Amiről csak halkan beszélnek II. – Miért kellenek Európának a migránsok?

Az elmúlt időszakban Angela Merkeltől, és más politikusoktól is számos esetben hallhattuk, hogy Németország azért „engedte be” a migránsokat Európába, mert munkaerőre van szüksége. A közelmúlt eseményei azonban rávilágítottak arra, hogy még a korábban bevándorolt migránsok integrációja sem volt sikeres, és az Európán kívülről érkezett bevándorlók egy része biztonsági kockázattá vált.

A Merkel-i gondolat

 

Németországban viszonylag nyíltan kezelik, hogy a német gazdaságnak munkaerőre van szüksége, nem a gazdaság fejletlensége, inkább a lakosság elöregedése miatt. Ez az EU legtöbb tagországára is igaz.

Az Európai Polgári Kezdeményezés Támogató Szolgálata (ECAS) 2014-es tanulmányából kiderül, hogy az EU tagállamai az általuk megtermelt GDP 22,5 százalékát fizetik be az államkasszába adókként és járulékokként, miközben a GDP 30 százalékát veszik ki belőle nyugdíj, egészségügyi és szociális juttatások formájában. Vagyis a lakosság inaktív (nyugdíjas, diák, nem dolgozó, segélyezett) részének eltartása 25 százalékkal többe kerül, mint amit a dolgozó, kereső része adóként befizet, vagy be tud fizetni.

Merkel a végsőkig kitart amellett, hogy, Németországnak szüksége van a migránsokra,  forrás: greece.greekreporter.com

Angela Merkel migrációs politikája ezidáig azon alapult, hogy olcsó munkaerőt hív be Németországba, aki majd adózik, megtanulja a nyelvet és integrálódik. És lehetőleg több adót fizet be, mint amit juttatásként visszaigényel, ezzel csökkentve a vázolt költségvetési hiányt.

Kinek kellett jobban az EU-bővítés?

 

A migrációs politika része volt a 2004-es és 2007-es EU-bővítés is. A régebbi tagállamokhoz képest jelentős gazdasági és politikai különbségekkel rendelkező országok csatlakoztak az EU-hoz. Hogy a különbségeket valamelyest enyhítse, az EU pénzügyi forrásokat bocsátott az új tagállamok rendelkezésére.

Szlovákia ezekből a forrásokból a 2007-2013-as programozási időszakban 10,4 milliárd eurót használt fel a 11,5 milliárdos keretből, a 2014-2020-as programozási időszakban pedig további 15,3 milliárd euró merítésére van lehetősége. Összesen tehát nagyjából 26 milliárd euróval támogatja Szlovákiát az EU 2020-ig, amennyiben az ki tudja meríteni a rendelkezésre álló forrás egészét.

Forrás: szabadalom.blog.hu

Hasonló támogatásokat a többi 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállam is kap az EU-tól.

A ECAS tanulmánya szerint a 2004-ben és később csatlakozott tagállamokból Nyugat-Európába érkező vendégmunkások jelentősen hozzájárulnak a nyugati országok költségvetéséhez.

A tiszta haszon: 25,3 milliárd euró

Németországba például 2005 és 2013 között 810 ezer vendégmunkás érkezett valamelyik másik tagállamból, így számuk 2013 végére elérte a 3 milliót. Ez a jelentős számú európai munkaerő 2013-ban 40,1 milliárd eurót fizetett be adók és járulékok formájában és csupán 14,8 milliárdot vont el a költségvetésből szociális juttatásokra.

A különbözet 25,3 milliárd euró – a nem németországi európaiak ennyivel járulnak hozzá a német szociális rendszer fenntartásához. Ez az egyetlen éves tiszta bevétel majdnem egészében kifedi a Szlovákia számára 14 évre (2007-2020) elkülönített EU-s források egészét.

Forrás: www.enterprise-europe-network.sk

Hogy hol csatlakoznak be a történetbe az Európán kívüli migránsok? Példaként az Ausztriai adatokat érdemes megnéznünk. Ausztriában a többi tagállamból érkezett 415 ezer vendégmunkás 60 százalékkal többet fizet be az államkasszába, mint amit juttatásokként visszakér. A nem európai migránsoknál viszont ez a szám 86 százalék, vagyis a migránsok beengedéséhez a fejlett nyugati országoknak anyagi érdeke fűződik.

A multikulturális társadalom és a szociáldemokrácia kudarca

 

A fentiek alapján világos, hogy az EU-s csatlakozás nem ideológiai alapon nyugvó egyoldalú „szívesség” volt a fejlett nyugati demokráciák részéről, hanem kényszerűség szülte cselekedet. Azonos kultúrkörből származó, nagyjából hasonló értékeket valló európai vendégmunkásokat hívtak be országaikba, hogy időt nyerjenek, míg visszafordítják a lakosság elöregedésből származó problémákat.

Az új tagállamok ennek viselik minden pozitív és negatív következményét: agyelszívás, a fiatal generáció kivándorlása, az idősek arányának növekedése, a tartós és szerkezeti munkanélküliség emelkedése, munkaerőhiány a tudásigényes vagy innovatív szektorokban, és így tovább.

A nyugat-európai országok közben elmulasztották az alkalmat, hogy a lényeges kérdésekkel foglalkozzanak, hogy kiegyensúlyozzák a szociális rendszerben keletkezett hézagot. Jött a migránsválság, és számos politikus lehetőséget látott benne, hogy új, nagyobb számú munkaerőre és adófizetőre tegyen szert.

Forrás: hlavnespravy.sk

Európában 2013-ban 20 millió Európán kívülről jött migráns élt, minden ötödik Németországban. Az összes nem EU-s migráns háromnegyede a gazdag nyugati jóléti államokban telepedett le. Szlovákiában 0,06 százalékuk él (12 ezer fő körül). Hangsúlyozni kell, hogy a 20 millió bevándorlónak csupán egy része származik az arab országokból.

2015-ben becslések szerint csak Németországba 1,1-1,6 millió migráns érkezett, döntő részük muszlim. Összehasonlításul, 2013-ban 1,4 millió migráns érkezését regisztrálták egész Európában.

A folytatást már ismerjük, kerítés az EU keleti határánál, teljes politikai káosz és tehetetlenség Brüsszelben, majd a kölni szilveszter. Ezzel Németország és több EU-tagállam kutyaszorítóba került. Még ha sikerül is rendezni a migrációs krízist Európában, és sikerül gátat szabni a bevándorlásnak, a fő probléma megoldatlan marad: a szociális állam túlzott osztogatásából adódó költségvetési hiány.

A szlovák paradoxon

Mint láttuk, a migráció mögött meghúzódó gazdasági érdekek legalább 2004-től minden valamire való politikus számára ismeretesek. Nem véletlen az sem, hogy épp az Európában túlsúlyban lévő szociáldemokraták azok, akik a jóléti rendszer fenntartásával takaróznak, mikor a bevándorlásról van szó –  ők vezették ugyanis a rendszert zsákutcába.

Robert Fico és Angela Merkel, forrás: cas.sk

Az az európai vagy szlovákiai szociáldemokrata, aki ma növekvő juttatásokat és szociális csomagokat hirdet, miközben migránsellenes jelszavakat skandál, az vagy nem látja át az összefüggéseket, vagy csak a soron következő választásokra koncentrál.

Szlovákiában hiába nyilatkozza a kormány, hogy sikerült faragni a költségvetési hiányból, ha egyszer még mindig van költségvetési hiány. Hiába emeli a foglalkoztatottságot, ha közben az idősek száma nő, a fiataloké csökken.

Támadni a migránsokat, de közben azt a politikát folytatni, ami lehetővé tette bevándorlásukat, képmutatás, mi több, populizmus. Minimális elvárás a mindenkori kormány felé, hogy elfogadható intézkedéseket vezessen be a rendszer fenntartására vagy megreformálására. Nem véletlen, hogy Európában az utóbbi hetek eseményeinek hatására a jobboldali pártok felé billent a mérleg.

Amiről csak halkan beszélnek

Körkép.sk

Nyitókép: WSJ.com


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »