Amikor a svéd buszsofőr pastu személyit ellenőriz

Amikor a svéd buszsofőr pastu személyit ellenőriz

Svédország visszaállítja az okmányellenőrzést a dán határon, és ezzel nemcsak hátraarcot csinál a kormány, hanem sokaknak okoz nehézséget.

Vissza az ötvenes évekbe: utoljára akkor kellett bármiféle iratot felmutatnia azoknak, akik Dánia felől érkeztek Svédországba. A két országot az Öresund szoros választja el egymástól, az itt vonattal, busszal vagy komppal határt átlépők okmányait ellenőrzik január 4-étől a svéd hatóságok a migránsáradat feltartóztatása érdekében.

Az ezzel kapcsolatos döntés nem most, hanem még december közepén született, amikor a svéd parlament, a Riksdag elfogadta azt a jogszabályt, amelynek értelmében akár három éven át is ellenőrizhetik az iratokat a határon. Akinek nincs beutazásra jogosító személyazonosító okmánya, kénytelen visszafordulni Dániába. Az ellenőrzést ráadásul nem is hatóságok végzik majd, hanem a különböző vonat-, busz- és kompjáratok üzemeltetőit terheli majd felelősség. A felelősség pedig igen nagy, hiszen egy személyfuvarozó miként tud majd dekódolni egy pastu nyelven írt dokumentumot? Ráadásul nem biztos, hogy egy svéd buszsofőr tisztában van vele, hogy Afganisztánban jelenleg 1394-et írunk.

Senkinek sem tetszik

Persze a közlekedési cégek élesen bírálták a jogszabályt, hiszen rájuk plusz felelősség és többletköltség is hárul, járataik számát pedig elkezdték csökkenteni. Szakszervezetek is tiltakoztak, hiszen a két ország között ingázó munkavállalók dolgát nehezíti az intézkedés.

„Visszatekerjük az órát”

– ezt egy Andreas Onnefors nevű, a svédországi Lundban élő egyetemi docens mondta az AP hírügynökségnek. Ő eddig csak profitált abból, hogy lényegében nem volt határ, hiszen kutatott és oktatott is Dániában és Svédországban egyaránt.

Egy svéd szociáldemokrata képviselőnő, Christina Höj Larsen pedig szembefordult saját pártjával és szankcionálná Svédországot is az Európai Unión keresztül a bevándorláspolitika szigorítása miatt.

A szomszédos dánok is nemtetszésüket fejezték ki, a liberális Lars Lokke Rasmussen miniszterelnök pedig figyelmeztetett: a svéd intézkedés miatt lehet, hogy a dán–német határon visszaállítják az okmányellenőrzést – ettől a dominóeffektustól az elemzők is félnek. Hétfőn aztán a dán kormány bejelentette: a német határon is kötelező lesz felmutatni az iratokat. A dánok egyébként korábban is léptek már: a koppenhágai Kastrup vasútállomáson 2015 végére épült ki az a kerítésrendszer, amely az ellenőrzés nélküli határátlépést akadályozza meg.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) észak-európai szóvivője, Mattias Axelsson is aggodalmát fejezte ki a svéd ellenőrzések miatt. „A menekülés óriási stresszel jár, nem várható el, hogy a menedékjoggal rendelkezők megfelelő dokumentumokkal is rendelkezzenek – ez lehetetlen” – jelentette ki Axelsson.

A svéd Vöröskereszt elnöke, Anna Carlstedt pedig ezt emelte ki: „Hagyományosan Svédország erősen kötődött a humanitárius értékekhez, és aggódunk amiatt, hogy most olyan képet mutatunk magunkról, mintha már nem lennénk olyan jóindulatú, kedves ország”.

A svéd hátraarc története

Skandináviában az ötvenes években szüntették meg a határellenőrzést, miután erről megegyeztek a térség országai. Hatvan éve nem volt tehát szükség személyazonosító okmányokra a határátlépéshez. 2000-ben épült meg az Öresund szoroson átívelő híd, amely Európa határnélküliségének egyik szimbóluma volt – ennek is vége, a határok újbóli felemelkedésének lesz tanúja a híd is. Ráadásul a szociáldemokraták és zöldek kormánykoalíciója hozta meg a szigorító döntést – az a kormány, amely korábban tárt karokkal várta a migránsokat.

Stefan Löfven svéd miniszterelnök szeptember 6-án még azt mondta: „Az én Európám befogadja a háborúk elől menekülőket, nem falakat épít.” Három hónappal és nyolcvanezer menedékkérelemmel később a bevándorlásügyi miniszter a svéd parlamentben azt mondta: „A rendszer nem tud megbirkózni ezzel.” November 25-én szigorították a bevándorlási szabályokat, ekkor a zöldpárti miniszterelnök-helyettes, Asa Romso elsírta magát. Most – a határellenőrzés visszaállításakor – már nemzetbiztonsági kockázatra és közrendre leselkedő veszélyre hivatkoztak.

A csökkentés a cél

2015-ben 163 ezer menedékkérelmet nyújtottak be Svédországban – népességarányosan ez a legmagasabb szám az egész Európai Unióban a francia AFP nyomán készült The Guardian-beszámoló szerint. Ősszel hetente tízezer kérelem érkezett be a svéd bevándorlási hivatalhoz, a svédek emiatt jelentették be, hogy maximum heti ezer migránst szeretnének fogadni.

A malmői Migráció, Sokszínűség és Jólét Intézet igazgatója, Pieter Bevelander professzor a brit lapnak elmondta: nem az a fontos, hogy az iratokat ellenőrzik a határon, hanem hogy elterjed-e a migránsok között, hogy Svédország már nem fogad több menekültet. A svéd hatóságok adatai szerint a menedékkérők 40 százalékának van valamilyen személyazonosító okmánya, de népcsoporttól és életkortól függően eltérő arányokat tapasztaltak. Így például az afgán gyerekek közül alig akad, aki irattal a zsebében érkezne a határhoz.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »