„Az ellenség már a falakon belül van”

Magyarországra, Szlovéniába és Horvátországba látogatott a napokban a Flandria elszakadását szorgalmazó szélsőjobboldali Flamand Érdek (Vlaams Belang) parlamenti képviselőinek delegációja. A vizit célja, hogy tapasztalatokat szerezzenek a schengeni határ helyzetéről. A küldöttség tagja volt Frank Creyelman, a parlament külügyi bizottságának korábbi elnöke is, aki jelenleg a flamand parlament képviselője és pártja frakcióvezetője az UNESCO védettségét élvező, Brüsszel környéki város, Mechelen képviselő-testületében. A politikus a menekültügyről, az iszlamizálódásról, a Jobbikkal való kapcsolatáról, a flamand függetlenségről és a Krím félszigeten tett látogatásáról nyilatkozott lapunknak.

– Látták a magyar–szerb, majd a szlovén–horvát határt. Milyenek a tapasztalatai, mi a véleménye a határzárról?
– A baloldali és liberális sajtó Nyugat-Európában folyamatosan szidja Magyarországot a határkerítésért, és azért, amiért más országokkal, így Görögországgal és Olaszországgal ellentétben megvédi Európa határait. Amikor megnéztem a kerítést, nem láttam egy migránst sem – ezek nem menekültek – a magyar határon. Az embercsempészek tudják, hogy nem jutnak át, úgyhogy működik a kerítés, és Magyarországot tisztelni kéne azért, amit tesz.

– A jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla meghívására érkezett Magyarországra, a parlamentben tárgyalt Gyöngyösi Mártonnal és a jobbikos vezetésű határfaluban, Ásotthalmon járt. A Flamand Érdek és a Jobbik virágzó kapcsolata segíthet rendezni a Jobbik és a nyugati nemzeti radikális pártok által alkotott pártcsalád közötti problémás viszonyt?
– Több okból is különleges a kapcsolatom Magyarországgal. A kilencvenes években gyakran jártam itt, az egyik szomszédom magyar származású, a pártom képviselőjelöltje is volt. A Flamand Érdek kapcsolata a Jobbikkal nagyon jó, és védem a pártot az európai pártcsaládomban. Főleg az Izraelt támogató holland tagunk, a Geert Wilders-féle PVV ellenzi a Jobbikot. Úgy vélem, a szélsőjobboldali pártoknak túl kéne lépniük ezeken a különbségeken, mivel Európa nincs olyan helyzetben, hogy részletkérdéseken vitatkozzunk. Ha az ellenség a falakon kívül lenne, akkor igen. De belül van.

– Mi a véleménye Vona Gábor mondatáról, amely szerint „az iszlám az emberiség utolsó reménye”?
– Értem, hogy Vona mire utalt. Az iszlám erős, és megvédi a hagyományos értékeit. Ellenzi a liberális gondolkodásmódot. De kérem, épp a kezdetektől fogva ez Európa ellensége. Őseim, a frankok legyőzték őket Poitiers-nél, a flamand zsoldosok, Albert spanyol király vezetésével kiűzték őket Granadából. Megértem a közös történelmi gyökereket Magyarország és néhány iszlám ország között, de ezek nem azok a muszlimok, mint amivel mi szembesülünk. Ma az iszlám arab változata dívik. Ez lényeges különbség. Az európai értékeknek erősebbeknek kell lenniük.

– Hogyan lehetne megállítani az illegális idegenek EU-ba áramlását?
– Zárjuk le a határokat, mint ahogyan Magyarország tette. Segítsük az országokat, amelyeknek nincs elegendő eszközük, például Görögországot. Ne adjunk szociális juttatásokat a migránsoknak. Kövessük nyomon és akadályozzuk meg az embercsempészetet. Egyszerű lenne, ha megvan a politikai akarat. Az Orbán-kormány nagyon jól kezeli a migránskérdést. Természetes, hogy jól kell kezelnie, különben a Jobbik elviszi a szavazóikat. Ezzel tisztában vannak.

– Sok dzsihadista rendelkezik belga állampolgársággal, gyakran másod- vagy harmadgenerációsok. Hogyan oldaná meg ezt a problémát? Elvenné az állampolgárságukat, ha vissza próbálnának térni?

Hírdetés

– Igen, ma már visszavonhatjuk az állampolgárságukat, hiszen kettős állampolgárok, a legtöbbször valamilyen észak-afrikai országból valók. Azok, akik Szíriába vagy Irakba mennek, maradjanak is ott, elvégre mindannyian a mennyországba akarnak jutni…

– Csak Molenbeek számít a iszlám terroristák bölcsőjének, vagy vidéken is megjelent ez a probléma?
– Városom, Mechelen Flandria ötödik legnagyobb városa, nyolcvanötezer lakossal, közülük mintegy tizenháromezren muszlimok. Még mindig kisebbség, de rohamosan nő a létszámuk. Hasonló a helyzet más flamand városban is.

– Hogyan képzeli el a flamand függetlenséget? Milyen határok mentén? Mennyire lenne életképes?
– Flandria Belgium nélkül sokkal életképesebb lenne. A belga export 82 százalékát állítja elő, állandóan áramlik a szubvenció a francia ajkú területek felé, ahol a lakosság 35 százaléka él. Ez az összeg egy fekete lyukban tűnik el, amely nem más, mint a Parti Socialiste nevű szélsőbaloldali párt, amely Belgiumnak azt a részét vezeti. Vallónia az utolsó, NDK-jellegű ország Európában. A nyelvhatár alapján függetlenednénk, ami egyébként, nacionalista szemszögből veszteség, mivel a régi Flandria jelentős részét adták át a francia ajkúaknak. Ezt a helyzetet – Trianon ismeretében – a magyarok is átérezhetik.

– Választási megfigyelőként, járt a Krím félszigeten. Mit tapasztalt? Mi a véleménye a helyzetről?
– Nagyon sok válságövezetben voltam a világban. A Krím esetében azonban nem igazán volt konfliktus, mivel az ott élő emberek oroszok. Így a referendum során természetesen nem szavaztak maguk ellen. Tudni kell, hogy a Krímet Nyikita Hruscsov adta Ukrajnának, aki maga is ukrán volt. Ez a szovjet időkben nem okozott gondot, sőt még utána sem, egészen addig, amíg az Egyesült Államok el nem kezdett beavatkozni Oroszország hátsó udvarában. A választást fairnek és őszintének találtuk. Az ukrán kisebbség nagyrészt otthon maradt, így az elsöprő orosz győzelem a csillagokban volt megírva.

– S hogyan lehetne megoldani az orosz–ukrán konfliktust?
– Meg kell adni a szabadságot a donecki és luhanszki embereknek, hogy döntsenek a jövőjükről. Az ukrán politikusoknak pedig az országuk felépítésével kellene foglalkozniuk a háborúzás helyett. Európa nem engedhet meg magának testvérháborút, mert az ellenség a falakon belül van. Nyugat-Európa nagyon gyorsan iszlamizálódik. Kifutunk az időből.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 11. 30.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »