Az egységes Európa lelkes szószólójává lett az utolsó magyar trónörökös

Az egységes Európa lelkes szószólójává lett az utolsó magyar trónörökös

Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár elsőszülött fia, a Páneurópai Unió elnöke 105 éve, 1912. november 20-án született.  Egészen haláláig aktív volt, még kilencvenedik életévén túl is évente több mint száz órát töltött repülőgépen, utazásai csaknem mindig a munkával voltak kapcsolatosak. 

Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó trónörökösének hivatalos neve Franz Josef Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix Renatus Ludwig Gaetan Pius Ignatius von Habsburg-Lothringen volt, Németországban Otto von Habsburg, Ausztriában Otto Habsburg-Lothringen néven szerepelt, mert az osztrák alkotmány tiltja a nemesi címek használatát.

Ottó apja az 1917-ben magyar királlyá koronázott IV. Károly (osztrák császárként I. Károly), anyja Zita pármai hercegnő volt. A vesztes első világháború után Károly Ausztriában, majd Magyarországon is lemondott uralkodói jogairól. Miután 1921-ben kétszer is sikertelenül kísérelte meg a visszatérést a magyar trónra, családjával a Portugáliához tartozó, az Atlanti-óceánban fekvő Madeira-szigetére száműzték, Károly itt halt meg a következő évben.

Özvegye, Zita nyolc gyermekével ezután a spanyolországi Lequeitióban élt, ahol Ottónak magyar tanítói is voltak, így nemcsak a nyelvet, de a kultúrát is megismerte. A család 1929-ben Belgiumba költözött, Ottó a leuveni katolikus egyetemen állam- és társadalomtudományokat hallgatott és 1935-ben kitüntetéssel doktorált. A fasizmust nyíltan ellenezte, tiltakozott az Anschluss (Ausztria a náci Harmadik Birodalomhoz csatolása) ellen, több ezer zsidónak segített elmenekülni Európából, a II. világháború idején az Egyesült Államokban is élt.

Ottó 1961-ben mondott le osztrák trónigényéről, és vállalta, hogy nem folytat Ausztriában politikai tevékenységet. Ezt hosszú közjogi vita követte, így a Habsburg-ház feje csak 1966-ban utazhatott ismét szülőhazájába. 1978-ban német, 1990-ben magyar, majd horvát állampolgárságot is kapott. Ottó kifogástalan européer volt, lelkes szószólója az egységes Európa gondolatának. 31 évig volt elnöke a Páneurópai Uniónak, majd a szervezet tiszteletbeli elnöke lett. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőjeként 1979-től húsz éven át volt tagja az Európai Parlamentnek, 1989-től a testület magyar ügyekkel foglalkozó delegációjának volt az elnöke. 1989-ben egyik szervezője volt a magyar-osztrák határon rendezett “páneurópai pikniknek”, amelynek során 700 keletnémet jutott át Ausztriába.

A magyarul is kiválóan beszélő Ottót Magyarországon 60 település választotta díszpolgárává. Egészen haláláig aktív volt, még kilencvenedik életévén túl is évente több mint száz órát töltött repülőgépen, utazásai csaknem mindig a munkával voltak kapcsolatosak. „Olyan családból származom, amely már 600 éve van a politikában. Már a génjeink is olyannyira átalakultak, hogy az embernek egyszerűen politikussá kell válnia. Számomra a politika mindenekelőtt felelősséget jelentett” – vallotta.

Habsburg Ottó több mint tíz egyetem, köztük a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem díszdoktora volt, harmincnál is több művét adták ki, többségét német nyelven. 1999-ben magkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét, 2005-ben Bajorországban IV. Károly Európa-éremmel tüntették ki az 1989-es határnyitásban játszott szerepéért.

Regina szász-meiningeni hercegnővel kötött házasságából öt lánya és két fia született. Felesége 2010-ben bekövetkezett halála után nem jelent meg többé a nyilvánosság előtt, németországi otthonában, Pöckingben hunyt el 2011. július 4-én. A Habsburg családi hagyományoknak megfelelően földi maradványait Bécsben helyezték örök nyugalomra, szívét a testtől külön, a Pannonhalmi Főapátságban helyezték el.

Habsburg Ottó gyermekei és unokái a világ számos pontján élnek, Spanyolországtól Svédországon át egészen Örményországig, közülük Habsburg György magyar állampolgár, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a Magyar Vöröskereszt volt elnöke. A szűken vett családhoz harmincnyolcan tartoznak, de szélesebb körben a dinasztiának ma több mint háromszáz tagja viseli a Habsburg nevet.

Magazin


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »