Az unió szerint a többségi társadalom cigánygyűlölő, kirekesztő, rasszista jogtipró

Az unió szerint a többségi társadalom cigánygyűlölő, kirekesztő, rasszista jogtipró

Évtizedek óta kudarcot vallottak a romaintegrációs progamok. Ennek egyik fő oka szakemberek szerint, hogy mindig egyetlen diskurzust emeltek a fókuszba: a mélyszegénységből való kiemelést, vagy a diszkriminációval szembeni fellépést illetve a romák önrendelkezésének kérdését.
Járható út a három megközelítés kombinálása lehetne.

Büntetés nélkül nem megy

2011-ben sok szempontból előremutató jelentést készített Járóka Lívia európai parlamenti képviselő. Bár európai romastratégia megalkotás mellett érvelt, az általa sürgetett intézkedéscsomag a Nemzeti Romastratégiák Európai Keretrendszerére “szelídült”. Az EU magyar elnöksége idején fogadták ezt el. 

Nem egységes uniós cselekvési terv született, hanem csupán a nemzetállami programok összehangolását, az uniós alapelvek megjelenítését rögzítették. Így az érintettek szankciók hiányában, kevéssé váltak motiválttá a cselekvésben. 
Előzetesen, négy-öt éven belül érezhető változásokat akartak a döntéshozók elérni. Mutatjuk, hogy mi (nem) változott.

A többség a hibás

Október végén a cigányság helyzetével foglalkozott az európai parlament. A többség által megszavazott dokumentum, ugyanazokat a problémákat sorolta fel, mint 2011-ben a Járóka-féle jelentés. Vagyis nem történt látványos előrelépés az ügyükben.

Ám, van egy alapvető változás, míg hat évvel ezelőtt elhangzott egy kulcsmondat: 

 “a sikeres integráció legfontosabb előfeltételét a többségi társadalom és a roma közösség közös erőfeszítései képezik”

, addig most kizárólag a többségi társadalmakat tették felelőssé azért, hogy jottányit sem javult a cigányság helyzete. 

Rengeteg pénz áll rendelkezésre

Pénz pedig volt, van is. A 2007-13 közötti ciklusban a strukturális alapokból 347 milliárd eurót osztottak szét a tagállamok között. Az integrációs programok jelentős részét az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap finanszírozza. 

A 2014-2020 közötti költségvetési szakaszban rendelet kötelezi a tagállamokat arra, hogy az utóbbi alaptól származó támogatásuk 20 százalékát kizárólag a társadalmi befogadás elősegítésére fordíthatják. 

Nem tanultak semmit

Félmilliárd lakhatatlan házakra

2014-ben hirdettek jogerős ítéletet a 2005-2008 között történt, úgynevezett taktaközi szocpol-csalások ügyében. Mélyszegénységben élő cigány családokkal közösen, hivatalnokok, építési vállalkozók félmilliárd forintnyi lakásügyi támogatást szereztek meg. 43 ház felépült, de ezek lakhatatlanok voltak, a használatbavételi engedélyt mégis kiadták rájuk. Az elsőrendű vádlott építési vállalkozó, valamint a szerencsi építési hatóság vezetője hét év letöltendő börtönt kapott.

Kudarcélményekből már volt elég. A 2000-es évek elején megalkotott kelet-európai romaintegrációs stratégiák, amelyet az unió kényszerített ki, többnyire zsákutcás kísérletek voltak. 

A telepfelszámolási programok sem a várt eredményt hozták. A település széléről modern házakba költöztették ugyan a cigánycsaládokat, a többségi társadalom tagjai viszont otthonaikat felszámolva elköltöztek onnan, így egész falvak váltak gettókká.

Jogok kötelezettségek nélkül?

2017. október 25-én szavaztak Strasbourgban az Európai Parlamentben a romák unióbeli integrációjának alapjogi szempontjairól, a cigányellenességgel szembeni küzdelemről szóló állásfoglalásról.

A Jobbik képviselői tartózkodtak, mivel az állásfoglalást egyoldalúnak és kiegyensúlyozatlannak ítélték.

Rossz az eddigi hozzáállás a romakérdéshez az ep többsége szerint. Eddig a fő csapásirány az integráció és az érintettek bevonásának hangsúlyozása volt. Az új út:

”biztosítani kell, hogy társadalmunkban ők is gyakorolhassák és teljes mértékben élvezhessék alapvető jogaikat és állampolgárságukat.” 

Helyet kell kapnia a cigányságnak a döntéshozatalokban, a hivatalokban, a közmédiában. 

Előkerült a bűvszó: rasszizmus

Jelen a döntéshozatalban

2011 tavaszán megállapodást kötött Orbán Viktor és az Országos Roma Önkormányzat elnökeként Farkas Flórián. 4,9 milliárdot biztosított az emberminisztérium a Társadalmi megújulás operatív program keretében a Híd a munka világába projekthez, amelyben Farkas Flórián emberei jutottak feladathoz és pénzhez. 
Az autóbérlés, bútorvásárlás, ingatlan- és számítógépvétel nyomán százmilliók folytak el. A kormánynak kellett beavatkoznia, leállították a támogatások kifizetését, az elköltött 1,6 milliárdot nem tudták visszaszerezni. Napjaikban öt nyomozás zajlik az önkormányzat projektjei nyomán: a visszaéléseken kívül, hivatali vesztegetés elfogadása, hűtlen, kezelés és csalás gyanúja is felmerült.

A dokumentum rögzíti, hogy Európában a romákat megfosztják emberi jogaiktól. A rasszizmus hátrányos megkülönböztetésben, gyűlöletbeszédben, bűnbakkeresésben, mélyszegénységbe taszításban, kirekesztésben nyilvánul meg többek között.

A cigányellenesség jelei: 

kizárják őket a szakpolitikai döntéshozatalokból,
nem biztosított az egyenlő hozzáférés a közművekhez, közszolgáltatásokhoz,
alulreprezentáltak a hivatalos szervekben

Roma Holokauszt: kárpótlást kell fizetni

Uniós és tagállami szintű igazságtételi és megbékélési bizottság felállítását sürgetik, ami elismeri a cigányság évszázados üldöztetését, kirekesztését.

Augusztus 2-át a Roma Holokauszt Emléknapjává tennék és egyszerűsített eljárásban azonnali kárpótlást adnának a még élő túlélőknek.
A Bizottságnak felhívást kell kiadnia a civil társadalom felé a gyűlöletbeszéd, holokauszttagadás ellenőrzésére, bejelentésére.

Intő a rendőröknek

Megengedhetetlen -írták- , hogy:

  • a romák aránytalanul nagy mértékű büntetőjogi üldözésnek vannak kitéve,
  • a rendőrségi túlkapások (etnikai profilalkotás, megállításokkal és átvizsgálásokkal kapcsolatos túlzott eljárások, romatelepeken történő szükségtelen rajtaütések stb.)
  • a kevéssé határozott rendőri fellépés a romák által bejelentett bűncselekményeknél
  • Az iskolaelhagyásról is a többség tehet?

    Az iskolai szegregáció mellett a dokumentum elítéli, hogy a roma gyermekek felülreprezentáltak a speciális iskolákban. Annak kivizsgálását sürgetik, hogy a korai iskolaelhagyás okai között a cigányellenesség mekkora szerepet játszik.

    Beismerés

    Az állásfoglalás megállapítja, hogy a befektetett energia és pénzeszközök nem járultak hozzá a romák helyzetének javításához.

    Vissza a múltba!

    Sok az iskolakerülő

    A Magyar Nemzet szerezte meg az iskolai hiányzások adatait. A 2012–2013-as tanévben 5165 diáktól kellett 50 óránál több igazolatlan hiányzás miatt megvonni az iskoláztatási támogatást, rá egy évre már ötszázzal ugrott meg ez a szám és, míg a 2014–2015-ös tanévben már majdnem hatezer gyerektől vonták meg a családi pótlékot. Borsodban a legmagasabb az iskolakerülő gyerekek száma, 1555 család esett el a pénztől a hiányzások miatt.

    A romák integrációjának európai uniós stratégiájáról 2011-ben készített Járóka-féle jelentés komplexen tárta fel az eddigi programok kudarcának okát és fogalmazott meg javaslatokat.

    A szociális segítségnyújtás mellett az oktatásnak kulcsszerepe volt a programban. 

    A dokumentum leszögezte:
    az iskoláztatás nemcsak jog, de kötelesség is.

    Sürgette az integrációt úgy, hogy a minőségi fejlesztői programok mellett a családokat is vonják be a roma tanulók iskolai részvételébe. 

    A magas hiányzási arány azt jelzi, hogy a tanulók még mindig nincsenek tisztában az oktatás szerepével életetükben.

    Átláthatóság, elszámoltathatóság

    Többször hangsúlyozza a jelentés az átláthatóság, az alkalmazás és a végrehajtás ellenőrzésének fontosságát. Az integrációra szánt pénzek nyomonkövetését emelte ki Járóka Lívia. A teljesítő tagállamok támogatást, a mulasztók büntetést kapnának. 

    A bérunió is segíthetne

    A jelentés 2011-ben kitért arra a szempontra is, ami a Jobbik béruniós törekvésének alapját adja, az óriási életszínvonalban, gazdasági teljesítőképességben mutatkozó eltérés Kelet-és Nyugat-Európa között, valamint egyes tagállamokon belül is. Cselekvési program kell:

     “mivel az Európai Unió különböző térségei között még mindig vannak gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek, és mivel a roma közösség jelentős hányada az Unió gazdasági és társadalmi szempontból legkevésbé fejlett térségeiben él.”

    A kirekesztődés területileg elsősorban a leszakadt mikrorégiókra jellemző. A kontinensen és az országon belüli óriási bér- és életszínvonalban mutatkozó különbségek kiegyenlítődése javíthatna a cigányság helyzetén is. 

    Közös erőfeszítés

    A stratégia a romák közösségének sokszínűségét figyelembe vette, ezért nem tartja célszerűnek egységes terv követését. A helyi viszonyoknak függvényében kell stratégiát kialakítani.

    A sikeres integráció legfontosabb előfeltételét a többségi társadalom és a roma közösség közös erőfeszítései képezik.

    Bunkósbot politika

    Az EU láthatóan tévútra sodródott a romaintegráció kérdésében. Összefogás helyett, bunkósbottal veri a többségi társadalmat.
    Nem tekinti partnernek a cigányságot sem, hiszen nem is használja a kötelezettségek, sem az együttműködés kifejezést az állásfoglalásban a romákra vonatkozóan. Ez  így csak a meglévő társadalmi ellentétek kiélezésére elegendő, a cigányság felzárkóztatására nem.

    Kár, mert Magyarország és Európa számára is létkérdés lenne az elmozdulás, felfelé. 


    Forrás:alfahir.hu
    Tovább a cikkre »