Azt üzente az Európai Bizottság, hogy kiemelt helyen kell kezelnünk a cigányellenesség elleni küzdelmet

Az Európai Bizottság kiértékelte, hogy a tagállamok hogyan hajtják végre nemzeti "romaintegrációs" stratégiáikat, és szerdán közzétette az értékelés eredményét. Az értékelésből kiderül, hogyan változott a cigányok helyzete 2011 óta.

Az összkép állítólag lassan javul: egyre nagyobb mértékű például a részvételük a kisgyermekkori nevelésben, miközben csökkent körükben a korai iskolaelhagyók aránya. Az értékelés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a "romáknak" még ma is 80%-a (Magyarországon 75%-a) van kitéve a "szegénység kockázatának" – jóllehet ez a szám alacsonyabb a 2011. évinél –, az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás területén tapasztalható javulás pedig egyenlőtlen és szerény mértékű.

A korábbinál több cigány gyermek – a 2011-es 47%-hoz képest 2016-ban 53% – részesül óvodai nevelésben és gondozásban. Magyarországon 2011 és 2016 között 81%-ról 91%-ra emelkedett ez az arány. A korai iskolaelhagyó cigányok száma a 2011. évi 87%-ról 2016-ra 68%-ra (Magyarországon 78%-ról 68%-ra) csökkent. A foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő cigány fiatalok aránya viszont továbbra is magas, sőt növekedett (a 2011-es 56%-ról 2016-ra 63%-ra, Magyarországon pedig 38%-ról 51%-ra). Ez azt mutatja, hogy az oktatásból a munka világába történő átmenet "korántsem zökkenőmentes". Pozitív fejleménynek nevezik viszont, hogy kevesebb "roma" tapasztalt hátrányos megkülönböztetést az álláskeresés során (Magyarországon a 2011-es 49%-hoz képest 2016-ban 33%).

A Bizottság további és összehangoltabb fellépésre szólít fel európai, nemzeti és helyi szinten. A tagállamoknak kiemelt helyen kell kezelniük a "megkülönböztetés és a cigányellenesség elleni küzdelmet", és erőfeszítéseik homlokterébe kell emelniük a "roma fiatalok, nők és gyermekek integrációját". (A cigányokat persze soha nem szólítják fel semmire, így arra sem, hogy ne fosztogassák, terrorizálják és gyilkolásszák azokat, akik eltartják őket… – a szerk.)

Az értékelés alapján a Bizottság meghatározza majd a 2020 utáni évekre vonatkozó "romaintegrációs stratégiát".

Az Európai Bizottság 2011-ben fogadta el a "nemzeti romaintegrációs stratégiák" uniós keretrendszerét, amely négy kulcsterületen (oktatás, foglalkoztatás, egészségügyi ellátás és lakhatás) igyekszik megszüntetni az egyenlőtlenségeket.

Magyarországon a cigányintegrációra szánt pénzek jelentős részét Farkas Flórián Országos Roma Önkormányzata kezelte. A Híd a munka világába fedőnevű programban 1,6 milliárd forinttal nem tudott elszámolni a cigánybűnöző, ám a NAV még mindig nem fejezte be a nyomozást. A sikkasztásnak persze nincs politikai következménye: a Fidesz már megkötötte a választási együttműködést a Farkas vezette Lungo Drommal, és Lázár János miniszter is azt mondta, hogy a bizalma töretlen.

(HVG korrigálva)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »