Beszéd után – értékelések

Új elem viszont a fiatalok tudatos megszólítása, mert a Fidesznek a fiatalok körében a legkisebb az előnye.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont-csoport vezetője:

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont-csoport vezetője:

– Lelkesítő, mozgósító, sőt csatába hívó beszédet mondott Orbán Viktor a békemenet erődemonstrációján. A kormányfő a bő három hét múlva esedékes országgyűlési választások tétjét hangsúlyozta, üzeneteivel a rengeteg résztvevő mellett minden Fidesz-szimpatizánst is szavazásra akart sarkallni, mert a kormánypártok csak minden támogatóval együtt nyerhetnek. Orbán Viktor két szereplőre szűkítette le a választási küzdelmet: a nemzetiekre és a globalistákra, akár lesznek visszalépések a választókerületekben, akár csak kampánytaktikával koncentrálja erejét az ellenzék. A választás tétjének emelése volt a célja azzal is, hogy a vereség és a győzelem hosszú távú hatásait hangsúlyozta. Ha harmadjára is győzne a nemzeti oldal, tartós és stabil berendezkedést alakíthatna ki, mély gyökereket eresztve a gazdaságban, a társadalomban és a politikában is. A stabilitás önmagában „morális, jogi és politikai elégtétel” lenne az ellenzéki hálózatokkal és szponzoraikkal szemben, amely szintén fontos motiváció minden szimpatizánsnak. Ismert, hogy a bevándorlás ellenzésében és a keresztény kultúra védelmében a magyarok túlnyomó többsége egyetért, ezért a kormányfő az ő nevükben beszélhetett. Új elem viszont a fiatalok tudatos megszólítása, mert a Fidesznek a fiatalok körében a legkisebb az előnye. (Magyar Idők)

– Lelkesítő, mozgósító, sőt csatába hívó beszédet mondott Orbán Viktor a békemenet erődemonstrációján. A kormányfő a bő három hét múlva esedékes országgyűlési választások tétjét hangsúlyozta, üzeneteivel a rengeteg résztvevő mellett minden Fidesz-szimpatizánst is szavazásra akart sarkallni, mert a kormánypártok csak minden támogatóval együtt nyerhetnek. Orbán Viktor két szereplőre szűkítette le a választási küzdelmet: a nemzetiekre és a globalistákra, akár lesznek visszalépések a választókerületekben, akár csak kampánytaktikával koncentrálja erejét az ellenzék. A választás tétjének emelése volt a célja azzal is, hogy a vereség és a győzelem hosszú távú hatásait hangsúlyozta. Ha harmadjára is győzne a nemzeti oldal, tartós és stabil berendezkedést alakíthatna ki, mély gyökereket eresztve a gazdaságban, a társadalomban és a politikában is. A stabilitás önmagában „morális, jogi és politikai elégtétel” lenne az ellenzéki hálózatokkal és szponzoraikkal szemben, amely szintén fontos motiváció minden szimpatizánsnak. Ismert, hogy a bevándorlás ellenzésében és a keresztény kultúra védelmében a magyarok túlnyomó többsége egyetért, ezért a kormányfő az ő nevükben beszélhetett. Új elem viszont a fiatalok tudatos megszólítása, mert a Fidesznek a fiatalok körében a legkisebb az előnye. (Magyar Idők)

Zárug Péter Farkas, politikai elemző:

Zárug Péter Farkas, politikai elemző:

Orbán Viktor a Fidesz–KDNP egyetlen jelentős kampánytémáját adta elő a magyarázat igényével a helyszínen összegyűlt több százezres jobboldali tábornak. A miniszterelnök beszédének üzenete a helyes prioritásválasztás üzenete volt. Egy nemzetnek mindig rangsorolni kell az előtte álló feladatokat, egy felelős kormánynak pedig történelmi feladata, hogy mindig a történelmileg legfontosabb kérdéseket tartsa szem előtt. Ezen a téren az idei Orbán-beszéd mint kampánybeszéd kétségkívül a leghatásosabb volt. Ezt az ünnepi beszédet húsz évvel ezelőtt, 1998-ban akár Csurka István, a Magyar Igazság és Élet pártja akkori elnöke is mondhatta volna. A fiatalok megszólítása újdonságként jelent meg, hiszen a miniszterelnök először szólalt meg úgynevezett generációs pozícióból. A kormányfő az ifjúsághoz a jobboldal politikai veteránjaként szólt, ám nem zavarban lévő nagypapaként, hanem történelmi tapasztalatokkal bíró, tapasztalt konzervatív politikusként szólt az egybegyűltekhez. Az ünnepi beszéd egyetlen talányát a Fidesz–KDNP esetleges győzelme utáni elégtétel kifejezés jelenti. Orbán Viktor ezen kijelentése bőven ad majd lehetőséget a választás utáni cselekedeteinek ellenzéki értelmezésére. A mondatok beszédbe helyezési szándékát nemcsak a politológusok fogják hosszan magyarázni, hanem a negyedik Orbán-kormány cselekedetei is. (Magyar Idők)

Orbán Viktor a Fidesz–KDNP egyetlen jelentős kampánytémáját adta elő a magyarázat igényével a helyszínen összegyűlt több százezres jobboldali tábornak. A miniszterelnök beszédének üzenete a helyes prioritásválasztás üzenete volt. Egy nemzetnek mindig rangsorolni kell az előtte álló feladatokat, egy felelős kormánynak pedig történelmi feladata, hogy mindig a történelmileg legfontosabb kérdéseket tartsa szem előtt. Ezen a téren az idei Orbán-beszéd mint kampánybeszéd kétségkívül a leghatásosabb volt. Ezt az ünnepi beszédet húsz évvel ezelőtt, 1998-ban akár Csurka István, a Magyar Igazság és Élet pártja akkori elnöke is mondhatta volna. A fiatalok megszólítása újdonságként jelent meg, hiszen a miniszterelnök először szólalt meg úgynevezett generációs pozícióból. A kormányfő az ifjúsághoz a jobboldal politikai veteránjaként szólt, ám nem zavarban lévő nagypapaként, hanem történelmi tapasztalatokkal bíró, tapasztalt konzervatív politikusként szólt az egybegyűltekhez. Az ünnepi beszéd egyetlen talányát a Fidesz–KDNP esetleges győzelme utáni elégtétel kifejezés jelenti. Orbán Viktor ezen kijelentése bőven ad majd lehetőséget a választás utáni cselekedeteinek ellenzéki értelmezésére. A mondatok beszédbe helyezési szándékát nemcsak a politológusok fogják hosszan magyarázni, hanem a negyedik Orbán-kormány cselekedetei is. (Magyar Idők)

Török Gábor: Orbán fenyegetőzése komoly politikai hiba lehet

Török Gábor: Orbán fenyegetőzése komoly politikai hiba lehet

A Kossuth téren tartott ünnepi beszédet március 15-én Orbán Viktor miniszterelnök, és azt ígérte, a választások után elégtételt fognak venni.

“Mi szelíd és derűs emberek vagyunk, de nem vagyunk sem vakok, sem balekok, ezért a választások után elégtételt fogunk venni erkölcsi, politikai és jogi értelemben”- mondta Orbán, majd hozzátette, egyelőre nem ezzel kell foglalkozni.

“Mi szelíd és derűs emberek vagyunk, de nem vagyunk sem vakok, sem balekok, ezért a választások után elégtételt fogunk venni erkölcsi, politikai és jogi értelemben”- mondta Orbán, majd hozzátette, egyelőre nem ezzel kell foglalkozni.

Az elhangzottak után Török Gábor politikai elemző igyekezett megfejteni Orbán üzenetét, és értékelni a március 15-i ünnepi beszédeket. Szerinte a Fidesz számára kulcskérdéssé vált, hogy a választási kampány számára egyre kellemetlenebb dinamikáját megfordítsa, vagy legalább megtörje. Március 15-től azt várhatták, hogy a Békemenettel erőt és magabiztosságot mutatnak, kijönnek abból a defenzívából, amibe az elmúlt hetekben kerültek.

Török szerint a Békemenet azt a célt biztosan teljesítette, hogy rengeteg embert toborzott össze, de hogy ezzel a kampány dinamikája megfordult volna, az még nem dönthető el.

A bevándorlás témaköre kapcsán azt írta, a Fidesz láthatóan lemondott arról, hogy a kormányzás egyéb területeiről bármit mondjon, nem csupán ígéreteket nem tesz, de a létező eredményeit sem hajlandó a kampányban tárgyalni. Török szerint egy téma, egy ügy ilyen mértékben még soha nem uralt el egyetlen ünnepi beszédet sem.

Török blogjában Orbán beszédének szokatlan részére is kitért, amiről az elemző szerint a kormányfőnek tudnia kellett, hogy sokan egyértelmű fenyegetésnek fogják értelmezni.

Török Gábor úgy látja, ha Orbán korábbi szövetségesének és mostani ellenségének, Simicska Lajosnak akart üzenni ezzel, azt más, nem nyilvános csatornán is megtehette volna, ehhez nem olyan eszközt lett volna célszerű választani, amire a legnagyobb figyelem irányul.

Török azt írta, egyelőre nem tud másra gondolni, mint arra, hogy itt nem a ráció, hanem a zsiger szólalt meg: a miniszterelnök nem azt mondta, ami hasznos számára, hanem amit valójában gondol, érez. Az elemző szerint ha valóban ez történt, az komoly politikai hiba, olyasmi, amit a kormányfő a beszédeiben viszonylag ritkán szokott elkövetni.  (HVG)

Hargitai Miklós: Elégtétel

A forradalom emléknapja van (volt), ilyenkor emelkedettebb az ember, én is indulat nélkül néztem a bérbuszok sorfala között araszoló, villamosról a Bem térre tartó békemeneteseket a táblácskáikkal, és csak a lelki szemeim előtt rémlett föl egy másik kép (szintén a Facebookon kaptam valakitől), amelyen Bayer, Széles és a többi nemzetvédő lépked egy „Nekünk a della az első” feliratú molinó mögött. A mosolygós, ünnepi hangulat egészen addig tartott bennem, amíg a telefonomon el nem olvastam a tudósítást egyrészt a biztonságiak által inzultált újságíróról (ő már ismeri a szeretet és az összefogás erejét, sőt látlelete is van róla), másrészt a miniszterelnök beszédéről. Utóbbiban, ha hihetünk a krónikásoknak, két tartalmas gondolat is megfogalmazódott. A kormányfő a tőle megszokott pontossággal írta le a választások tétjét: csak az igekötőt tévesztette el. Nem elvenni akarják tőle az országát, hanem visszavenni akarjuk tőle mindannyian, akik úgy látjuk, hogy érdemtelenül hosszú ideig, megengedhetetlen mértékben volt az övé. Utána meg kijelentette, hogy a választások után majd elégtételt vesznek.

A forradalom emléknapja van (volt), ilyenkor emelkedettebb az ember, én is indulat nélkül néztem a bérbuszok sorfala között araszoló, villamosról a Bem térre tartó békemeneteseket a táblácskáikkal, és csak a lelki szemeim előtt rémlett föl egy másik kép (szintén a Facebookon kaptam valakitől), amelyen Bayer, Széles és a többi nemzetvédő lépked egy „Nekünk a della az első” feliratú molinó mögött. A mosolygós, ünnepi hangulat egészen addig tartott bennem, amíg a telefonomon el nem olvastam a tudósítást egyrészt a biztonságiak által inzultált újságíróról (ő már ismeri a szeretet és az összefogás erejét, sőt látlelete is van róla), másrészt a miniszterelnök beszédéről. Utóbbiban, ha hihetünk a krónikásoknak, két tartalmas gondolat is megfogalmazódott. A kormányfő a tőle megszokott pontossággal írta le a választások tétjét: csak az igekötőt tévesztette el. Nem elvenni akarják tőle az országát, hanem visszavenni akarjuk tőle mindannyian, akik úgy látjuk, hogy érdemtelenül hosszú ideig, megengedhetetlen mértékben volt az övé. Utána meg kijelentette, hogy a választások után majd elégtételt vesznek.

Tisztességes országokban maga a választás az elégtétel, hiszen ha valaki érdemtelennek bizonyul a hatalomgyakorlásra, akkor azt leváltják. Ha pedig a hatalomban olyasmiket követ el (szakmányban), amikről most már naponta ír nálunk a sajtó, akkor nem is a választók vonják felelősségre – mert nem éri meg a hivatalában a szavazást –, hanem az igazságszolgáltatás szervei. Az utólagos, választás utáni elszámoltatásról csak mifelénk szokás álmodozni, éppen azért, mert minálunk az a hagyomány, hogy a főbűnösök is mindig büntetlenül megússzák.

Tisztességes országokban maga a választás az elégtétel, hiszen ha valaki érdemtelennek bizonyul a hatalomgyakorlásra, akkor azt leváltják. Ha pedig a hatalomban olyasmiket követ el (szakmányban), amikről most már naponta ír nálunk a sajtó, akkor nem is a választók vonják felelősségre – mert nem éri meg a hivatalában a szavazást –, hanem az igazságszolgáltatás szervei. Az utólagos, választás utáni elszámoltatásról csak mifelénk szokás álmodozni, éppen azért, mert minálunk az a hagyomány, hogy a főbűnösök is mindig büntetlenül megússzák.

Hírdetés

Magyarország ma nem számít tisztességes országnak, de ettől eltekintve is kérdéses, miért éppen Orbán Viktornak járna az elégtétel. Nem uralkodott talán eleget? A demokrácia 28 évéből 12 alatt ő kormányozott, az új rendszer politikusai közül a leghosszabban. Bármilyen is ez az ország, senki nincs, akinek nagyobb lenne a felelőssége benne. Nem kapott elég lehetőséget? Nemhogy a veje, de még a gázszerelője is multimilliárdos lett pár év alatt. Nem jutott elég ideje a hobbijára? Amennyire mi tudjuk, minden fontos meccsen ott lehetett, és még néhány stadiont is kapott az adófizetőktől ajándékba. Tényleg neki van elszámolni valója velünk, és nem fordítva? Egészen bizonyos, hogy nála van az igazság, és nem – mondjuk – annál a vetélytársánál, aki arról beszélt az ünnepen, hogy vissza kell végre kapnunk a békét azoktól, akik még mindig úgy érzik, hogy nem szereztek eleget?  (Népszava)

Magyarország ma nem számít tisztességes országnak, de ettől eltekintve is kérdéses, miért éppen Orbán Viktornak járna az elégtétel. Nem uralkodott talán eleget? A demokrácia 28 évéből 12 alatt ő kormányozott, az új rendszer politikusai közül a leghosszabban. Bármilyen is ez az ország, senki nincs, akinek nagyobb lenne a felelőssége benne. Nem kapott elég lehetőséget? Nemhogy a veje, de még a gázszerelője is multimilliárdos lett pár év alatt. Nem jutott elég ideje a hobbijára? Amennyire mi tudjuk, minden fontos meccsen ott lehetett, és még néhány stadiont is kapott az adófizetőktől ajándékba. Tényleg neki van elszámolni valója velünk, és nem fordítva? Egészen bizonyos, hogy nála van az igazság, és nem – mondjuk – annál a vetélytársánál, aki arról beszélt az ünnepen, hogy vissza kell végre kapnunk a békét azoktól, akik még mindig úgy érzik, hogy nem szereztek eleget?  (Népszava)

Gomperz Tamás: Rettegj, magyar!

Gomperz Tamás: Rettegj, magyar!

Grósz (1988): Ha nem mi nyerünk, jön a fehérterror.
 
Orbán (2018): Ha mi nyerünk, jön a fehérterror.
 
30 év, szép keretes szerkezet, nevezhetjük történelmi fejlődésnek.
 
Szabad és demokratikus választás előtt a kormányfők általában arról szónokolnak, hogy milyen nagyszerű tetteket vittek végbe addig, és milyen még nagyszerűbb tetteket valósítanak meg, ha a nép nem vonja meg tőlük a bizalmát. Orbán tegnap semmi ilyesmit nem mondott. Nem dicsekedett az eredményeivel, ami persze érthető, de nem ígért semmi nagyszerűt sem. Nem beszélt az egészségügyről, nem beszélt az oktatásról, nem beszélt a gazdaságról. Semmi olyanról, amiről egy polgári társadalomban a politika szól.
 
Ehelyett kétszeresen megfenyegette a magyar népet. Megszállják az országunkat az idegenek, ha nem ő nyer. Megtorlás jön a Fidesz ellenfeleinek, ha ő nyer. Ennyi, a rettegés maradt a Fidesz egyetlen és végső mondanivalója a nemzetnek.
 
Orbogán azt akarja, hogy a hívei a betolakodóktól, az ellenfelei pedig tőle féljenek.
 
„A választás után természetesen elégtételt fogunk venni, erkölcsi, politikai és jogi elégtételt is.” – közölte. Az erkölcsi elégtételt – így vele kapcsolatban – nehezen tudjuk értelmezni, de a politikai és jogi retorzió bejelentését mindenki nyugodtan értse szó szerint. Ismerve a vádhatóság, a Fidesz-frakció és az Alkotmánybíróság működését, ez a fenyegetés pontosan azt jelenti, aminek hangzik: le akar számolni azokkal, akik miatt váratlanul cidriznie kell a puszta formalitásnak szánt, gondosan megbuherált választás előtt.
 
Az üzenet elsődleges címzettje /Fethullah Gülen/ Simicska Lajos, de természetesen a neki szánt inget nyugodtan vegye magára bárki. Az áruló társamnak mondom, népem is értsen belőle. És a nép, amely látta, mi történt Esztergommal, a kockás inges mozgalomhoz csatlakozó iskolaigazgatókkal, a liberális filozófusokkal vagy Hadházy Ákossal, pontosan érti, mire utalt a színpadon az az ember, aki a hódmezővásárhelyi kudarcból újfent nem azt a következtetést vonta le, hogy túl agresszív volt, hanem azt, hogy nem eléggé.
 
Még hogy nincs a Fidesznek választási programja. Dehogynem, a bosszú – persze a szeretet, a béke és az összefogás nevében. Olvasóinkat megtisztelve nem tárgyaljuk ki részletesen, hogy a másik fenyegetés, a Magyarországot megszálló bevándorlókra vonatkozó, miért üres blöff.
 
Amit látunk, tekinthető tudományos kísérletnek is. A társadalom mekkora része tartja fontosabbnak azt, hogy valaki „Gyuri bácsival” harcolva távol tart egy képzeletbeli ellenséget, mint azt, hogy mennyivel alacsonyabb színvonalon él, mint az európai átlag (sokkal), az egészségben eltöltött éveinek száma mennyivel rövidebb a norvégokénál (10), a gyereke milyen minőségű képzést kap az iskolákban (PISA), az általa megtermelt jövedelem hány százalékát vonja el az állam (a felét), ebből mennyit visz haza a miniszterelnök családja és baráti köre (erről kérdezzék Kósa Lajost).
 
Mindez megkerülhetetlen kérdéseket vet fel a Békementen felvonuló tömeg mentális kondícióival kapcsolatban. Azokéval kapcsolatban nem, akik a programot megszervezték, mert ők feltehetően nem dőlnek be a saját propagandájuknak, de mit gondoljunk azokról, akik önként tapsolnak nekik?
 
Amíg a píszi terrorja alatt éltünk, erre nem nagyon tudtunk mit mondani. Addig lehetett elmenni, hogy amit a Fidesz állít, az egy irtózatos ostobaság, ezenfelül aljas szemétség. Na, de mi van azokkal, akik azért menetelnek, mert elhiszik, hogy egy 80 éves bácsi Amerikából migránsokat költöztet a lakásukba? Ha változik a propaganda, akkor holnap azt fogják elhinni, hogy a gyíkemberek mérget permeteznek az utasszállító repülőgépekről a levegőbe, holnapután pedig azt, hogy a zsidók keresztény gyerekek vérét keverik a maceszba. Ja nem, az tegnap volt.
 
Most, hogy Schmidt Mária felszabadított minket a píszi uralma alól, annyit biztosan megjegyezhetünk, hogy a paranoia egy bizonyos mérték felett már káros az egészségre. A félelem öl, butít és nyomorba dönt. Szerencsére le lehet jönni erről a függőségről is. Ki kéne próbálni, hogy megy-e egy napig köztévé nélkül, és ha igen, akkor érdemes fokozatosan növelni az M1- és TV2-mentes napok számát. Eleinte nagy lesz a sóvárgás egy Németh Szilárd-sajtótájékozató után, de idővel ez az érzés csökkeni fog. Ebben az időszakban tanácsos kerülni a többi Magyar Idők-olvasó társaságát, mert az erősen növeli a visszaesés kockázatát.
 
Hamarosan azt veszi majd észre a kedves felvonuló, hogy jobban tud aludni, már nem szorong attól, hogy egy szíriai 12 éves gyerek elveszi az állását a polgármesteri hivatalban, néhány hónap múlva pedig egészen megváltozik a környezetéhez való viszonya, olyan apróságokra is felfigyel majd, mint a kórházakban a mennyezetről lepottyanó egerek, vagy a télen fűtetlen iskolákban vacogó gyerekek. A tapasztalatok szerint ez egy nehéz pillanat, ilyenkor sokan visszamenekülnek a nem létező jelenségektől való félelem bódító biztonságához.
 
Persze arról árul el a legtöbbet a tegnapi felvonulás, aki erre ez érzésre építi a rendszerét.
 
Ő retteg ebben az országban a legjobban.   (HVG)


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »