Egyre több a részvény az alapokban

Egyre több a részvény az alapokban

Tovább nőtt tavaly a befektetési alapok vagyona. Az állampapír-állomány már alig bővül, részvényekből és egyéb eszközökből viszont egyre többet tartanak a portfóliómenedzserek.

Több mint 6300 milliárd forintra hízott az év végére a hazai befektetési alapok vagyona – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Az alapok nettó eszközértéke több mint 8 százalékkal emelkedett tavaly, de nem minden eszközosztály vette ki a részét a bővülésből. Hazai állampapírba például nem fektetnek lényegesen többet az alapok, mint egy évvel ezelőtt, tavaly egész évben 1200 milliárd forint körül volt a magyar állampapír-állományuk. Ennek az lehet a fő oka, hogy a pénzpiaci és a kötvényalapok vagyona folyamatosan sorvad az alacsony kamatkörnyezet miatt. A pénzpiaci alapok egyre nagyobb részénél vált negatívvá a nettó hozam, és a kötvényalapok is egyre szerényebb eredményt érnek el, egyik alapkategória sem képes versenyezni a lakossági állampapírokkal.

Szépen gyarapodik ezzel szemben a befektetési alapok részvényállománya mind a hazai, mind a külföldi részvények esetében. Tavaly 38 százalékkal emelkedett az alapokban lévő magyar részvények volumene, és az év végén meghaladta a 130 milliárd forintot. Ilyen sok hazai részvényt legutóbb a magánnyugdíjpénztárak államosítása előtt, 2011-ben tartottak az alapkezelők. A külföldi részvények mennyisége csaknem 35 százalékkal nőtt 2016 végéhez képest, az év végén már 315 milliárd forint fölött volt, ami szintén a nyugdíjpénztári államosítások előtt fordult elő utoljára. A részvényvagyon növekedése nem meglepő, hiszen tavaly egész évben kiválóan teljesítettek a tőzsdék mind idehaza, mind a régióban és a fejlett piacokon.

Miközben a hazai kötvények ál­­lománya nem sokat változik, a nemzetközi kötvénypiacokon egy­re több lehetőséget látnak a portfóliókezelők. Csak tavaly 56,6 százalékkal nőtt az alapokban lévő külföldi hitelpapírok mennyisége, és az év végén már csak hajszálnyira volt az 500 milliárd forintos lélektani határtól. Az egyéb eszközök mennyisége is folyamatosan nő, az MNB egyebek mellett ebben a kategóriában tartja nyilván az ingatlanokat is. A hazai ingatlanalapok vagyona pedig tavaly a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint több mint 280 milliárd forinttal nőtt, így nem meglepő, hogy az egyéb hazai eszközök mennyisége is több mint 200 milliárd forinttal emelkedett, és lassan eléri a 2900 milliárd forintot. A külföldi egyéb eszközök volumene 22 százalékkal ugrott meg, 580 milliárd forint fölött volt december végén.

Az alapok legnagyobb befektetői még mindig a háztartások, amelyek rekordösszeget, 3940 milliárd forintot tartottak december végén ezekben a konstrukciókban. A lakosság befektetési alapokban lévő megtakarítása viszont csak lassacskán növekszik, hiába veszik ugyanis lelkesen a kisbefektetők az ingatlan- és abszolút hozamú alapokat, a tőkevédett alapok sorra szűnnek meg, a pénzpiaci és rövid kötvényalapok vagyona pedig gyorsan apad. Látványosan nő ezzel szemben a többi pénzügyi intézmény – biztosítók, nyugdíjpénztárak, illetve más alapkezelők – alapokba fektetett pénze, tavaly ez az állomány 25 százalékkal csaknem 1500 milliárd forintra hízott.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »