Donald Trump ultimátumot adott

Donald Trump ultimátumot adott

Az Európai Unió ragaszkodik az iráni atomalkuhoz, amely a gazdaság talpra állása mellett a mérsékelt, reformpárti politikai erők megerősödését is elősegítheti.

Brüsszel tartja magát a 2015-ben megkötött iráni atom­egyezményhez. „Számun­kra a legfontosabb a megállapodásban foglaltak teljes és hatékony betartása” – közölte Federica Mogherininek, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a szóvivője a hét végén, Donald Trump döntésére hivatkozva. Az amerikai elnök pénteken jelentette be, hogy még utoljára meghosszabbítja 120 napra az Irán elleni szankciók felfüggesztését, ha azonban „nem kerül elérhető távolságba” az egyezmény módosítása, Washington a maga részéről „azonnal felmondja”. Az EU mellett Oroszország és Kína is kitart a megállapodás mellett, amelyet Irán sem hajlandó újratárgyalni. Közben az amerikai pénzügyminisztérium újabb büntetőintézkedéseket hozott az iráni fegyverkezési programot előmozdító, illetve az emberi jogokat megsértő 14 vállalattal és állampolgárral szemben.

Az EU ultimátumként értékelte Trump szavait, bár az amerikai elnök hagyott némi manőverezési lehetőséget, nem közölte például egyértelműen, hogy mit vár el európai szövetségeseitől. Sajtóinformációk szerint folyamatos diszkrét tárgyalások folynak az alku sorsáról az európai vezetőkkel. Trump elsősorban szigorúbb ellenőrzési mechanizmust akar, illetve azt, hogy a szankciókat terjesszék ki Irán nagy hatótávolságú rakéták kifejlesztésére irányuló programjára is.

Az atomprogram miatt kivetett nemzetközi szankciók egy évtizeden keresztül súlyos károkat okoztak az iráni gazdaságnak, jelentősen visszafogták a fejlődését. Az atomalkuból szinte kizárólag csak az olajipar húzott hasznot, a kitermelés 2016 eleje óta visszatért a korábbi szintre. A javulást azonban a lakosság nem érezte – nagyrészt ez vezetett a tavaly év végi tüntetésekhez, amelyekben legalább 21 ember vesztette életét. A többi szektor változatlanul nem jut hitelhez, főként a pénzügyi tranzakciókat büntető amerikai politika miatt, ami ahhoz vezetett, hogy a nemzetközi vállalatok ódzkodnak üzletet kötni Teheránnal. Alig néhány külföldi olaj-, illetve építőipari vállalat, valamint az Airbus és a Peugeot Citroen írt alá eddig iráni szerződéseket. Tavaly Trump állandó fenyegetései miatt már kevesebb üzleti delegáció érkezett az országba, és iráni források szerint nagy cégek nem is vállaltak semmiféle kötelezettséget. Az amerikaiakat teljesen távol tartja Irántól a még 1995-ben hozott befektetési tilalom, amely Teherán terrorizmust támogató politikáját bünteti.

Irán alaposan megosztja a nemzetközi közvéleményt. Az Egyesült Államokban és Európában is sokan úgy vélik, hogy Irán Ausztriáéval megegyező nagyságú gazdaságának támogatása a legjobb út a mérsékelt politikai erők megerősödésének elősegítéséhez – emlékeztetett a Bloomberg. A szkeptikusok viszont azzal érvelnek, hogy a több pénz csak még nagyobb regionális befolyáshoz juttatná Iránt, amely már így is veszélyes mértékben terjesztette ki a hatalmát, és olyan erőket támogat, mint Bassár el-Aszad szíriai elnök, a Hezbollah, a Hamasz és az iraki síita milícia.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »