Az értékeit vesztett német jobboldal a multik szekerét tolja

Az értékeit vesztett német jobboldal a multik szekerét tolja

Az Angela Merkel vezette német CDU, ez Európai Néppárt motorja a napokban ismét hitet tett az Európai Unió és az Egyesült Államok közti szabadkereskedelmi egyezmény mellett, alkalmasint a nemzetállami törekvésekkel szemben. Ennek a furcsa önmeghatározásnak az okára kérdeztünk rá az Iránytű Intézet elemzőjénél. Márcsak azért is fontos lenne megérteni a németek mozgatórúgóit, mert a befektető védelmi mechanizmusok még az Egyesült Államokra nézve is veszélyt jelentenek.
 

Múlt héten jelent meg a német sajtóban, hogy a CDU vezetése támogatja az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) nevű szabadkereskedelmi és piacharmonizációs szerződést, ugyanis a párt szerint a megállapodás lehetőséget teremt a nemzetközi kereskedelem szabályozási kereteinek világszintű alakítására

Kovács János, az Iránytű Intézet elemzője arra emlékeztetett, hogy ugyan a CDU-nak közvetlenül nincs, ezzel szemben a német kormánynak erős ráhatása van a tárgyalásokra, miként általában azokra a stratégiai kérdésekre is, amelyek az európai integráció intézményes folyamatainak irányt szabnak, illetve a közös piacot szabályozó mechanizmusok által az unió gazdasági lehetőségeit nagyban befolyásolják.

Ugyanakkor – az amerikai féllel ellentétben – az EU intézményes plénumain (így az Európai Parlamentben is), de sokkal inkább az egyes tagállamok szintjén (külön érdemes megemlíteni a megállapodást elutasító pártok kommunikációját, valamint a kérdésben állást foglaló civil szervezeteket) komoly viták bontakoztak ki a szabadkereskedelmi partnerség várható hatásainak vonatkozásában – fejtegette az elemző.

De vajon mennyire “fér bele” a néppártiságba a nemzetállamiság feladása?

Az úgynevezett politikai jobboldal a nyugati liberális demokráciákban már egy ideje nem kapcsolódik a nemzetállamiság, vagy a nacionalizmus gondolati rendszeréhez

– figyelmeztett Kovács János.

Az Iránytű Intézet elemzése rávilágít,

Németországban egyébként is diszkreditálódott a nemzeti eszme a második világháborút követően, így a kollektív identitás alapjait társadalmi szinten az alkotmányos patriotizmusra építették, ami mára kiüresítette a jobboldali értékorientációt is.

Fontos megjegyezni, hogy

a németek fejében ráadásul – nem minden alapot nélkülözve – az a kép él, hogy ők alkotják az intézményes Európa „motorját” mind politikai, mind gazdasági szempontból, majd Kovács még hozzáteszi: a német érdekérvényesítés valóban igen erős európai szinten.

S ha egyetértünk abban Joschka Fischer egykori német külügyminiszterrel, hogy

„az egységes Németország Európának túl sok, a világnak túl kevés”,

akkor azt is hozzátehetjük: Németország ambícióit leginkább az EU-n keresztül képes érvényesíteni, ami előrevetíti a szoros koordináció szükségességét- vélekedik Kovács János.

Tehát Németországban kiüresedett a nemzeti eszme, azonban a magyar kormánypárt – legalábbis papíron – nagyon is nemzeti, ennek ellenére többször kiállt a TTIP mellett.

Hogyan oldhatjuk fel ezt az ellemondást?

– szegeztük a kérdést az Iránytű Intézet elemzőjének.

Azt gondolom, hogy a Fidesznek ambivalens a viszonya ehhez a kérdéshez – fogalmazott Kovács János.

Válaszában továbbá kifejtette, hogy

a Fidesz más-más fórumokon különbözőképpen kommunikál: míg itthon a „szabadságharcos” retorika és a nemzeti érdekek megalkuvás nélküli védelme áll a párt kommunikációjának középpontjában, addig Brüsszelben és Strasbourgban már tekintettel vannak az Európai Néppárt, valamint Berlin álláspontjára is.

Emellett azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az olykor hűvös magyar-amerikai viszony ellenére egyes fideszes politikusok határozottan jó kapcsolatokat ápolnak amerikai politikai szereplőkkel, így az atlantizmus által diktált feltételrendszer is ott húzódik a háttérben – pendített meg egy másik húrt az elemző.

Kovács János végső konkluzióként kitért arra, hogy

a magyar jobboldal – a némettel szemben – polarizáltabb: a Fidesz-KDNP nem képvisel konzekvens álláspontot a kérdésben (például ITT), míg Jobbik kezdetektől fogva elutasító álláspontra helyezkedett, hangsúlyozva, hogy a megállapodás megkötése mind Magyarország és a magyar nemzetgazdasági szereplők, mind a többi uniós nemzetállam számára hátrányos, s az elsősorban a multik érdekeit, illetve az amerikai hegemónia kiteljesedését szolgálja.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »