Drágán finanszíroz a hazai lakosság

Drágán finanszíroz a hazai lakosság

Szűkösen tartja a kínálatot az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az intézményi ügyfelek számára a rövid lejáratú állampapírokból. Pedig lenne igény ezekre az állampapírokra, hiszen a diszkontkincstárjegy (dkj) idei aukcióin eddig átlagosan több mint kétszeres volt a túljegyzés. Az ÁKK azonban szigorú, általában csak az eredetileg meghirdetett mennyiséget fogadja el. Még akkor is, ha az intézményi befektetők újabban már ingyen is hajlandók finanszírozni az államot, hiszen az elmúlt két héten már nullaszázalékos átlagkamattal fogytak el a három hónapos állampapírok. Az egyéves dkj-k hozama is alacsony, a legutóbbi aukción mindössze 0,07 százalékos volt.

Az állam ennek ellenére nagyon kevés dkj-t tart a piacon. A jegybank adatai szerint május végén 878,3 milliárd forint volt csak kint a piacon, és június végén is mindössze 924,3 milliárd forintot tett ki az állomány. 2014-ben még 2600 milliárd forint fölött volt a dkj-állomány, de tavaly fél évkor is 36 százalékkal magasabb volt az ideinél. A csekély mennyiségnek és az alacsony kamatoknak köszönhetően az állam az idén lapunk számítása szerint mindössze 632 millió forintnyi kamatot fizethet ki az augusztus 30-ig eladott dkj-kra.

Nagyjából 632 millió forint lehet az augusztus 30-ig eladott djk-k kamata.
Forrás: MW

Ennek legalább a százszorosába kerülnek az idén a lakosságnak eladott rövid lejáratú állampapírok. Igaz, ezekből az állomány is nagyobb, az egyéves Kamatozó Kincstárjegyből (KKJ) július végén már 3088,3 milliárd forintnyi, Féléves Kincstárjegyből pedig 409,1 milliárd forintnyi volt a piacon. Az egyéves lakossági papír kamata 2, a félévesé 1,5 százalék, az év elején azonban ennél is többet fizetett az állam a kisbefektetőknek. Az idén eladott Kamatozó Kincstárjegyeken már csaknem 45 milliárd forintnyi kamatteher keletkezett, a Féléves Kincstárjegyeknél pedig a kamat megközelíti a 4,6 milliárd forintot. Az ÁKK emellett jutalékot is fizet az értékesítőknek, a KKJ esetében ez 0,8, a féléves papírnál 0,4 százalék. Az idén az államkincstár, a forgalmazó bankok, a takarékok és a brókercégek már csaknem 20 milliárd forintot tehettek zsebre a rövid lakossági állampapírok eladása után.

Az ÁKK mindezek dacára jó ideje nem nyúlt a lakossági papírok kamatához, utoljára februárban csökkentek a ráták. A kisbefektetők viszont, úgy tűnik, már a mostani kamatszinttel is elégedetlenek, a KKJ-k értékesítési mérlege ugyan az idén még pozitív, Féléves Kincstárjegyből viszont a lejártaknál kevesebb fogyott. A legnépszerűbb állampapír mostanában az inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK), amely logikus választás a befektetők részéről, hiszen az infláció valószínűleg emelkedik majd. A 2020-as sorozatból már négy rábocsátás után 290 milliárd forintnál tart a forgalomba hozható mennyiség, a 2022-es sorozatból kettőt is indítottak már, az egyiknek az értékesítését négy rábocsátás után májusban lezárták, a másikból eddig két rábocsátás volt, és 200 milliárd forintnál tart a forgalomba hozható mennyiség.
Ezek az állampapírok is busás kamatot fizetnek az intézményi kötvényekhez képest. Az utóbbiaknál a hároméves referenciakamat 0,67, az ötéves 1,63 százalékon áll. A hároméves PMÁK ehhez képest 3,55, az ötéves 3,8 százalékos kamatot fizet már most, és ez a következő kamatperiódusokban várhatóan nőni fog.

 

Változó nevek

Ha a kamatokhoz nem is nyúl, a lakossági állampapírok nevét módosítaná az ÁKK. Hogy mely állampapírok neve változik meg, és mi lesz az új név, még nem tudni, az intézmény honlapján mindössze annyit közöltek: a papírok egyértelműbb azonosítása és a közülük történő választás megkönnyítése érdekében van szükség
az átnevezésekre.

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »