Elemzők szerint Szlovákia példát vehetne Svédországról

Elemzők szerint Szlovákia példát vehetne Svédországról

GÖTEBORG, POZSONY. Több tekintetben is inspirációul szolgálhat reformtervei végrehajtása során a szlovák kormánynak Svédország. Szakemberek szerint a skandináv ország adórendszerének átláthatósága és stabilitása, minõségi oktatásügye, illetve munkaerõ-piaci reformjai számos állam számára követendõ példaként szolgálhatnak.

A svéd gazdaság stabil növekedést mutat, folyamatosan csökken az országban a munkanélküliség és magas életszínvonalnak örvend. Elemzõk szerint mindez a múltban végrehajtott intézkedéseknek köszönhetõ, amelyekrõl Robert Fico miniszterelnök, a kormánykoalíciós Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) elnöke is példát vehetne.  A szlovák kormányfõ pénteken egy svédországi szociális csúcstalálkozón vesz részt.

„Svédország a 90-es évek elején mély válságba süllyedt. Kormányainak meg kellett reformálnia az ország szociális modelljét és piacorientált reformokat kellett végrehajtaniuk. A skandináv ország akkoriban csökkentette adóterheit, tehermentesítette a vállalkozói közeget, ami elõfeltétele volt a markáns gazdasági növekedésnek. Az északi modell nem egy reformokkal teletûzdelt, hanem eltérõ kulturális szabályok és intézmények determinálta termék. A skandináv országok híresek arról, hogy más országoknál jóval magasabb a megbízhatóságuk, és a vonatkozó szerzõdéseket is sokkal inkább tiszteletben tartják" – értékelt Gazdasági és Társadalmi Elemzések Intézetének (INESS) elemzõje, Radovan Ïurana.

„Dánia és Svédország nem rendelkezik meghatározott minimálbérrel, hanem az ágazatonként eltérõ. A próbaidõ hosszabb, átlagosan 6 hónapos. Az alkalmazott elbocsátásakor egy cég nem köteles róla értesíteni a szakszervezeteket. Az alkalmazás elsõ évének végéig minden egyes északi országban a felével rövidebb a felmondási idõ. Szlovákiával ellentétben a skandináv államok egyike sem rendelkezik törvényileg meghatározott végkielégítéssel” – mutatott rá Ïurana. 

Az elemzõk Svédország adórendszerét is nagyra értékelik, amelynek stabilitása annak ellenére magas, hogy az adóterhek a többi állammal összehasonlítva magasak. „Az adórendszer esetében általánosságban véve a stabilitás kulcsfontosságú szempont, hogy a háztartások és cégek tisztában legyenek vele, mennyi adót fizetnek majd be. Ez alapján aztán tervezhetnek. Svédország példájából kiderül, hogy az adórendszer stabilitása mellett a cégek magasabb adóközeghez is képesek alkalmazkodni” – mondta el a Next Finance elemzõje, Jiøí Cihláø. A svéd modell magas adókon alapul, a polgárok ugyanakkor a befizetett adó ellenében számos szolgáltatást várnak el.

„Szlovákia számára példaként szolgálhat az adórendszer átláthatósága. Több északi országban nyilvánosan elérhetõ információ, hogy ki mennyit adót vezet el az államnak. Ezáltal minimalizálódik annak kockázata, hogy a vagyonos személyek kibújnának az adókötelezettségek alól. Ellenkezõ esetben ugyanis a közvélemény oldaláról feltett kellemetlen kérdések kereszttüzébe kerülnének” – magyarázta az INEKO igazgatója, Peter Goliaš.

A közgazdász szakemberek a svéd oktatásügyet is példaértékûnek tartják. „Svédországban olyan inspiratív jegyeket találunk, mint az apaszabadság. Másrészt viszont a bõkezûbb szociális rendszer magasabb adókat követelne meg. Ez pedig egy kisméretû nyílt gazdaság esetében, amely külföldi cégeket vonz, nem lenne az igazi” – fûzte hozzá Szlovákiára célozva Cihláø.

Az elemzõk szerint Szlovákia a svéd bíróságok függetlenségérõl, illetve a korrupcióellenes intézkedésekrõl is példát vehetne. Goliaš szerint a vállalkozói környezete minõségének tekintetében is kilóg a sorból.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »