Egyre nagyobb károkat okoz az enyhe tél

Egyre nagyobb károkat okoz az enyhe tél

Megnehezíti a mezőgazdászok dolgát az utóbbi években tapasztalt enyhe téli időjárás. A szokásosnál hónapokkal később érkező fagy és hó miatt hamarabb indul be a vegetá-ció, emellett a kártevők és a növénybetegségek is könnyebben áttelelnek. A rügyező facsemetéket és a csírázó vetőmagokat pedig legtöbb-ször a kora tavaszig kitolódó kemény fagyok teszik tönkre.

„A növényzetnek most kellene nyugalmi állapotban lennie, de az utóbbi években azt vettük észre, hogy ez az állapot márciusra tolódik ki, amikor a vegetációnak kellene beindulnia. Az volt a megszokott, hogy december elejétől februárig tartott a tél, manapság viszont csak februárban érkeznek a kemény fagyok” – nyilatkozta lapunknak Demeter Ferenc, a szádudvarnok-méhészi gyümölcsfaiskola tulajdonosa. Hozzátette, a hirtelen érkező fagy és hó ellen nem tudnak védekezni, legfeljebb annyit tehetnek, hogy a friss, már-már rügyező hajtásokat földdel takarják be. „Ezeket az óvintézkedéseket főleg a nagyon érzékeny növényeknél, például az őszibarackfa-csemetéknél praktizáljuk. A kifejlett gyümölcsösöknél valamivel egyszerűbb a helyzet, a mínuszok ellen a fasorok közé helyezett melegítőpatronokkal, valamint vízpára permetezésével védekezhetnek a gazdák” – magyarázta Demeter. A szádudvarnok-méhészi faiskolában évente mintegy 30 ezer csonthéjas és almafát, továbbá 10 ezer bogyós termésű fát nevelnek fel, de egy hirtelen érkező hidegfront több ezer fát is tönkretehet. Gergely Lászlótól, a somodi termelőszövetkezet elnökétől megtudtuk, a mostani, kifejezetten enyhe, tavaszias időjárás a mezőgazdászok rémálma. 

„Arra lenne szükség, hogy a földbe vetett vetőmagot decembertől januárig, lehetőleg februárig egybefüggő hótakaró védje. A legnagyobb problémát a túlságosan vizes talaj jelenti, ugyanis a fagyok beálltakor megemelkedik a szántóföld legfelsőbb rétege, aminek következtében megsérülhet és elpusztulhat a már kicsírázott vetőmag. A túlságosan enyhe tél a kártevőknek és a megbetegedéseknek is kedvez, hiszen a fagyok nélkül azok is sokkal könnyebben áttelelnek” – magyarázta Gergely László. Hozzátette, a rohamosan változó klíma ellenére egyre szívósabb vetőmagok kerülnek a piacra, de jó terméshozamot sok esetben csak gyakori permetezéssel lehet elérni. „Ha szerencsések vagyunk, egy-két permetezés is elég, de ha későn érkezik a tél, ez biztosan nem lesz elég. A permetezés egyébként sem olcsó dolog, 8–900 hektárnyi termőföld megmunkálása és »karbantartása« több tízezer euróba kerül” – nyilatkozta lapunknak a somodi szövetkezet elnöke.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »