Dúl a mexikói bandaháború a Köpcös utódlásáért

Noha immár határozottan kijelenthető, hogy 27 év után vége a legerősebb mexikói kartell, a sinaloai egyeduralmának, az eddigi hegemón hiába gyengült meg, a többi, szétaprózódó banda élet-halál harcot vív egymással az ország még „szabad” területeiért is.

 A sinaloai kartell vezetőjét, a Köpcösként ismert Joaquín Archivaldo Guzmán Loerát tavaly júliusban fogták el harmadszorra, majd egy nappal Donald Trump elnöki beiktatása előtt, január 19-én adták ki az Egyesült Államoknak. Amióta a Köpcös a hatóságok kezére került, a kartelltagok Mexikó harminckét szövetségi államából harmincban ölik egymást, továbbá a velük szembeszálló fegyveres erők tagjait. Egy nagy nyertese van a sinaloaiak meggyengülésének: a viszonylag új drogkartell, a 10 éve alakult Jaliscói Új Nemzedék már legalább tizennégy államban erősebb a kisebb vagy meggyengült vetélytársaknál, vagyis például a Templomos Lovagoknál, a Tijuanánál, az Öböl- és a Juárez-kartelleknél, valamint a Zétáknál. Sőt augusztus elején le kellett számolni egy mítosszal, mert már a mexikói főváros idegenforgalmi szempontból érzékeny területeit sem kímélik a kartellek bérgyilkosai.

Alapvetően két tábor között zajlik az utódlási harc – erről szakértők és elemzők nyilatkoztak a BBC spanyol világszolgálatának. A Köpcös két fia, Jesús Alfredo és Iván Archivaldo számíthat nagybátyjuk, Aureliano (El Guano) Guzmán Loera, valamint Ismael (El Mayo) Zambada, azaz a Köpcös távollétében a legtekintélyesebb alvezér támogatására. Amikor azonban megölték a Köpcös családjának több barátját, köztük feleségének a testvérét (Idalia Romelia Salazart), sőt még a bukott bandavezér édesanyját is támadás érte, a kartellen belül úgy gondolta a pénzbehajtásért felelős Dámaso López Núnez, vagyis a „Diplomás”, hogy a két fiú meggyengült.

Amikor januárban a Köpcöst kiadták az Egyesült Államoknak, a kialakult két tábor – vagyis a Köpcös két fia, valamint a Diplomás és az ő fia, a „Kis Diplomás” – között a viszony csak még tovább mérgesedett. A szembenálló felek között akkor békéltető tárgyalás helyett tűzpárbajra került sor, ez pedig elindította a közös leszámolásokat, amely folyamat a sajtó szerint egyre inkább hasonlít polgár-, mint bandaháborúhoz.

A mostani állapotokat látva szinte hihetetlen belegondolni, de 1980-ban még egy kartell sem létezett Mexikóban, napjainkban viszont már kilenc jelentősebb, jobban mondva „egykor szebb napokat” látott drogbanda működik. 1989-ben fogták el a Főnökök főnökét, a már nem létező gudalajarai kartell vezetőjét, Félix Gallardót. A minap nem kevesebb mint 37 év börtönre ítélt drogbáró elfogása után két táborra szakadt a kartellje, és ma már ezek a kartellek ölik a másikat, vagy éppen tartják rettegésben a lakosokat. Ma már nagyon is úgy tűnik, Mexikó egyedül nem bír az országban, sőt az északi szomszédban is tartósan berendezkedett kartellekkel, ez az állapot pedig még a Fehér Házban is egyre nagyobb fejtörést okoz. Ez részben amiatt alakult így, mert a drogkartellek mára lemásolták az amerikai modellt, és ugyanúgy működnek, mint a multinacionális vállalatok – több országban tevékenykednek egyszerre, miközben profitéhségükkel csak a brutalitásuk vetekedhet.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.31.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »