Egy robbantás, amelybe Szentpétervár beleremegett

Robbanás történt egy évvel ezelőtt, 2017. április 3-án helyi idő szerint délután 2 óra 40 perc körül egy metrószerelvényen a szentpétervári Szennaja és a Tyehnologicseszkij Insztyitut állomások között. A tizennégy halálos áldozatot követelő detonációt a nyomozó hatóság hamar terrortámadásnak minősítette. Az elkövető, a 22 éves iszlamista szélsőséges Dzsalilov – habár az oroszok szerint nem állt szándékában az öngyilkosság – nem élte túl a saját maga által elkövetett merényletet.

Két állomás között járt egy szerelvény a világ egyik legnagyobb utasforgalmát bonyolító szentpétervári metróban, amikor pokolgép robbant a harmadik kocsi utasterében. Utóbb kiderült, hogy a robbanást egy házi készítésű, 300 gramm trotilnak megfelelő robbanóerejű, fémgolyókkal megtöltött pokolgép okozta akkor, amikor a szerelvény eleje már beért az alagútba. (A mozdonyvezető ekkor nem állította le a szerelvényt, hanem továbbhaladt a következő állomás felé – amivel lényegesen megkönnyítette a későbbi mentést.)

A detonáció következtében 11-en a helyszínen életüket vesztették, hárman pedig később haltak bele súlyos sebesüléseikbe. A metróban összesen 57-en sérültek meg.

A detonáció következtében 11-en a helyszínen életüket vesztették, hárman pedig később haltak bele súlyos sebesüléseikbe. A metróban összesen 57-en sérültek meg.

(MTI/AP/DTP&ChP St. Peterburg)

Egy másik, jóval nagyobb robbantás is elő volt készítve

A hírek kezdetben két robbanásról számoltak be, ám ezt a hatóságok hamar cáfolták. Az viszont tény, hogy a metróhálózat Vossztanyija állomásán a biztonsági szolgálatok egy második, szintén fémgolyókkal töltött robbanószerkezetet hatástalanítottak. Ennek a pokolgépnek robbanóereje – derült ki később – egy kilogramm trotilnak felelt meg, így sokkal nagyobb pusztítást okozhatott volna, mint az, amelyet működésbe hoztak.

A napi kétmillió utast szállító szentpétervári metró összes megállóját lezárták. A helyi önkormányzat háromnapos gyászt hirdetett. Szentpétervári lakosok az áldozatok és családtagjaik iránti szolidaritásuk jeleként virágot vittek a metróhoz.

Moszkvában és több más orosz nagyváros metróhálózatában a szentpétervári robbantások hírére fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be. Fokozták a készültséget több orosz repülőtéren is. Az orosz közlekedési minisztériumban és a közlekedésfelügyeletnél bizottságok alakultak rendkívüli helyzet kezelésére.

MTI/AP/www.vk.com/spb_today)

Megtalálták az elkövető maradványait

A nyomozás csakhamar megállapította, hogy a robbanószerkezetet a metrón hétfőn az egyik utas hozhatta működésbe, akinek maradványait a metrókocsiban megtalálták. A támadás feltételezett elkövetője a 22 éves, orosz állampolgárságú, kirgizisztáni üzbég származású Akbarzson Dzsalilov. Április 4-én már hivatalosan is a Kirgizisztánból Oroszországba elszármazott, iszlamista csoportokkal is összeköttetésben álló férfi volt a robbantás gyanúsítottja.

A legfontosabb bűnügyekben nyomozó orosz szövetségi hatóság szerint Dzsalilov „genetikai nyomot” hagyott a második, fel nem robbant pokolgépet tartalmazó táskán is.

A robbanószerkezet vagy a testéhez volt erősítve, vagy a hátizsákjában volt, vagy kézben tartotta, a hasa magasságában.

(MTI/AP/AP video)

A robbantással összefüggésben az orosz hatóságok tizenegy közép-ázsiai származású (kirgizisztáni üzbég) embert vettek őrizetbe, így a 27 éves Abror Azimovot is, aki a merénylőt felkészítette a robbantásra, amely – habár azt minisztériumi szinten sokáig cáfolták – az Iszlám Állam bosszúja volt Moszkva szíriai beavatkozása miatt.

740 millió utast szállít a szentpétervári metró

A szentpétervári metró ma is a város legnépszerűbb közlekedési eszköze, a városi közlekedés 40 százalékát bonyolítja. A metrónak közel 70 állomása van, vonalainak teljes hossza 113,52 kilométer, az állomásokon 263 mozgólépcső működik.

A szentpétervári hálózaton a 2015-ös adatok szerint összesen 741 millióan utaztak, így ez Európában a negyedik legforgalmasabb metró a moszkvai, a párizsi és a londoni után, a világrangsorban pedig a 18. helyen áll. A metrónak mintegy 14 500 alkalmazottja van, és 1700 kocsival közlekedik.

Hasonló támadásokat követett el két csecsen öngyilkos merénylőnő a tavalyi esetet megelőzően, 2010-ben a moszkvai metróban: az akkori merényletekben mintegy negyvenen vesztették életüket és több mint százan megsebesültek.

Az áldozatok emlékére elhelyezett virágok előtt áll egy nő az egyik helyszínen, a Park Kulturi állomáson 2010. március 29-én, miután egymás után két öngyilkos merénylő pokolgépet robbantott a moszkvai metró két állomásán. A két nő által elkövetett támadások következtében legalább 38 ember életét vesztette. (MTI/EPA/Szergej Csirikov)

Az efféle merényletek nem egyedülállóak Oroszországban

2000-ben is táskába rejtett pokolgép robbant Moszkva központjában, a Puskin téri aluljáróban, a merényletben 13 ember életét vesztette. 2002-ben pokolgép robbant Kaszpijszk városának főterén, 45 halálos áldozatot követelve, ugyanebben az évben Groznij központjában felrobbantották az oroszbarát csecsen kormány székházát, ekkor a halálos áldozatok száma meghaladta a 70-et.

2003 decemberében egy csecsen terrorista csoport zsúfolt személyvonaton követett el robbantásos merényletet Jesszentuki közelében, 46 ember halálát okozva, nem sokkal később pedig öt ember vesztette életét Moszkva szívében, ahol egy csecsen asszony követett el öngyilkos merényletet.

2004. február 6-án öngyilkos csecsen merénylő robbantotta fel magát egy moszkvai metrószerelvényen a reggeli csúcsidőben, a terrorcselekmény 39 halálos áldozatot követelt.

2004 augusztusában szinte egy időben zuhant le két orosz belföldi utasszállító gép, amelyek a moszkvai Domodegyovo repülőtérről indultak. A vizsgálat szerint a 89 ember halálát okozó tragédia robbantások következtében következett be. 2004. augusztus 31-én újabb csecsen merénylőnő felrobbantotta magát Moszkva egyik metróállomásának bejáratánál, a merényletben tizenegy ember meghalt.

2009 novemberében robbantás következtében kisiklott a Szentpétervár és Moszkva között közlekedő Nyevszkij Expressz, ekkor 26-an haltak meg. 2011. január 24-én a domogyedovói repülőtér érkezési csarnokában követtek el öngyilkos merényletet, amely 37 emberéletet követelt.

Orosz rendőrök, amint a moszkvai Domogyedovo repülőtér várócsarnoka előtt mennek 2011. január 24-én, miután a nemzetközi légikikötő érkezési termináljának csomagkiadó részlegében robbanás történt. (MTI/EPAYURI KOCHETKOV)

Évek óta szedik áldozataikat a terrorakciók Európa-szerte

2015. január 7-én a Charlie Hebdo című szatirikus újság párizsi székházában egy algériai származású, az al-Kaidával kapcsolatban álló testvérpár tizenkét embert lőtt agyon. 2015. november 13-án hét párizsi helyszínen: éttermeknél, koncertteremben és a nemzeti stadion közelében követtek el összehangolt terrortámadást, amelynek 130 halálos áldozata volt. A terrortámadást az Iszlám Állam vállalta magára.

2016. március 22-én kettős robbantást hajtottak végre az Iszlám Államhoz tartozó dzsihadisták a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren, majd egy metróállomáson. A terrorcselekményeknek 32 halálos áldozatuk volt.

A brüsszeli Zaventem repülőtér a terrortámadás után március 22-én (Fotó: EPA/LAURENT DUBRULE)

2016. július 14-én Nizzában a francia nemzeti ünnep estéjén egy 31 éves tunéziai a város híres tengerparti sétányán kamionnal hajtott a tömegbe. A terrortámadásnak, amelyet az Iszlám Állam vállalt magára, 86 halálos áldozata volt.

2016. december 19-én egy 24 éves tunéziai férfi Berlin egyik legforgalmasabb karácsonyi vásárán a tömegbe hajtott és tizenkét embert halálra gázolt egy kamionnal, amelynek lengyel sofőrjét korábban agyonlőtte, a sebesültek száma 56 volt. A merényletet az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet vállalta magára.

2017. május 22-én az észak-angliai Manchester legnagyobb rendezvényközpontjában, a Manchester Arénában pokolgépes merénylet történt az amerikai Ariana Grande teltházas koncertje végén. A támadásban 22-en meghaltak és 116-an szenvedtek kórházi ellátást igénylő sérülést. A terrorcselekményt az Iszlám Állam vállalta magára.

EPA/ANDY RAIN

2017. június 3-án a London hídon egy furgon nagy sebességgel felhajtott a járdára és több gyalogost elütött, majd a járműből kiugrottak a támadók és késsel támadtak a járókelőkre a Borough Market környékén. A merényletben nyolc ember (több külföldi) halt meg és 48-an megsérültek. A három elkövetőt a kivonuló fegyveres rendőri egységek agyonlőtték. A támadást másnap az Iszlám Állam vállalta magára.

2017. augusztus 17-én Barcelona központjában egy dzsihadista kisteherautójával gyalogosok közé hajtott, és hatszáz méteren keresztül gázolt el járókelőket. A merényletben 13-an haltak meg, és több mint 120-an megsebesültek. Nyolc órával a barcelonai merénylet után Cambrils katalán tengerparti üdülőhelyen is gázolásos merényletet követtek el, a hat civilt és egy rendőrt megsebesítettek, később egyikük meghalt.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »