Antidogma – Szabadesésben az amerikai gazdaság

Antidogma – Szabadesésben az amerikai gazdaság

2015 végére teljesen egyértelművé váltak az amerikai gazdaság közelgő összeomlását előrevetítő és már jó ideje e fatális végkifejlet felé mutató tendenciák.

Gyakorlatilag minden gazdasági indikátor a „nagy összeomlást” (Big Crash) valószínűsíti, kivéve a tőzsdét, de már ez utóbbi „szárnyalása” sem tarthat sokáig. A világ egyik legnagyobb vagyonkezelő cégét irányító Jeremy Grantham szerint – aki főleg arról ismert, hogy előre megjósolta több spekulatív buborék kidurranását – „az amerikai gazdaság bűzlik, és rövidesen a tőzsde is bűzleni fog” (Jeremy Grantham says America’s economy stinks, and soon its stock market will too, marketwatch.com, 2015. december 10.). A tengeri szállítási költségek alakulását mutató, ugyanakkor a jövőbeli gazdasági aktivitás előrejelzése miatt fontos gazdasági indikátornak számító Baltic Dry Index nemrég történelmi mélypontra süllyedt (Baltic Dry Index dips below 500 points for first time, splash247.com, 2015. november 20.). Ahogyan az egyik gazdasági elemző az átlagamerikai értelmi szintjéhez igazítva jellemezte az ország helyzetét, „Amerika olyan, mint egy ütésektől elkábult bokszoló (punch-drunk boxer), aki a legkisebb lökésre is kész elesni” (Dave Hodges).

Ennél frappánsabban nem is fogalmazhatott volna. Mára ugyanis az Egyesült Államok gazdasága szó szerint megroggyant. A számok és a tények magukért beszélnek. Az USA államadóssága meghaladja a 19 billió dollárt, a függőben lévő fizetési kötelezettségeinek összege (társadalombiztosítás, köznyugdíjak, jóléti szolgáltatások stb.) pedig a 240 billiót! (Összehasonlításul az ország GDP-je 17 billió körül van.) Az amerikai bankrendszer velejéig rohadt jellegét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a hat legnagyobb – vagy ahogy a szokásos amerikai önteltséggel nevezik: a „bukáshoz túl nagy” – bankja a spekulatív származékos termékek (derivatívák) piacán majdnem 280 billió dolláros adósságot halmozott fel, miközben az összes betétállományuk nem éri el a tízbilliót, vagyis (bankárzsargont alkalmazva) „a derivatívákkal szembeni kitettségük több mint 28-szorosa a teljes aktíváiknak”.

A helyzet súlyosságát jól érzékelteti, hogy ez hat megabank (sorrendben a J. P. Morgan Chase, a Bank of America, a Citibank, a Wells Fargo, a Goldman Sachs és a Morgan Stanley) birtokolja az amerikai bankrendszer összes vagyonának körülbelül kétharmadát (The six to big to fail banks in the U.S. have 278 trillion dollars of exposure to derivatives, theeconomiccollapseblog.com, 2015. április 13.). Mivel többé már nem bízik abban, hogy a következő válság esetén a kormány ismét támogatást nyújtana a bankoknak, a Standard & Poor hitelminősítő lerontotta a J. P. Morgan, a Goldman Sachs és hat másik vezető amerikai pénzintézet osztályzatát (J. P. Morgan, Goldman Sachs among „too-big-to-fail” U.S. banks downagraded by S&P, marketwatch.com, 2015. december 3.). Erre azután került sor, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed bejelentette, hogy a jövőben korlátozni fogja a vészhelyzetbe került bankok megsegítését (Fed ends „to big to fail” lending to collapsing banks, money.cnn.com, 2015. november 30.). Ilyen bizalmi környezetben nem csoda, hogy az amerikai vállalatvezetők által alkotott üzleti kerekasztal (Business Roundtable) kimondottan vérszegény üzleti befektetést prognosztizál a 2016-os évre (CEOs aren’t optimistic about economy in 2016, money.cnn.org, 2015. december 2.). Ugyanakkor a vállalati csődök szintje a legmagasabbra emelkedett a legutóbbi recesszió óta, különösen az olajkitermelő és olajfeldolgozó-iparban, mert a kőolaj alacsony világpiaci ára miatt egyre több cég képtelen törleszteni a hiteleit (Defaults soar to recession levels, fueled by cheap oil, money.cnn.com, 2015. december 2.).

Ez nagyon súlyos probléma az USA-ban, ahol a vállalatok adósságállománya megkétszereződött a 2007-es pénzügyi válság óta (The Shocking True State of the Financial System Today, zerohedge.com, 2015. december 2.). A Bloomberg úgynevezett meglepetésindexe (ECO U.S. Surprise Index), amely azt méri, hogy vajon a gazdasági teljesítmény valós adatai visszaigazolják-e az előrejelzéseket, a legalacsonyabb szintre esett 2009 óta, amikor az USA a legmélyebb recesszióban volt az 1929-es Nagy Pangás óta (Surprise: U.S. Economic Data Have Been the World’s Most Disappointing, bloomberg.com, 2015. március 13.). A Bloomberg nyersanyagár-indexe 16 éves mélypontjára süllyedt. Emlékeztetőül, 2008-ban a nyersanyagárak összeomlása közvetlenül megelőzte a tőzsde összeomlását (Commodities Plunge To New 16 Year Low…, zerohedge.com, 2015. november 23.). Az amerikai gyáripar 2015 novemberében a leggyorsabb ütemben zsugorodott az utolsó recesszió óta (Manufacturing in U.S. Contracts at Fastest Pace Since 2009, bloomberg.com, 2015. december 1.). Ráadásul a pénzmozgás sebessége (velocity of money) a valaha mért legalacsonyabb szintre esett, az amerikaiak 76 százaléka ugyanis teljesen feléli a fizetését, és nincsenek megtakarításaik, tehát nem tudnak költekezni, sőt egyre többen szorulnak állami segélyre (5 Sure Signs the U.S. Economy is Finished, totalwealthresearch.com).

Eközben a vagyoni egyenlőtlenségek rekordszintre emelkedtek, és jelenleg a legvagyonosabb 0,1 százaléknak ugyanakkora részesedése van a nemzeti vagyonból, mint a lenti 90 százaléknak! Harminc évvel ezelőtt ez a 0,1 százalék még csak a gazdagság 8-9 százalékát birtokolta, a 90 százalék pedig a 35 százalékát. 1944-ben a legvagyonosabbak jövedelemadója 94 százalék volt, 1964-ben 77 százalék és még 1981-ben is 67 százalék. Aztán jött Ronald Reagan, a hollywoodi hisztrió, akit a fináncoligarchia juttatott hatalomra, akinek gazdaságpolitikája egyetlen mondatban összefoglalható: „a leggazdagabbak maximum 50 százalék adót fizessenek!” Azóta az amerikai nép egyre szegényebb lett. Persze nem az az 5-10 százalék, amelyiknek a bankszámlája szemlátomást gyarapodott, hanem a maradék 90, amelyiknek a vásárlóereje megállíthatatlanul gyöngült. Hogy az örök növekedés illúzióját keltsék, féktelen fogyasztásra és felelőtlen eladósodásra bátorították az állampolgárokat. Ennek volt egyik következménye a 2008-as jelzáloghitel-válság. Ma a legvagyonosabbak már csak 32 százalék adót fizetnek jövedelmeik után. Ha valahol, hát az USA-ban tényleg megérett a helyzet egy forradalomra.


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »