„Az Európai Unió nélkül Magyarország megszűnik”

„Az Európai Unió nélkül Magyarország megszűnik”

Ha az Európai Unió megszűnik, akkor Magyarországnak is vége – hangzott el a Világgazdaság által szervezett budapesti konferencián. A kerekasztal-beszélgetésen a kormány képviselője optimistán beszélt a gazdaság növekedési pályájáról, a korábbi gazdasági és pénzügyminiszterek viszont a kockázatokra figyelmeztettek.

Megnőtt Magyarország súlya az Európai Unióban a külügyi tárca miniszterhelyettese szerint. Szabó László úgy látja: a migránsválságban képviselt határozott álláspontot a német vállalatvezetők összekacsintással honorálják, ugyanis ők úgy vélik: Magyarország nemcsak a schengeni rendszert és saját határait védte meg, hanem az ő gazdasági érdekeiket is. „Erős gazdasággal sokkal jobban tudjuk diktálni a külpolitikánkat is és ez jól látszott. Komoly és szép erőt tudtunk képviselni a migránshelyzettel kapcsolatban, és ahogy a kultúrdiplomáciában is, most már gazdasági diplomáciában is a méretünknél jóval nagyobb hatásunk van Európára” – vélekedett Szabó László.

A korábbi gazdasági és pénzügyminiszterek azonban másként értékelik az ország gazdasági helyzetét. „A magyar növekedés lehet majd tartós, de ez nem lesz így, mert több éve arra bazírozunk, hogy rohadtul aláértékeljük a munkaerőnket, nézzék meg, a szlovákok, a csehek jobbak ebben, magasabb béreket fizetnek még a lengyelek, és jönnek ránk a románok és a horvátok is” – fejtette ki álláspontját Kupa Mihály, volt pénzügyminiszter.

Kupa Mihály szerint az olcsó béreknek csak a befektetők és az állam a haszonélvezője. Bod Péter Ákos, az Antall-kormány tárcavezetője is a kockázatokra figyelmeztetett. „Az olaj ára lemegy, az nekünk nagyon jó, de ha nagyon lemegy, akkor egy halom ország megdől, és a frissen szerzett barátaink egy része nagy bajba kerül, és nem az orbáni átok éri el őket, hogy kiválasztunk valakiket és utána megbuknak szerencsétlenek egy-két év múlva vagy két hét múlva, hanem egyszerűen olyan régióról van szó, amely sérülékeny, és ezek a kockázatok nagyon nagy kockáztatok, például az olajár” – mondta korábbi pénzügyminiszter.

Csillag István a Medgyessy-kormány liberális gazdasági minisztere sem optimista: „Amikor valaki megvédi a nemzeti határokat, akkor arról beszél, hogy rombolja az Európai Uniót, ha az a számsor igaz, hogy Magyarországot az Európai Unió tartja fönn és – ugye emlékeznek, Széchenyi azt írta, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz – addig van Magyarország, amíg van Európai Unió, és nem a nemzetállamok erősödnek” – mondta.

A első Orbán-kormány gazdasági minisztere is bírálja a jelenlegi gazdaságpolitikát. „A magyar gazdaság mentőövre szorul, annak érdekében, hogy a növekedés valamilyen szinten fenntartható legyen, és ez a mentőöv elsősorban az Európai Unió, de a kormányzati intézkedések is hatnak ebbe az irányba, mert én azt gondolom például, hogy az, hogy előre hozzuk az uniós pénzek lehívását, az legalább annyira szolgálja a 2018-as választásra való felkészülést, mint az, hogy a növekedés fenntartható legyen” – mondta Chikán Attila.

A magyar gazdaság egykori irányítói nemcsak a kormány gazdaságpolitikáját, de a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramját is kritizálták. Mindezek mellett pedig nem tartják elfogadhatónak azt sem, hogy a tankötelezettség a korábbi 18 helyett 16 éves korig tart.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »