Az osztrákok határozottabb politikai választ várnak, mint az elhelyezés és a lehetetlen integráció

Az Ausztriát elözönlő migránshullám az év végére növelte a lakosság aggodalmát, ezért az osztrákok egyre határozottabb politikai választ várnak a koalíciós kormánytól, amelynek idén több mint háromszor annyi betolakodó elhelyezéséről és lehetetlen integrációjáról kell gondoskodnia, mint tavaly.

Ugyan az év első felében folyamatosan befogadóhelyek után kutattak az osztrák illetékesek, az ősz eleji sáskajárás, a határmentére naponta érkező több tízezer ember és az embercsempészek elleni küzdelem mégis nem várt kihívás elé állította az osztrák hatóságokat.

Az A4-es autópályán Pándorfalu közelében augusztus 27-én találták meg azt a hűtőkocsit, amelyben embercsempészek megbízásából 71 illegális bevándorlót szállítottak összezsúfolva a jelenlegi magyar-szerb határról Magyarországon át Ausztriába. A tragédiának iraki, afganisztáni, szíriai és iráni áldozatai voltak, a migránsok már a magyarországi útszakaszon meghaltak, az áldozatoknál oxigénhiányos állapot lépett fel, és megfulladtak.

Ausztria az esetet követően szeptember 16-tól bevezette a határellenőrzést, amely jelenleg is érvényben van. A minisztérium azzal indokolta a döntést, hogy a "menekült"csoportok sorozatos érkezése miatt a határátkelők biztonsága ellenőrzés hiányában nem garantálható.

Először bíráltak a kerítést, majd kaput építettek – oldalsó szárnyakkal

Miután a magyar kerítésépítés megkezdése az osztrák politikusok heves bírálatait váltott ki, október végén Werner Faymann osztrák kancellár már arról beszélt, hogy határozottabb szabályozásra és a határtérség "műszaki biztosítására" van szükség a "menekült"áradat ellenőrzésére. A kancellár szerint különbséget kell tenni aközött, hogy valaki határkerítést vagy – mint fogalmazott – "kaput épít oldalsó szárnyakkal".

A november közepén bejelentett tervek szerint Ausztria mintegy négy kilométeres, helyenként 2,5 vagy négy méter magas "kerítést" épít a stájerországi Spielfeldnél a betolakodók "szabályozott áthaladása" érdekében. Azonban mivel nem tudtak hiánytalanul megegyezni az érintett szakasz földtulajdonosaival, "lyukas lesz" vagyis több száz méteres szakasz hiányzik majd a kerítésből, amely várhatóan január elejére készül majd el. Az átkelőhöz terelőközpontot is építenek, amely karácsony után tesztjelleggel kezdi meg működését. A tervek szerint a migránsok haladását terelőkordonok irányítják, családok, illetve nemek szerint osztják szét őket. A beutazási ellenőrzés után vagy visszafordítják vagy ellátják és továbbutaztatják a migránsokat egy ausztriai befogadóállomásra.

Határozottabb politikát várnak az osztrákok

A szeptemberben tartott felső-ausztriai és az októberi bécsi választásokon egyaránt előretört a szigorú menekültügyi megoldásokat szorgalmazó Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), amely jól jelezte az osztrákok igényét arra, hogy sokkal határozottabb politikai intézkedéseket várnak el a helyzet kezelésében.

Így ősz óta a kisebb kormánypárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) az eddiginél karakteresebb menekültügyi javaslatokkal áll elő, azonban a nagyobbik koalíciós fél, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) az "emberi jogok" hangsúlyozásával "puhább" intézkedéseket szorgalmaz.

A néppárt ősszel dolgozta ki a szigorított menekültügyi eljárás tervezetét, amely a kérelmezők számára szigorított, az eddigi öt év helyett legfeljebb három évig tartó időszakra szóló menekültstátust biztosítana, a családok egyesítését is feltételekhez kötné. Az előzetes tervek szerint kiutasíthatják a "menekülteket" az országból, ha az említett időszak letelte után már nem áll fenn a menekültkérelemre jogosító körülmény, ha viszont igen, akkor további két évre meghosszabbíthatnák a dokumentum érvényességét. Amennyiben ezek után sem javul az adott betolakodó anyaországában a helyzet, a státust már határozatlan időre biztosítanák.

Mivel az eredeti tervezetet heves bírálatok érték, egy új javaslat szerint nem a származási ország, hanem a migránsok "eredményes integrációja", nyelvtudása és "munkaerő-piaci beilleszkedése" lehetne a hosszú távú befogadás szempontja. Az integráció hiánya esetén kiutasításról vagy kitoloncolásról is határozhatnak. Őrvidék (jelenleg Burgenland tartomány) lesz az első, ahol januártól a betolakodók az osztrák társadalmi értékekről (demokrácia, egyenlőség, buzerancia etc.) és az integrációról szóló tanfolyamon vehetnek részt.

Nő az aggodalom

Szintén a néppárt által kezdeményezett államvédelmi törvény módosításáról is megállapodott az osztrák kormány. A törvénytervezet reményeik szerint megkönnyítené a feltételezett terroristák elleni küzdelmet. Az indoklás szerint az új törvény egyszerűbbé tenné a veszélyt jelentő csoportosulások és személyek kiszűrését, valamint a gyanúsítottak megfigyelését és az adatgyűjtést.

A legutóbbi felmérések szerint az osztrákok 80 százaléka aggódik az országot érintő migránshullám miatt. A válaszadók több mint kétharmada tart nagyobb szociális konfliktustól vagy az iszlám terjedésétől, és csupán a válaszadók csaknem öt százalékának nincsenek személyes fenntartásai a kontinensfoglalókkal szemben.

A lakosság hangulata a tehetetlenség és a túlterheltség érzése között ingadozik, egyharmada együtt érez az illegális migránsokkal, azonban nőnek az aggodalmak is. Főleg a hatalmas méretű embertömegtől, a politikai megoldások csődjétől, a társadalom iszlamizálódásától, valamint az erőszak és a bűncselekmények növekedésétől tartanak az osztrákok. Többségük nem fogadna be több kontinenshódítót és egyetért a határellenőrzéssel, ugyanakkor elégedetlenek az európai menekültügyi intézkedésekkel is.

(MTI nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »