A liberalizmus sem a szabadság védelméről szól már, és ugyanígy az emberi jogi fundamentalizmus is a politikai korrektség szolgálólányává vált. Teljesen bornírt, abszurd helyzeteket teremtve igyekszik mindig a feltételezett kisebbség jogait megvédeni a többséggel szemben – jelentette ki a Magyar Időknek Szánthó Miklós, a migrációs kérdésekben többször megnyilvánuló Alapjogokért Központ vezetője.
Kérdésünkre, hogy Európát jelenleg milyen gondolkodásmódtól kellene megvédeni, Szánthó Miklós azt válaszolta: Európát önmagától kell megvédeni. Az a politikai és jogi gondolkodásmód, ami egybefonódik a válsághelyzetek kezelésénél, az köszönő viszonyban sincs a valósággal. Hiába volt teljesen nyilvánvaló, hogy a migránsválság drámai mivolta nemcsak biztonságpolitikai kockázatot, de kulturális és civilizációs kihívást is jelent, egyes jobb- és baloldali néppárti vagy EU-s vezetők nem mernek vagy nem akarnak szembenézni a realitásokkal. Ezek az európai politikusok azt próbálják erőltetni, hogy a migránsokat be kell engedni Európába, mert ez az egyetlen megoldás a kontinens demográfiai válságára, miközben a hagyományos családokat támogató politikát igyekeznek háttérbe szorítani és előtérbe tolják a genderkultuszt vagy a „nonkonform” nemi identitás védelmét.
– Nem veszik észre azt, hogy valójában nemcsak a „keresztény Európát”, hanem a humanizmusban és felvilágosodásban gyökerező, a toleranciára és a másság tiszteletére építő kultúrát veszélyeztetik a bevándorlók. Ők Európa mainstream liberalizmusát dekadensnek gondolják, ezért attól tudatosan elzárkóznak, így a társadalmakban párhuzamos dimenziók alakulnak ki – tette hozzá. A toleráns európai fősodor azonban az intoleranciát is toleranciával igyekszik kezelni. Ebből fakadnak az olyan szürreális elgondolások Anglia vagy Németország egyes nagyvárosaiban, hogy a bevándorlók által lakott negyedekben az állam fogadja el a helyi „új többség” saríán alapuló jogszolgáltatását, és az adott állami jog csak akkor lépjen be, ha a konfliktust nem sikerült az iszlám jogrend alapján megoldani.
Ez szerencsére még nem valósult meg, de Stockholm evangélikus püspöke nemrégiben olyan ötlettel már előállt, hogy a bevándorlók iránti tisztelet jegyében a keresztény templomokról a vallási szimbólumokat le kellene szedni, hiszen az sérteti érzékenységüket. Szánthó Miklóssal arról is beszélgettünk: január 1-jén már négy éve lesz annak, hogy hatályba lépett az új alaptörvény. Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az alaptörvény legitimitásról szóló viták mára lényegében elültek. Bár az alkotmányozás folyamatából a baloldali ellenzék kiszállt és a kétharmados kormányzati többség ellenére annak illegitimitását hangsúlyozta, mára, ha hallgatólagosan is, de elfogadták az új közjogi kereteket.
Az Alapjogokért Központ fiatal jogászok csoportjából alakult meg 2013-ban, hogy hiteles és érthető szemszögből próbálják ellensúlyozni azt az alaptalan és félreértéseken alapuló kritikaáradatot, amely Magyarországot érte a közjogi változásokkal kapcsolatban – nyilatkozta lapunknak Szánthó Miklós. – Munkánk során azonban arra döbbentünk rá, hogy azért nagyon nehéz ellenvéleményeket megfogalmazni e kritikaáradattal szemben, mert a kortárs alkotmányjogi gondolkodást teljes mértékben eluralta az emberi jogi fundamentalizmus és dogmatizmus. Ez a már-már szektássá vált ideológia egyrészről mindig talál magának egy olyan kisebbséget, amit meg lehet védeni – ha nincs ilyen, akkor kreál egyet, akár kérnek belőle az érintettek, akár nem. Másrészről pedig az értéksemlegesség nevében minden tradicionális értéket relativizál, ezáltal azt a látszatot keltve, hogy valójában nincs is különbség jó és rossz között – jelentette ki az igazgató.
Szánthó Miklós példaként említette a Huszár-telepi „cigányiskola” vagy a zákányi óvodások ügyét is. Előbbinél hiába mondták az érintettek, hogy nekik kifejezetten előnyös a helyben megvalósuló felzárkóztató oktatás, az ügyet bíróságra vivő alapítvány azt erőltette, hogy ott igenis szegregáció valósult meg. – Szerencsére a bíróság másképp látta a dolgot – tette hozzá. A határon szolgálatot teljesítő katonákat meglátogató óvodásoknál pedig az volt a jogvédők gondja, hogy sérült a világnézetileg semleges oktatás elve azzal, hogy militáns szellemiséget mutattak be példaértékűnek, bár ilyesmiről se szülő, se óvodás, se pedagógus nem beszélt. Végül az ombudsman nyugtatta meg a jogvédőket, hogy nem sérültek az emberi jogok. – Ez a fundamentalista gondolkodásmód megtagadja az emberi jogok lényegét – amely szerint az ember természetből fakadó jogait kellene védelmezni –, és így önmaga ellenségévé válik – emelte ki Szánthó Miklós.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
