog. Ha másképp nem, Prométheuszként sziklához láncoltatom magam, hogy testemet párttársaim szétszaggassák. Ha elvétem a lépést, rabságom nem harmincezer évig, de harminc napig sem tart majd. Akkor jön egy újabb vörös istennő, kiemelkedik a habokból merészen, kacéran. És így megy ez örökkön örökké, amíg az Olümposzon kitart a kegydíj, osztanak állást, bizottsági tagságot, térítik az utazási, lakhatási költségeket.
Nagy a tét.
Én, Tóth Aphrodité fogadom, hogy hű leszek a baloldali értékekhez, bármit is jelentsenek azok. Hiszen nem azért jöttem a világra, hogy bevégezzem a sorsomat, hanem hogy tartósan öt százalék felett tartsam szeretett pártomat.
Remélem, menni fog, különben Akhilleusznak kell lennie a merész vállalkozónak, aki bóklászó hajónkat kivezeti a viharos szartengerből.
Föl! Föl, ti vörös istenek!
Szentesi Zöldi László – www.888.hu
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
