Árpád-kori, szkíta és germán leletek az M30-as nyomvonalán

Kiemelt közlekedési projektként kezelik az M30-as autópálya elkövetkező években megépülő Miskolc és Tornyosnémeti közötti szakaszát. A jövőbeni autópálya nyomvonalán a Herman Ottó Múzeum szakemberei a Forster Gyula Vagyongazdálkodási Központ közreműködésével tavaly tavasszal elvégezték a régészeti terepbejárást

Az összegyűjtött felszíni leletanyagok alapján behatárolták az útépítés által érintett régészeti lelőhelyeket, melyeken aztán idén tavasszal a Budavári Kft. és a Herman Ottó Múzeum szakemberei úgynevezett „roncsolásmentes műszeres lelőhely-felderítést” folytattak.

Szörény Gábor, a Herman Ottó Múzeum régészeti igazgatóhelyettese elmondta, hogy közel 1,5 millió négyzetméternyi terület mágneses módszerű geofizikai felmérését végezték el, ezzel pontosítva a terepbejáráson azonosított lelőhelyek felszín alatti kiterjedését. Megtudtuk, a terepbejárás és a geofizikai mérés összesen 60, a beruházás által érintett lelőhelyet azonosított, ahol további régészeti feltárás szükséges.

„Kollégáimmal augusztus 21-én vettük át a munkaterületet a mintegy 55 kilométernyi hosszú szakaszon” – mondta az igazgatóhelyettes. A beazonosított 60 lelőhely próbafeltárásának első ütemében 17 helyszínen indulhattak meg az immár „roncsolásos” kutatások, amelyekkel ezekben a napokban végeztek is.

Hírdetés

„A próbafeltárások, vagy más néven szondázó jellegű feltárások alkalmával az egyes érintett lelőhelyek 5–10 százalékát vizsgáljuk át változó hosszúságú, 2 méter széles szondaárkokkal – magyarázta a régészeti vezető. – A próbafeltárások célja a geofizikával azonosított lelőhelyek pontos kiterjedésének, intenzitásának, az egyes jelenségek mélységének, állapotának és természetesen korának vizsgálata. A próbafeltárás eredménye alapján véglegesítik a szakemberek, hogy mely területeken szükséges teljes felületű feltárást folytatni.”

Szaniszló Bálint
[email protected]

A legújabb kor is jelen van

A lelőhelyek nagy számának oka – tudtuk meg –, hogy a Hernád völgye valamennyi történeti korban főközlekedési út, ezáltal kedvelt letelepedési hely volt az ember számára. A Kárpát-gerinc legalacsonyabb szakasza ugyanis éppen Kassa, Eperjes fölött húzódik, így a Baltikum és Lengyelország irányába Hernád mentén húzódott az egyik legkedvezőbb közlekedési útvonal. Mindez a lelet­anyagban is tükröződik: kora vaskori szkíta, népvándorlás kori germán és Árpád-kori települések mellett újkori, sőt a II. világháborúhoz kapcsolható legújabb kori régészeti jelenségek is napvilágra kerültek eddig.


Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »