Az ukránoknak az fáj, hogy függetlenségük két évtizede alatt nem asszimilálódtak a magyarok

Az ukránoknak az fáj, hogy függetlenségük két évtizede alatt nem asszimilálódtak a magyarok

Igen, tudjuk, hogy a Majdan-puccs kitörése óta már zsinórban a harmadik külügyminiszterünk mantrázza Ukrajna területi épségének szentségét, szuverenitásának mindenekfelettiségét. Azt is kénytelenek voltunk lenyelni, mikor a képünkbe hazudták, hogy a kárpátaljai magyar testvéreinknek nincsenek autonómiatörekvéseik, de a stadionépítő évértékelője óta már azt is megtanulhattuk, hogy csakis elkötelezett európai uniós és NATO-tagként válaszolhatunk az Ukrajnában felmerülő kérdésekre. Arra viszont már nagyon kíváncsiak lennénk, hogy hogyan kell européer módon reagálni arra a legújabb ukrán vélekedésre, miszerint az a baj, hogy lobognak Kárpátalján a magyar zászlók, a magyarok túl szervezettek, de legfőképpen az, hogy „az ukrán függetlenség két évtizede alatt nem asszimilálódtak”.

Kárpátalján a helyzet stabil, a megyében nincs úgynevezett magyar probléma, ahogy nem létezik román, lengyel vagy szlovák probléma sem – próbálta magyarázni a magyarázhatatlant Viktor Baloga, az ukrán parlament képviselője, Kárpátalja legbefolyásosabbnak tartott politikusa szombaton a Fakty.ictv.ua ukrán internetes hírportálnak, de még a tűzoltásnak szánt nyilakozatban is rúgott egyet nemzettestvéreinkbe.

Hírdetés

Az orgánum azzal a pénteki budapesti bejelentéssel kapcsolatban kérdezte az ukrajnai megye volt kormányzóját, egykori ukrán katasztrófavédelmi minisztert, hogy eddig 94 ezer kárpátaljai lakos kapott magyar állampolgárságot. A hírportál az interjú felvezetésében a többi között megállapította, az internet valósággal felbolydult a hírtől, hogy hányan kaptak Kárpátalján magyar útlevelet, azt is állítva, hogy Ukrajnának a nyugati határainál is vannak „nem túlságosan megbízható szomszédai”.

Nem tudnak ukránul, nem asszimilálódtak

Az írás szerint Kárpátalja multikulturális terület, ám a legfontosabb, hogy itt él „Ukrajna alighanem legszervezettebb nemzeti kisebbsége”. A probléma nem az – olvasható a cikkben –, hogy „az emberek magyarul énekelnek, vagy nemzeti viseletben járnak, hanem hogy az ukrán függetlenség két évtizede alatt nem asszimilálódtak”, nem értenek ukránul, az állami hivatalok épületein magyar zászlók lobognak, és gyakorlatilag nyitott a határ az Európai Unió felé, aminek a következménye a 94 ezer kárpátaljai magyar állampolgár.


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »