Az ellenzék kész a migránsok betelepítésére

Az ellenzék kész a migránsok betelepítésére

Az ellenzék kész a migránsok betelepítésére! Hittel a Nemzetért, – Esterházy János nyomán! 2018 a családok éve lesz!

Három kereszténydemokrata képviselő is szót kért, s kapott álláspontja ismertetésére. Parlamenti szokásoktól eltérően „szolid”, figyelem kísérte őket, „csak” csendes közbeszólások, dorombolások próbálták róluk elterelni a figyelmet.

Az ellenzék kész a migránsok betelepítésére!

HOLLIK ISTVÁN, (KDNP): – Tisztelt Ház! Szomorú valóság ma Magyarországon, hogy az ország megvédésében az ellenzékre nem lehet számítani. Az Európai Bíróság felháborító ítélete után az teljesen világossá vált, hogy nemcsak Brüsszel, hanem a bevándorláspárti ellenzék is kész a migránsok betelepítésére. A szocialisták, Gyurcsányék, a liberálisok és a Jobbik többször bizonyították, hogy nem lehet rájuk számítani az ország védelmében. Most, a kvótaítélet során sem Magyarország mellé állnak, álltak. (Mirkóczki Ádám: Hanem?) Mi, kormánypárti képviselők örülnénk neki a legjobban, ha legalább a kötelező betelepítési kvóta ellen létre tudna jönni egy nemzeti egység, de sajnos azt láthatjuk, hogy az ellenzék erre nem nemzeti, hanem pártpolitikai kérdésként tekint.

– Emlékezhetünk arra is, hogy szintén pártpolitikai megfontolásokból a baloldal egy ideig az illegális migrációnak még a létét is próbálta tagadni. Emlékezhetünk rá, ahogy Kunhalmi Ágnes fogalmazott 2015 közepén: „A bevándorlás csak álprobléma!” Aztán támadták a kerítésépítést, majd megpróbálták elhitetni azt a magyar emberekkel, hogy a kötelező kvóta nem is létezik. Most azonban már egy bírósági ítélet is cáfolja ezeket a baloldali megnyilatkozásokat. Mindeközben az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá tették, hogy nemcsak a kerítést készek lebontani, hanem az általuk korábban nem létezőnek nyilvánított kvótát is készek végrehajtani.

– Tisztelt Ház! A magyar és az Európai Parlamentben is a kvóta mellett foglaltak állást, hol teljesen nyíltan, hol pedig burkoltan. Például akkor, amikor 2015 novemberében itt a parlamentben döntöttünk arról, hogy az Európai Bírósághoz fordulunk a kvóta okán. Ezt a törvényt, az erről szóló törvényt a baloldal már akkor sem támogatta. Majd amikor 2016-ban népszavazást írt ki a kvótáról a kormány, azt az ellenzék Brüsszellel nagy egyetértésben az első perctől az utolsóig támadta. A baloldal nyíltan, a Jobbik pedig fű alatt bojkottálta. Miután azonban a népszavazás egyértelmű üzenet küldött, ezért kezdeményeztük a migránsok betelepítésének megakadályozását célzó alkotmánymódosítást. Az ellenzék természetesen ezt is megakadályozta. Gyurcsányék mellett a Jobbik is leszavazta; az a Jobbik, amelynek az elnöke korábban még azt mondta: aki ezt az alkotmánymódosítást nem szavazza meg, az hazaáruló.

– Tisztelt Ház! Az ellenzék nemcsak szavakban, tettekben is a kvótát védte. A betelepítési kvóta elfogadása mellett érvelt például Molnár Gyula, az MSZP elnöke, aki azt mondta: „az európai együttműködésben, ha vannak olyan elemek, amik nem annyira kedvezők Magyarország számára, azokat bizony néha el kell fogadni.” Ennél tisztábban nem lehet fogalmazni! Gyurcsányék kifejezetten a kvóta mellett gyűjtöttek aláírást, és büszkén hirdette a DK, hogy ők bizony el fogják fogadni a kvótát! De Vona Gábor sem mondott soha egyenes nemet a kvótára. Sőt, a Jobbik elnöke, az egyik kereskedelmi tévé esti műsorában azt mondta: „el lehet azon gondolkodni, hogy néhány ezer embert betelepítsenek.” Tehát szerinte néhány ezer ember, néhány ezer migráns azért jöhet! (Mirkóczki Ádám közbeszól. -Gyüre Csaba: Nem szégyelled magad!?) Értem a jobbikos képviselőtársaimat, hogy nem tetszik ez nekik, de legyenek szívesek az elnökükkel vitatkozni, ő mondta ezt! (Moraj a Jobbik soraiból. – Az elnök csenget.) Szó szerint idéztem tőle!

– Tisztelt Ház! Az ellenzék Brüsszelben is szorgalmasan nyomogatta a gombot, amikor a migránsok betelepítéséről szavazott. Az elmúlt másfél évben két európai parlamenti jelentés született a migráció felgyorsításáról. Az egyik pénzbüntetést helyezett kilátásba azoknál az országoknál, akik nem támogatják a kvótát, a másik jelentés pedig azt mondta: fel kellene gyorsítani a migránsok betelepítését, és meg kell könnyíteni a migránscsaládok egyesítését. A magyar baloldali EP-képviselők, Szanyi Tibortól Molnár Csabáig egytől egyig megszavazták!

– Azt láthatjuk tehát, hogy a Soros György által leírt terv mellett ott állnak az Európai Unió vezetői, valamint a bevándorláspárti ellenzék is. Ők készek a migránsok betelepítésére, és ez különösen ijesztő annak a fényében, hogy az Európai Bizottság migránsügyi biztosa, Avramopulosz úr a kvótaítélet után rögtön bejelentette, hogy felső korlát nélküli, állandó betelepítési programot akarnak létrehozni, és még ebben az évben elkészül a Bizottság erről szóló javaslata!

– Ezzel szemben a mi véleményünk, a Fidesz-KDNP véleménye határozott: mi nem akarjuk Magyarországot bevándorlóországgá tenni, ezért azt kérjük a kormánytól, hogy érkezzen nyomás bárhonnan, a kormány ennek álljon ellen! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Hittel a Nemzetért, – Esterházy János nyomán!

Hírdetés

GAAL GERGELY,  (KDNP): – Tisztelt Ház! Néhány nappal ezelőtt, szeptember 16-án szombaton végakaratának megfelelően az alsóbodoki Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolnában helyezték végső nyugalomra gróf Esterházy János felvidéki magyar mártír politikus hamvait.

– Esterházy János 1901-ben született Nyitraújlakon. A két világháború közötti Csehszlovákia, később pedig a Hitlerrel szövetséges Szlovákia legkiemelkedőbb magyar politikusa volt. A második világháború alatt a szlovák parlament tagjaként nem szavazta meg a zsidók deportálását utólagosan jóváhagyó törvényt, a háború végén pedig a nácik által üldözött zsidókat és más személyeket mentett. A világháború után a szlovák kormány mint háborús bűnöst kiadta a Szovjetuniónak, ahol kényszermunkára ítélték, és egy szibériai táborba hurcolták. Esterházy Jánost távollétében egy szlovák bíróság 1947-ben halálra ítélte, majd 1949-ben a szovjetek kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglani szabadságvesztést kapott, amelyet később egy általános amnesztia során 25 éves börtönbüntetésre módosítottak. Esterházy János 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg.

– A keresztény hitét mélyen megélő Esterházy János máig kiemelkedő példájaként áll előttünk a szülőföld iránti szeretetnek, a rászoruló embertársak megsegítésének. A XX. század tömeggyilkos, nemzeti és nemzetközi szocialista diktatúrái üldözték, mert minden körülmények között ragaszkodott a krisztusi értékekhez, az európai civilizáció keresztény gyökereihez. Élete során a ma visegrádinak nevezett országok mindegyikéhez szoros szálakkal kötődött. Mindezek ellenére Csehországban és Szlovákiában máig nem rehabilitált mártír politikus halálának 60. évfordulója alkalmából idén zajlott megemlékezések közül kiemelkedik az elmúlt hétvége, hiszen hamvai végre hazakerültek szülőföldjére, a Felvidékre. A múlt szombaton Alsóbodokon jeles közéleti és politikai résztvevőkkel zajlott szertartáson a szentmise főcelebránsai között a krakkói érsek, valamint a magyar és a szlovák tábori püspök is jelen volt. A megemlékezésen beszédet mondott František Lizna cseh szerzetes is, aki tanúságot tett a rákos betegségéből Esterházy János égi közbenjárására történt gyógyulásáról is.

– Hölgyeim és Uraim! Esterházy János egy helyen így fogalmaz: „Csak az a nemzet érdemes jobb sorsra és örök életre, amely meg tudja becsülni nagyjait, és amelynek mindig szem előtt lebeg azok példát adó munkássága.” Ma már bizonyossággal tudjuk, hogy ő maga is történelmünk nagyjai közé tartozik, akinek emlékét és szellemi örökségét ápolnunk kell! Életműve tiszteletet ébreszt bennünk, és tettekre kell hogy sarkalljon minket!

– A tettek jegyében tartotta ünnepélyes megnyitóját szintén a múlt héten a felvidéki Martoson az Esterházy Akadémia, amely a Bethlen Gábor Alap támogatásával tehetséges felvidéki fiatalok, egyetemisták felkarolásával és képzésével foglalkozik, hogy kinevelje azokat a közéleti vezetőket, politikusokat és újságírókat, akik kellő szakmai színvonalon és Esterházy János szellemiségében szolgálhatják majd a felvidéki magyarságot.

– Tisztelt Ház! Esterházy példája, a múlt heti akadémiaindítás és az újratemetés arra is rávilágít, hogy a külhoni magyar közösségeink megőrzése, érdekeinek védelme mindig elszántságot és tetteket igényel. Az elmúlt hetekben az ukrán oktatási törvény és a marosvásárhelyi iskola ügyében mérföldkő volt a magyar külügy rendkívül határozott kiállása. A magyar kormány reakciói egy, a szomszédokkal jó viszonyra törekvő, ám a kényes kérdések elől sem megfutamodó, erősödő, a régióban egyre fontosabb gazdasági és kulturális szerepet betöltő, egészséges önbecsülését visszanyerő Magyarország képét mutatják, amiből az is kiviláglik, hogy végre meghaladtuk a „merjünk kicsik lenni” korszakát!

– Tisztelt Ház! Esterházy János hite, kitartása, bátorsága és lelkülete nemcsak a felvidéki, hanem az egész magyarság előtt példaként áll. Nevének az őt megillető történelmi helyre kell kerülnie! Ezt segítheti majd, ha megvalósul boldoggá avatása, igazán megnyugtató pedig politikai rehabilitálása kell hogy legyen.

– Képviselőtársaim! Az elveihez minden körülmények között ragaszkodó Esterházy Jánosra emlékezve kérem, engedjék meg, hogy mondandómat egy kis történelmi ugrással a magyar szabadságért való küzdelem nagy alakjának, a mai napon éppen 215. esztendővel ezelőtt született Kossuth Lajos gondolataival zárjam: „Kell, hogy oly emberek is legyenek, kik az elvet, mely életük vezércsillaga volt, nem adják fel semmi áron. Elvhűségük néha termő maggá lehet a jövendő földjében. Néha poraikból kel ki, mi életükből ki nem kelhetett.” Köszönöm a figyelmet! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

2018 a családok éve lesz!

FÖLDI LÁSZLÓ, (KDNP): – Képviselőtársaim! Ellenzéki adósságnak tartom, hogy a Fidesz-KDNP kormányzásának egyetlen kiemelkedő eredménye az ország védelme és az illegális bevándorlók, terroristák elleni küzdelem lenne. A határok megóvása, a biztonság szavatolása közben ugyanis a nemzeti keresztény oldal töretlenül dolgozik a legfontosabb közösség, a család megerősítéséért! Mi vezettük be például a családi adózást, ami egész Európában egyedülálló intézkedés, és már több mint egymillió magyar családnak nyújt segítséget. A két gyermeket nevelő családok által érvényesíthető adókedvezmény mértéke 2016-tól négy év alatt fokozatosan nő: tavaly havi 10 ezer forintról 12 500 forintra, idén pedig 15 ezer forintra emelkedett ez az összeg gyermekenként. Ha pedig megnézzük a jövő évi költségvetést, kijelenthetjük, hogy 2018 a családok éve lesz. (Bangóné Borbély Ildikó: Ne fenyegessen, ne fenyegessen!) Januárban 35 ezer forintra nő a kétgyermekes családok havi adókedvezménye, és hasonló, havi 5 ezer forintos mértékű adókedvezményben részesülnek az első házasok is.

– Képviselőtársaim! Az otthonteremtési programra az ideinél is több, 226 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A három- és többgyermekes, új lakást építő vagy vásárló családok 3 százalékos, fix kamatozású lakáskölcsönt vehetnek igénybe. Az ingatlanvásárlás áfakulcsa 5 százalékra mérséklődik, a saját célra építkezők pedig adó-visszatérítési támogatást kapnak.

– Ne felejtsük el azt sem, hogy elindulnak a nemzeti otthonteremtési közösségek! Ez az új konstrukció a lakás-takarékpénztárhoz hasonlóan állami támogatást nyújt a tagoknak a befizetett összegek után, amelynek maximális mértéke 30 százalék, évente pedig legfeljebb 300 ezer forint. A tagok tehát kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben, a közösség pedig kamatmentesen megelőlegezi az új lakás vásárlásához hiányzó pénzt a sorsolással kiválasztottaknak.

– A jelzáloghitellel rendelkező családoknál egy-egy millió forintot elengedünk a tartozásból, ha harmadik gyereket is vállalnak. 116 ezer diákhiteles nőnél az első gyermek esetében a várandósság harmadik hónapjától kezdve három évre felfüggesztjük a törlesztést, a második gyereknél elengedjük a tartozás felét, a harmadiknál pedig az egészet.

– A diplomásgyed időtartamát egy évvel kitoljuk, így a gyermek kétéves koráig meghosszabbodik az egyetemisták esetében is. Idén folytatódnak a bölcsődefejlesztések is. Erre a célra további 5 milliárd forintot költünk. Nagyon fontos eredmény az is, hogy soha annyi gyermek nem jutott még ingyenes tankönyvhöz és gyermekétkeztetéshez, mint ebben a tanévben, illetve 5 százalékra csökken az internetezés, az éttermi étkezés és a hal áfája.

– Képviselőtársaim! Miért fontos az, hogy mi szó szerint a családok támogatása mellett tettük le a garast, vagyis erre fordítjuk a polgárok adóforintjait? – Azért, mert egy széthullóban lévő, régi értékeink válságával küzdő világban élünk, amelynek legnagyobb veszélye szerintem a cinizmus és a nihilizmus terjedése! Manapság gyorsan paródia, sőt kiközösítés tárgya lesz az, aki elvek mentén él és hisz még valamiben, Istenen kívül erkölcsben, családban és hazában. Ilyen időkben pedig világos beszédre és határozott kiállásra van szükség. Mi, keresztények és demokraták, KDNP-sek és fideszesek, ellenfeleinktől eltérően nemcsak azt tudjuk elmagyarázni az embereknek, hogy mire mondunk nemet, hanem azt is, hogy mire mondunk igent! Mi hiszünk abban, hogy az ember boldogsága legnagyobb mértékben egy családban teljesedhet ki! Ezért én azt tartom, amit már elmondtam a jövő évi költségvetés parlamenti vitájában is: a családtámogatások rendszere azt bizonyítja, hogy a Fidesz-KDNP az egyetlen pártcsalád Magyarországon, amelyik minden kérdésben világosan, határozottan és egyértelműen meg tudja mondani az embereknek, hogy mit akar. Mi a munkából élőknek, a családoknak és a magyar vállalkozásoknak akarunk segíteni, nekik garantáljuk a gyarapodást és a biztonságot! Közös erőfeszítéseinknek köszönhetően 2018-ban mindenki, minden magyar ember egyet előbbre léphet! (Taps a kormánypártok soraiban.)


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »