Fekete-Győr András, a nomenklatúra kései gyümölcse

Fekete-Győr András, a nomenklatúra kései gyümölcse

Fekete-Győr András és az általa vezetett Momentum nevű politikai közösség tavaly év elején jelent meg a közélet porondján. Eddigi munkásságuk nem túl meggyőző. A „Nolimpia” sikeres akció volt, mert a puszta tagadásra épült. Nem sokkal később a mozgalom vezére a buzivonulásra invitálta híveit és támogatóit, s a lelkesítőnek szánt videóüzenet végén ezt az ostobaságot olvashattuk: „A Momentum szerint család az, amit annak tartasz.” A tagadás után tehát megjelent állító formában a deviancia igenlése, mint az új mozgalom ideológiai alapköve. Aztán eljött 2018 februárja, s vele a Momentum választási kampányfilmje, amelyben fiatalok rohangálnak föl s alá, akárcsak Jancsó Miklós Fényes szelek című kommunista filmjében, s közben egy férfihang így buzdítja a nézőt: „Cselekedj! Melózz! Kelj hajnalban! Állj ki és pultozz!” Csak Lenin, Mao vagy Che Guevara képe hiányzik a kampányfilmből.

Az Index.hu 2017. február 23-án hosszú cikkben mutatta be a Momentum vezérét, ebben a szövegben olvasható az alábbi részlet

Több interjúban elmondta már, hogy 2010-ben ő is a Fideszre szavazott. Aztán nagyon hamar kiábrándult a pártból. „Ahogy apám annak idején lázadásból más utat választott, mint Heves megyei tsz-elnök nagyapám, ez a fordulat nálam is bekövetkezett, de ezután még évekig apolitikus voltam.”

Fekete-Győr azt mondja, hogy nagyapja téeszelnök volt Heves megyében. Igen, élt hajdanán Verpeléten egy Fekete-Győr Endre nevű ember (a vezetéknevét akkoriban többnyire kötőjel nélkül írták, én azonban következetesen alkalmazom a kötőjelet), aki 1962 elejétől 1969 januárjáig elnökként irányította a Dózsa Györgyről elnevezett termelőszövetkezetet. Az elnök elvtárs el is mondta a nagy nyilvánosság előtt, hogyan lett belőle, a Szőlőoltvány- és Facsemeteforgalmi Vállalat igazgatójából téeszelnök: főnöke, a földművelésügyi miniszter (az Elnöki Tanács későbbi elnöke, Losonczi Pál) ösztökélte az állásváltoztatásra. 1973-ban, a Szabad Föld című hetilapban megjelent nyilatkozatában azonban nemcsak erről mesélt. Álljon itt egy kérdés és egy felelet:

– Ön politikai munkásnak tartja magát. Napjainkban nálunk mi ennek a kritériuma?
– Az, hogy értsem és alkalmazzam a párt politikáját.
(Major Lajos: Megyei tanácselnök és örökös téesztag. Szabad Föld, 1973. március 18., 3. o.)

Fekete-Győr Endre az idézett interjú idején már nem volt téeszelnök, mert 1969. január 16-án a Heves Megyei Tanács elnökévé választották, majd az évek során többször is megerősítették ebben a tisztségében, legutoljára 1980 nyarán.

Fekete-Győr Endre még téeszelnök korában a megyei pártvezetésbe is bekerült, a végrehajtó bizottság tagjaként sűrűn előfordul a neve Heves Megyei Levéltárban őrzött pártiratokban.

Kérdés, az unoka miért kozmetikázta a nagypapa múltját? Miért hallgatta el, hogy fölmenője több mint egy évtizedig Heves megye egyik oligarchája volt? Nem túlzás, amit írok, mert még évekkel bukása után is emlegette az emigrációs sajtó a Momentum-vezér hírhedt nagypapáját. Az egyik amerikai hetilapban Kik vezetik Hazánkat? címmel megjelent terjedelmes írásból másoltam az alábbi részletet (lelőhely: Chicago és Környéke, 1986. március 1., 10. o.):

Ugyanezen a pártbizottsági ülésen más döntés is született:

A pártbizottsági határozattal ellentétben nem március 20-án, hanem előtte egy nappal tartották meg a nagy ünnepséget. A helyszín is megváltozott: nem a Gárdonyi Géza Színházban gyűltek össze a bolsevikok, hanem az egri Vörös Csillag Filmszínházban. A program viszont maradt: Oláh György megyei párttitkár nyitotta meg a díszünnepséget, utána pedig Fekete-Győr Endre mondta el a beszédét, amelyet a pártbizottsági határozattól eltérően nem kivonatosan, hanem teljes terjedelmében, két teljes oldalon közölt másnap a Népújság.

Fekete-Győr elvtárs megértette a pártbizottsági határozat velejét. Beszéde megírásakor és elmondásakor nagyon ügyelt arra, hogy a patkányforradalom „internacionalista jellege ne halványuljon el”.

A szónok beszéde elején ezt mondta:

Mi, magyarok, gazdag és hiteles történelmi múlttal rendelkezünk. Mégis úgy tűnik, még mindig kereshetünk és találhatunk új vonásokat 1919. értékelésében. Tovább kell kutatnunk, keresnünk a múltban az igazságot, megeleveníteni a dicsőséges időket a nagyszerű hazafiak ezreit és tízezreit, akik fél évszázaddal ezelőtt már a mi jövőnket készítették elő.
(Népújság, 1969. március 20. 1. o.)

Hogy mik lennének a szónok által említett új vonások? Bizonyára a kommün nemzetközisége, mert ezt a vonást Fekete-Győr igencsak sűrűn emlegette hihetetlenül unalmas beszéde során. Az előbb idézett szavak után nem sokkal például így fogalmazott:

Mi büszkék vagyunk arra, hogy a Magyar Tanácsköztársaság internacionalista hatása nagy jelentőségű volt a világra és testvéreink is tudják, hogy a mi véráldozatunkból Szovjet-Oroszországban is dúsabbak lettek a vörösforradalom vetései.
(Uo.)

Fekete-Győr elmélete szerint 1919-ben nem volt más út, mint a diktatúra, helyesen döntött tehát Károlyi Mihály, amikor átadta a hatalmat „Magyarország nagy népi proletariátusának” (?!). Ami 1918 októberében még hiányzott, november végére megvalósult, hiszen

Hírdetés

új, friss forradalmi erő született meg az Októberi Szocialista Forradalom által is felszántott magyar talajon – a Kommunisták Magyarországi Pártja. E párt – folytatva a magyar munkásmozgalom legjobb hagyományait – gyökeresen szakított a reformizmussal, az opportunizmussal. Alapvető harci követelése volt az orosz példa követése, a munkások, katonák és parasztok tanácsainak hatalma, a Tanácsköztársaság megteremtése.
(Uo.)

Itt is az internacionalizmuson, a nemzetköziségen van a hangsúly. Egyrészt Fekete-Győr szerint Leninék szántották föl a magyar talajt, s ebből szökkent szárba – nem a magyar kommunista párt, hanem a nemzetközi kommunizmus magyarországi pártja. Mennyi mindenről beszél ez a pártnév! És persze Kunék pártja mit követelt? Az orosz példa követését, sutba vágva a magyar tradíciót.
Fekete-Győr beszéde későbbi részében sem engedte elhalványulni a nemzetköziséget:

A Magyar Tanácsköztársaság a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével megindult forradalmi hullámverésben jött létre, s része volt az egész tőkés világot megrázkódtató, a nemzetközi imperializmus egyeduralmát megszüntető, az oroszországi szovjet államot létrehozó forradalmi folyamatnak.
Győzelme tehát nemcsak a magyar nép ügye volt, hanem a nemzetközi haladásé is.
(Népújság, 1969. március 20. 3. o.)

Fekete-Győr beszédének írott változatát alcímek tagolják. Az egyik ilyen alcím: „Nemzeti és nemzetközi program”. Ebben a részben olvassuk:

A Tanácsköztársaság létrejöttében tehát a nemzeti és nemzetközi elem ötvöződött egymással. A szocialista forradalom programja a dolgozó nép egészének felemelését célozza, a szó igazi értelmében vett nemzeti program.
De egyidejűleg nemzetközi is, mert a szocializmus vívmányainak megvalósításával, amely az országban mindig döntő mértékben függ a nemzetközi erőviszonyoktól s a fejlődés élen járó osztályától, a proletariátustól nemcsak nemzetének, hanem a nemzetközi proletariátusnak is része.
(Uo.)

Az utolsó idézett mondat magyartalanra sikeredett, de azért értjük. Nemzetközi volt a kommün, mert az élcsapat része volt a nemzetközi proletariátusnak. Fekete-Győr idézi az egyik „magyar” író véleményét:

Bródy Sándor azt mondta ezekről az időkről: „…Jó és szép világ ez. Legszebb minden világok között, emberi világ.”
(Uo.)

Micsoda véletlen, hogy Fekete-Győr a beszédében összesen egy írót idéz, s véletlenül az is zsidó. Bródy Sándor annak idején az övéiről értekezve „szétszórtságában is diadalmas faj”-ként említette hitsorsait, a szónok tehát jól választott, amikor Bródyt, a nemzetközi zsidót idézte. Tudjuk, a magyarok másként vélekedtek a nemzetköziségről. Prohászka Ottokár például a kommün bukása utáni egyik beszédében így fogalmazott: „Mi az a nemzetközi? Mi az a ’közi’? A közöket, repedéseket szerető, kedvelő állat.” Telitalálat.
A közöket, repedéseket kedvelő Fekete-Győr természetesen hosszasan ecsetelte Lenin fontos szerepét is. A „Segítség Lenintől” alcím alatt megint csak a nemzetköziségről hablatyolt a szónok:

A szocialista forradalom egyik leglényegesebb vonása az internacionalizmus. A Tanácsköztársaságot kikiáltásától kezdve a proletár nemzetköziség eszméi vezérelték.
(Uo.)

Néhány mondattal később azt is kifejti Fekete-Győr, milyen is lett volna a jövő a megszilárdult kommünvilágban. Olvassuk el figyelmesen az alábbiakat:

A magyar kommün vezetői kérlelhetetlen és következetes küzdelmet folytattak a magyar nacionalizmus mindenfajta megnyilvánulása ellen, de a környező országok nacionalizmusával is szembeszálltak.
A marxi-lenini tanítások szellemében következetesen hirdették, hogy a nemzeti kérdést nem lehet polgári keretek között megoldani.
Céljuk a szocialista tanácsköztársaságok európai föderációjának vagy – átmenetileg – egy közép-európai szocialista föderációnak a megteremtése volt.
(Uo.)

Íme, az EU programja bolseviki kiadásban. Harc a nemzeti érzület ellen, európai egyesült tanácsköztársaságok. Nem véletlenül hangsúlyozta beszéde végén ismét a nemzetköziséget Fekete-Győr Endre:

A Magyar Tanácsköztársaságnak az igazi nemzeti érdekeket kifejező és egyben mélységesen internacionalista politikája máig is ható példa arra, hogy a nemzeti érdekek érvényre juttatásának éppen a proletár internacionalizmus az egyik legfontosabb biztosítéka.
(Uo.)

Értjük, ugye? A nemzeti érdek érvényesítésének az alapja a nemzetköziség. Ezért is nevezte beszéde végén „messze világító példá”-nak az 1919-es kommünt Fekete-Győr Endre. Ma is itt vannak közöttünk a közöket, repedéseket kedvelő állatok, más cégér alatt. Idéztem már a Momentum kampányfilmjéből, most újabb két mondatot idézek belőle: „Állj ki azért, amiben hiszel. Mondjuk Európáért.” Az véletlenül sem hangzik el a kampányfilmben, hogy állj ki a hazádért. A magyarság tradícióiért. Amikor erre az írásra készülve újra alaposan elolvastam Fekete-Győr Endre 1969-es beszédét, utána többször is megnéztem a Momentum kampányfilmjét. Csak én látom, hogy van itt valami szerves összefüggés? Valami folytonosság?

Fekete-Győr Endrét hamarosan, 1971-ben, országgyűlési képviselőnek jelölték. Illetve jelölték volna, mert a fennmaradt iratok szerint a pártapparátus szándéka ellenére nem kapta meg a jelöltséget. A megyei pártbizottság 1971. március 20-án megtartott ülésén szóba került Fekete-Győr ügye is, akiért a dokumentumok szerint a melósok nem rajongtak, más elvtársat jelöltek.

Azt azonban tudjuk, hogy az 1980 nyarán ismét tanácselnökké választott megyei oligarcha 1981 tavaszán megbukott. 1981. március 25-én született meg az a szigorúan bizalmas javaslat, amely alatt a megyei pártbizottság első titkárának a neve olvasható.

Azt halljuk nagyszüleink generációjából elsősorban, hogy nem tudnak további négy évet, sőt egy napot sem ebben a rendszerben leélni, s ezzel mi is így vagyunk.

Fekete-Győr András nagyapja, Heves megye egykori tanácselnöke már nem él. 1999-ben hunyt el, ő tehát már nem panaszkodhat a rendszerre. Bennem viszont fölmerült egy kérdés, s nemcsak a Momentum-vezér kapcsán. Miként lehetséges, hogy az egykori nomenklatúra kései leszármazottai hipp-hopp feltűnnek a közéletben, és azonnal felkapja őket a sajtó? Mert bizony Fekete-Győr András is a kádárista nomenklatúrának a kései gyümölcse. Tudom, senki sem tehet arról, ki volt a nagyapja. A Momentum-vezér sem tehet róla. Az viszont az ő sara, hogy meghamisítja nagyapja arcképét, egyszerű téeszelnöknek nevezi az egykori oligarchát, akit még Chicagóban is emlegettek távolba szakadt hazánkfiai. És az is tagadhatatlan, hogy a nagyapa által dicsőített eszme, a nemzetköziség tovább él az unokában és az általa vezetett mozgalomban azzal az apró különbséggel, hogy a néhai eszdéeszre emlékeztető, már nevében is idegen Momentum-mozgalom nem Lenint és a proletár internacionalizmust dicsőíti, hanem annak uniós (a nagypapa szerint bizonyára: burzsoá) változatát. Vagyunk azonban sokan, nagyon sokan, akik a közöket, repedéseket kedvelő állatoktól eltérően magyarok akarunk maradni, nomenklatúra és oligarchák nélkül, s nem egy momentumra, hanem hosszú távon.

B.

Conchita már csak a listás szavazatokra hajt – a XXI. századi jelölt visszalépett az MSZP-Párbeszéd javára

Klubrádió és buziszivárvány – Ismerős "érték"rend mentén pótolta elnökségi veszteségeit a Momentum

Pride, Momentum és a Hazugságok Atyja

Micsoda meglepetés: a Momentum is ott lesz a Pride-on, Conchita mindenkit részvételre buzdít


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »