Együtt keménykedünk Dániával migránsügyben

Együtt keménykedünk Dániával migránsügyben

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Hírlap hétfői számában megjelent interjúban arról beszélt, kibékíthetetlen ellentét húzódik a magyar kabinet és a bevándorláspárti kormányok között. Hétfő délelőtt, az őszi misszióvezetői értekezleten megerősítette, hogy a bevándorlás kérdése éles megosztó vonal marad az Európai Unió tagállamai között. Igaz ez Hollandiára is, amellyel komoly diplomáciai perpatvar alakult ki a múlt hét második felében. Ám úgy fest, akad olyan ország, amellyel szorosabbra fűzi a viszonyt a Szijjártó Péter vezette tárca.

Dánia legutóbb azzal került a hírekbe, hogy náluk a legdrágább a hús az EU-ban, valamint a meggyilkolt svéd újságírónő skandináv krimiket idéző esete miatt is sokat szerepelt az ország neve a médiában. 2016 elejétől kezdve azonban az Orbán-kormánynak feltehetően jobban tetsző ügy, egy új bevándorlási törvény okán emlegették sokszor Dániát. A 2002 óta egyre keményebb bevándorlási rendszeren a szociáldemokraták csavartak egyet úgy, hogy még kevésbé tették vonzóvá a menedékjogi eljárást: a menekültek ellátására ugyanis pénzt és vagyontárgyakat kobozhattak el a menedékkérőktől. A nemzetközi kritikák ellenére egy némileg módosított törvényt idén tavasszal el is fogadtak Dániában, emlékezhetünk, Inger Støjberg integrációs miniszter ezt tortával ünnepelte meg.

A kétezres évek eleje óta zajló szigorítási folyamat összecseng a nép igényeivel: a korábban a multikulturalizmusra oly büszke dán társadalom az integrációs kihívások folytán egyre inkább bezárkózik. Koppenhágában élő olvasónk is beszámolt arról, hogy őt és latin ismerősét hátrányos megkülönböztetés érte több, a városban található klubban is, ahová a dánokat hamarabb beengedték, mint őket. Ennél durvább diszkrimináció azonban nem érte az évek óta kint élő nőt. Igaz, magyarként más megítélés alá eshet, hiszen politikatudósok és közgazdászok is kimutatták már, az unión belülről érkező bevándorlók jelentősen hozzájárultak a dán jóléti állam fennmaradásához. Egy augusztus közepén a London School of Economics európai közpolitikával foglalkozó oldalán publikált tanulmány szerint az EU-ból érkező bevándorlók ugyanis sokkal nagyobb mértékben fizetik a közterheket, mint amennyit kivesznek a közös kasszából.

A bevándorlás azonban napi téma Dániában is, a sajtó – még a külföldnek szóló propagandakiadványnak számító The Local dán kiadása is – sokat ír például arról, hogy Koppenhága főleg muszlim bevándorlók lakta negyedében, Nørrebróban augusztus minden hetében volt lövöldözés. A bandaháború azonban nem olyan súlyos, olvasónk szerint a negyed biztonságos, a média a valóságnál sokkal rosszabb képet fest. Ugyanakkor nőként nem szívesen sétál egyedül a mellékutcákban, de a sokat utazó hölgy szerint nemcsak Koppenhágában, hanem más nagyvárosokban is igyekszik óvatosan megválasztani az útvonalat.

A dánok migrációval kapcsolatos álláspontja lehetett az oka annak, hogy Anders Samuelsen dán külügyminiszter Magyarországra látogatott kedden. A politikus magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel tárgyalt, a felek közös sajtótájékoztatót tartottak a budapesti Bem rakparton fekvő épületben. – Néha a saját barátságunk áldozataivá válunk, Dánia és Magyarország között igazán vitás ügy nincs és nem is volt – indokolta Szijjártó, hogy miért telt el több mint tíz év azóta, hogy dán külügyminiszter járt volna Magyarországon. Más kérdés, hogy Samuelsen egy déli körútba illesztette Budapestet: ezelőtt Ljubljanában járt, a magyar fővárosból pedig Ciprusra távozott. A felek arról beszéltek, hogy fontos szövetségeseik egymásnak, vállvetve javítanának az EU versenyképességét, reformálnának meg intézményeket és állítanák helyre Európa biztonságát. Mindketten elkötelezettek a schengeni övezet kívülről történő védelme mellett.

http://mno.hu/

– Működik ez a megoldás, jelentősen csökkent a menedékkérők száma Dániában – válaszolta Anders Samuelsen lapunk azon kérdésére, hogy a tavasszal bevezetett menedékkérelem-szigorító törvény használatban van-e és hatékony-e. Tény, a 2015-ös 21 ezer menedékkérelem után 2016-ban már csak hatezret regisztráltak a hatóságok, de ez a migránshullám csökkenésével is magyarázható. A sajtótájékoztató után Martin Kaae, a dán Jyllands-Posten újságírója azonban elmondta, a miniszter valójában azért nem válaszolt érdemben a kérdésünkre, mert nem nagyon használják a törvényt. – A hosszadalmas vitát követően beleírták a törvénybe, hogy értékeket csak akkor vehetnek el menedékkérőktől a hatóságok, ha azokat az adott személy nem tartja felbecsülhetetlen értékűnek – jelentette ki a dán lap brüsszeli tudósító, aki szerint amiatt hatékony az új törvény, hogy híre ment a nagyvilágban, így a potenciális menedékkérők is értesültek róla.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »